Bevezetés

Ruskint igazán nem szükséges a magyar közönségnek bemutatni. Egyik fő műve, a "Velence kövei", már egy negyedszázad óta magyar fordításban is hozzáférhető. Életének és működésének eléggé terjedelmes ismertetése - Geöcze Sarolta könyve - 1900-ban, Ruskin halálának évében jelent meg és nagy mértékben hozzájárult kultuszának elterjedéséhez. Az utóbbi évtizedek egyik művészeti iránya is, amelynek a nemes Körösfői-Kriesch Aladár állt élén, nyíltan a nagy angol író nevét írta zászlajára és már azáltal is, hogy más (akadémikus és banauzis) irányok részéről heves támadásokban részesült, tágabb körökben is figyelmet keltett. Ha nem is mondhatjuk, hogy valami jelentékenyebb Ruskin-irodalmunk volna, a mester elveinek, tanításának ismerete nálunk is meglehetős gyökeret vert.

Midőn Ruskin neve a mult század utolsó évtizedében világszerte ismertté vált, fürge tolla már megpihent. Csodálatot keltett hosszú, közel egy fél évszázadra kiterjedő írói pályája. Ennek megnyitójául jelent meg 1843-ban, Ruskin 24 éves korában, talán mindvégig leghíresebb művének, a Modern Painters-nek első kötete és befejezésképen, a nyolcvanas évek második felében, a Praeterita. mely fiatalkorának emlékezéseit foglalja magában. Közben a kisebb-nagyobb terjedelmű, különböző tárgyú és célzatú, de mindenkor rendkívül egyéni jellegű műveinek hatalmas sora. Ma már, midőn egyéniségének közvetlen varázsa letűnt, midőn eszméit, tanításait mások váltották fel a fejlődés során, vagy pedig - mint az úttörőkkel oly gyakran megesik! - azok annyira átmentek a köztudatba, hogy szinte közhelyekké váltak, higgadtabban nézünk szeme közé. Elült a rajongás, amely prófétát látott benne, lecsillapodott a harag, amely eretnekséggel vádolta és a kritika, amely nem egyszer szószátyárságot, következetlenséget, szeszélyességet vetett szemére, igazságosabb megítélésnek adott helyet.

...