Bevezetés

A történelmi igazság az államok alapja

Iustitia est regnorum fundamentum, mondták a rómaiak. E szentencia kissé átalakított, jelzős szerkezetű változatával szeretném bevezetni e tanulmányok, cikkek, elhangzott beszédek, előadások gyűjteményét. Vagyis: Iustitia historica est regnorum fundamentum.

Ahhoz a generációhoz tartozom, amely mást hallott, kellett, hogy tanuljon az általános iskolában, gimnáziumban, egyetemen, és mást hallott otthon. Természetesen e korban is voltak olyan elismerésre méltó pedagógusok, akik utalni mertek az igazságra.

Az olasz történész Paolo Taviani szerint, amikor az ember a múltról beszél a jelenhez akar szólni. Nem mindegy azonban, hogyan és mit szólnak a történelemről, az irodalomról a fogékony fiatal generációkhoz, vagy az átlagos műveltségű, munkában megfáradt, esetleg fásult emberekhez. Nagyon nagy felelősség ez.

Nem kicsi, hanem közepes, nem kelet-, hanem közép-európai nemzet vagyunk. A magyarság történelme, irodalma, kultúrája, művészete, sportja messze meghaladja 15 milliós létszámát.

Természetesen ezek az eredmények teremtői nemcsak magyarok, hanem a hazánkban élő más nemzetiségű, vallású honfitársaink, nemzettársaink is voltak - és vannak.

A történelem viharai sokszor forgószélként söpörtek át rajtunk. Különösen a XX. század számos rendszerváltása, megrázkódtatása hagyott hátra sok lelki, tudati traumát. A külső hatások, érdekek belső lecsapódásaként számos értéket elvesztettünk.

A valós értékek azonban a sírból is visszatérnek. A külső érdekek, szempontok mellett Istennek hála e jelenségeknek is tanúi lehetünk. A történelmi, kulturális, művészi értékek kezdik megtalálni ismét helyüket. A jövő helyes útját csak a múlt teljes, pontos tisztázásával lehet megtalálni. Csak így alapozhatjuk meg a helyes, igazságos társadalmi gyakorlatot. Hegel teljesen tisztán fogalmaz: "Azok a mozzanatok, amelyeket a szellem látszólag maga mögött hagyott, megvannak a jelen mélységeiben is." Így már minden érthető.

Talán Németh László írta, hogy minket nem a növekvő, burjánzó embermilliók, hanem az emberi minőség fejlődése fognak előrevinni.

Az emberi minőség eléréséhez, fejlődéséhez azonban a történelmi, kulturális, művészi, morális értékek átvétele nélkülözhetetlen. Hosszú ideig ettől megfosztottak minket, és jelenleg is jelentős erők állnak értékeink megtalálásának útjában.

Félreértés ne essék, semmiképp nem arról van szó, hogy a történelmi, kulturális paletta egyik oldala értékes, a másik kidobni való. A XX. század sokféle rendszerének, szellemi-politikai-kulturális áramlatainak mindegyikében voltak - jelentősen eltérő arányban - de megőrizhető társadalmi, történelmi törekvések, tettek, kulturális eredmények. Mindezeket szintetikusan úgy kell beépíteni a magyar jövőképbe, hogy a pozitív előrelépést szolgálják.

1945 után, és részben ma is inkább a nemzeti értékrendhez kötődő gondolatok lettek visszaszorítva, feledésre ítélve. Ezért is kerültek itt felvetésre a hivatalos történelem, az oktatás, az irodalom által elfeledésre ítélt értékek. Ez az oka, hogy a már részben természetesen ismert gondolatok is közzétételre kerülnek.

A nagy német gondolkodó, Karl Jaspers szerint mi emberek az elidegenedés, létünk határhelyzetei ellen közösséget teremtünk. Ilyen a haza, a nemzeti kultúra, a vallási, és a települési-lakóhelyi közösség. Az ember csak e viszonylatrendszerben, ezekért dolgozva tud kibontakozni, tartalmas életet élni. Ezért szükséges múltunk, kultúránk helyes ismerete, értékeivel történő azonosulás. Tehát csak a múlt igazsága alapozhatja meg a jövőt.

A következő írások főként helyi lapokban, folyóiratokban jelentek meg főként az elmúlt évtizedben, vagy előadásként hangzottak el. Egyrészt a kecskeméti Jelen-Lét irodalmi folyóiratban láttak nyilvánosságot. E Pilinszky János díjas folyóirat kiemelkedő szerkesztőgárdájából Kovács László és Vörös József sajnos már nincsenek közöttünk, Kovács István József és Antalffy István ma is magas színvonalon, nagy intenzitással alkotnak.

A következő kiemelkedő közösség a Kecskeméten a dr. Henkey Gyula antropológus és Gergely Ernő őstörténeti kutató által irányított Magyarok Világszövetsége helyi szervezete volt. Lapot kiadva, rendszeres előadásokat, tudományos konferenciákat szervezve biztosította az MVSZ a város és környéke elkötelezett érdeklődői számára a népi-nemzeti gondolatok kisugárzását.

A harmadik kiemelkedő műhely dr. Endrey Antal Nemzeti Újsága volt. Tóni bácsi a nyolcvanas évek végén tért haza Ausztráliából és vállalta a politikai és kulturális szélmalomharcot. Nagyszámú könyve jelent meg, a Nemzeti Újság írásai magas szellemi, lelki, kulturális színvonalat képviseltek, hazaszeretetet, keresztény hitet, értékeket közvetítettek.

Megemlítendő még az említettek mellett a kecskeméti Történelmi Igazságtétel Bizottság és a Honvéd Hagyományőrző Egyesület. Szervezőmunkájuk, hatásuk kiterjed az egész megye területére.

Részben az említett szervezetek, alkotó személyiségek iránt kifejezett tisztelet jegyében kerülnek közzétételre az alábbi írások.

A történelmi igazság elveihez történő ragaszkodás, értékeinek keresése nem merülhetett volna fel az emberben a szülők, édesanyám és édesapám, a nagyszülők és a tágabb értelemben vett család indíttatása nélkül. Köszönet és hála érte. Egyben kötelezettség is.