Magyar Elektronikus Könyvtár

CÍMLAP

Magyar-szlovák agglomeráció Pozsony környékén

TARTALOM, ELŐSZÓ

Tartalom

Előszó

Hardi Tamás: A szuburbanizáció jelensége és hatásai - határon innen és túl
1. Bevezető
2. A szuburbanizáció folyamata
3. A szuburbiák jellemzői
3.1. A szuburbia
3.2. Az ingázás jelensége
3.3. A társadalom
4. Az okok
5. Hatások
6. A szuburbanizációs csapda - tapasztalatok

Devan Jagodic: Határon átívelő lakóhelyi mobilitás az Európai Unió belső határai mentén
1. Bevezető
2. Határon átívelő lakóhelyi mobilitás az EU belső határai mentén. Négy esettanulmány elemzése
2.1. A holland-német határvidék
2.2. A német-francia határ menti övezet
2.3. A dán-svéd határvidék
2.4. A szlovák-magyar határvidék
3. Elméleti keretek
3.1. A határon átívelő lakóhelyi mobilitás mint a határ menti városok szuburbanizációjának következménye
3.2. A határon átívelő lakóhelyi mobilitás mint a rövid távú transznacionális migráció esete
4. Határon átívelő mobilitás a Felső-Adria körzetében
4.1. A lakosság mozgása a múltban és ma
4.2. Az európai integráció és a lakosság határon átívelő mobilitása
4.3. Mellékhatások és a közvélemény reakciója
5. Zárszó

Szörényiné Kukorelli Irén: A rurális tér átalakulása: szuburbanizáció, rekreáció
1. A rendszerváltás előtti évek
2. A rendszerváltástól az EU-ba történő belépésig
3. Az EU-ba történő belépéstől napjainkig

Gabriel Zubriczký: Pozsony szuburbanizációja
1. Pozsony térbeli fejlődése
2. A népesség alakulása
3. Pozsony pozíciója
4. Szuburbanizáció
5. Pozsony szuburbanizációja az 1991-2001 közötti időszakban
6. Pozsony lakóhelyi szuburbanizációja az 1991-2001 közötti időszakban
7. A Pozsony funkcionális városi térség népességalakulásának elemzése a 1991-2001-es időszakra vonatkozóan
8. Szuburbanizáció 2001 után
9. Lakásépítés a Pozsonyi kerületben
10. Befejezés

Lampl Zsuzsanna: Túl a város peremén (Esettanulmány a Pozsonyból kiköltözött felső-csallóközi és Rajka környéki lakosságról)
1. Bevezetés
2. A minta jellemzése
3. A kutatás eredményei
3.1. A migráció előzményei és okai
3.2. Ingázás és közlekedés
3.3. Új élet az új lakhelyen
3.4. A mindennapi tevékenységek helyszíne
3.5. Közösségi élet
3.6. Nemzetiségi vonatkozások, a nyelvhasználat lehetőségei
3.7. Életérzés az új lakhelyen
4. Záró gondolatok
5. Melléklet

Somlyódyné Pfeil Edit: Közigazgatási eszközök a szuburbanizáció hatásainak kezelésére a pozsonyi agglomeráció területén
1. Bevezetés
2. A határon átnyúló mobilitás nemzetközi kontextusa
3. A letelepedő szlovák állampolgárok státuszával összefüggő jogi kérdések
4. A közszolgáltatások igénybevétele során irányadó néhány ágazat szabályozásáról
5. Az adójog és a közteherviselés egyes szabályai magyar-szlovák viszonylatban
6. Összegzés

Csizmadia Zoltán: Hálózatosodás mint lehetőség
1. Bevezetés
2. Hálózatfejlesztési célok és prioritások
3. A hálózatosodás előnyei, sikerességi kritériumai és a lehetséges veszélyforrások
4. A hálózatépítés szakaszai és komponensei
5. A hálózatfejlesztés eredményei és tapasztalatai

Somlyódyné Pfeil Edit: Lehetőségek a szuburbán önkormányzatok intézményesített együttműködésére
1. Bevezetés
2. Az intézményes együttműködés választható formái
3. Közszolgáltatás-fejlesztési hálózat a szuburbanizáció hatásainak kezelésére
4. A magyar belső jog szerinti szervezeti megoldások a határ innenső oldalán
4.1. Magánjogi szervezeti formák
4.2. Közjogi szervezeti megoldások
5. Konklúzió. Javaslat egy kétszintű szervezet létesítésére

Prileszky István: Közforgalmú közlekedés a határon átnyúló agglomerációban
1. A közlekedés szerepe az agglomerációs övezetekben
2. A határon átnyúló jelleg kérdése
3. A pozsonyi agglomeráció határon átnyúló jellege
4. A határon átnyúló közlekedési szolgáltatások fejlesztése
4.1. Autóbusz-közlekedés
4.2. Vasúti közlekedés
4.3. Hajózás
5. Az egységes agglomerációs közlekedés kialakításához megoldandó szabályozási feladatok
6. Példák az EU-gyakorlatból
7. Összefoglalás

Lelkes Gábor: A régió gazdasága
1. Primer szektor
2. Ipar
3. Tercier szektor
4. Vállalkozások
5. Humán erőforrás
6. A holnap

Baj Gabriella: A területhasználat átalakulása
1. Bevezetés
2. Győr-Moson-Sopron megye, a vizsgált határ menti térség területhasználatának bemutatása
2.1. A Dunakiliti duzzasztómű
3. Külföldi állampolgárok ingatlanszerzése Magyarországon
3.1. Törvényi szabályozás
3.2. Szlovák állampolgárok ingatlanszerzése Győr-Moson-Sopron megyében
3.3. Pozsony magyarországi szuburbán térségének legkedveltebb települései
4. Összefoglalás

Reisinger Adrienn: Oktatás és egészségügy
1. Bevezetés - Problémafelvetés
2. Külföldi állampolgárok a magyar közoktatási rendszerben
2.1. Törvényi szabályozás - felmerülő problémák
2.2. Néhány jellemző adat
2.3. Óvodai tapasztalatok
2.4. Általános és középiskolai tapasztalatok
3. Felsőoktatási helyzet Magyarországon a külföldi állampolgárságú hallgatók helyzetét vizsgálva
3.1. Törvényi szabályozás - a külföldi állampolgárok jogai
3.2. Néhány jellemző adat
3.3. Gyakorlati tapasztalatok
4. Egészségügy
4.1. Törvényi szabályozás
4.2. Gyakorlati tapasztalatok
5. Összegzés, javaslatok

Előszó

Pozsony városának különleges adottságai vannak. Talán egyetlen főváros a világon, amely egyszerre két szomszédos állammal is határos: Ausztriával és Magyarországgal. Történelmi meghatározottságai mellett a város területi bővülése is hozzájárult, hogy ez a sajátos földrajzi elhelyezkedés kialakuljon. A hetvenes-nyolcvanas évek gyors urbanizációja, lakosságszám növekedése után a kilencvenes évek végén megindult a szuburbanizáció, a lakosság kiköltözése a város környéki településekre. A kétezres évek gyors gazdasági fejlődése még intenzívebben növelte-növeli a város és a városkörnyék lakóinak számát, Pozsony és környéke egész Szlovákiából vonzza az új megtelepülőket.

Ezt a történetet bármely fejlődő nagyvárosról elmondhatnánk: Pozsony különlegessége földrajzi elhelyezkedéséből és etnikai környezetéből adódik. A kiköltöző városi lakosok és az újonnan érkezők gyakran olyan területeken találnak lakhelyet családjuk számára, amelynek lakossága többségében magyar származású (Csallóköz). Az uniós csatlakozás után megnyílt az út a szomszédos határtérségek, Magyarország és Ausztria felé is. A vállalkozó szellemű családok a szomszédos országok határ menti településein vásároltak ingatlant maguknak, felismerve, hogy ezekben a falvakban az ingatlanárak meg sem közelítik a fővárosi, illetve főváros környéki árakat.

Itt jön a határ több évtizedes elválasztó szerepe: a magyar és osztrák határ menti falvak saját országukban a periférián helyezkednek el, messze a fővárostól. A megnyíló határ, az átjárhatóság, költözés szabadsága viszont egy csapásra egy másik állam fővárosának közvetlen közelébe "helyezte" őket. A gyarapodó főváros agglomerációja átlép a határon, s új lehetőségeket, de új problémákat is jelent a szomszédos települések számára. Ez egy ritka jelenség, egész Európában csak néhány példát találhatunk rá (pl. Trieszt, Genf), de intenzitását, funkcionalitását tekintve Pozsony esete mindenképpen egyedülálló.

Jelen kötetünk ezt a problémakört vizsgálja: a Pozsonyból kiköltözők helyzetét, a szuburbanizáció hatásait a magyar többségű Csallóközben és Magyarország határ menti falvaiban. A Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja Nyugat-magyarországi Tudományos Intézete és a Fórum Kisebbségkutató Intézet, összefogva három szlovákiai (Somorja, Pozsonypüspöki és Vajka) és három magyarországi (Dunakiliti, Mosonmagyaróvár és Rajka) érintett önkormányzattal az Európai Unió támogatásával egy éven keresztül vizsgálta a térséget. Vizsgálódásunk egy jelenséget követett nyomon, amelyre még nem volt példa térségünkben, s ez adta a munka nehézségét, de szépségét is a kutató számára. Munkánk célja, hogy megismerjük ezt a folyamatot, s az önkormányzatok, a közszolgáltatóknak a szuburbanizációból eredő problémáira és lehetőségeire segítsünk választ adni. Jelen kötetünk ennek a munkának az eredményeit tárja a nyilvánosság elé.

A kutatómunka hátteret biztosított ahhoz, hogy vizsgálatainkkal párhuzamosan felépítsünk egy határon átnyúló hálózatot, amelynek első tagjai a munkában részt vevő önkormányzatok, s amely rugalmasan tovább bővülhet más önkormányzatokkal, érintett szolgáltatókkal és hivatalokkal. A hálózat tagjai így tapasztalataikat és lehetőségeiket összekapcsolva, közösen hatékonyabb válaszokat tudnak adni a szuburbanizáció, illetve az eltérő állampolgárságú és nyelvű beköltöző népesség problémáira. Országon belül sem bővelkedünk városi agglomerációkban működő hálózatokban, így egy határon átnyúló ilyen szerveződés különleges kihívást jelent a benne résztvevők számára.

Reméljük, hogy munkánk, s a létrejött hálózat hozzájárul ahhoz, hogy Európának ebben a különleges, határon átnyúló térségében egy példaértékű összefogás valósuljon meg, létrejöjjön, s funkcionáljon egy gazdaságilag növekvő régió, amely tiszteletben tartja a nemzetállami területeket, de túllép az államhatárok elválasztó, korlátozó hatásán, amelyet sok évtizeden át megtapasztalhattunk.