Még az elemi iskola padjait koptattam, amikor érdekelni kezdtek az olvasmányaimban talált mondatok, amelyekben valamilyen okos vagy érdekes tanácsra találtam.

A felsőbb osztályokban - amikor már kötelező olvasmányok, novellák, regények olvasását írták elő az iskolában, gyakran megakadt a szemem olyan leírt gondolatokon, amelyek nagyon tetszettek, ezért egy füzetben összegyűjtöttem magamnak, és "aranymondások"-ként megőriztem.

Ez a szokásom szinte egész életemen át megmaradt, s később már magam is - dolgozataim írása közben - alkottam olyan mondatokat, amelyeket érdemesnek tartottam arra, hogy megörökítsem.

Nyugdíjas koromtól fogva az írást hivatásszerűen űztem. A novellák, rövidebb-hosszabb terjedelmű anyagok elkészítéséhez a diákkoromtól vezetett naplóim tartalma nagy segítséget nyújtott. Olyan sok anyagom gyűlt egybe, amelyekből regényeket tudtam összeállítani, előbb csak a fiókom számára, majd amikor áttértem a számítógépre, már abban tároltam a kész anyagokat, és ha kinyomtatni ilyen válságos időben nem is áll módomban, az Interneten több kötetem megjelent, s folyamatosan dolgozom a különféle kiadások előkészítésén.

2010. utolsó két hónapjában készült el egy regényem, és a második verseskötetem. A Széchenyi Könyvtár vállalja azt a nemes feladatot, hogy a kész anyagokat megjelenteti, ami számomra nagy öröm. Eddig tíz kötetem olvasható a honlapjukon, s az érdeklődő közönség rendelkezésére áll. Sokan látogatják-olvassák a munkáimat.

Remélem, ez a rövid kiadvány, és a továbbiak is elnyerik majd az olvasótábor tetszését.

2011. A szerző