
CÍMLAP
Karácsony József
A csíksomlyói róm. kath. tanítóképző-intézet története
TARTALOM, ELŐSZÓ
Tartalom
Dr. Haynald Lajos erdélyi püspök
Az intézet alapítása és megnyitása
I. Az intézet történelme kétévfolyamos korában
1. Szellemi ügyek
Dr. Fogarassy Mihály erdélyi püspök
Az első póttanfolyam
Simon Jukundián igazgató és a tanári testület
Az első tanterv életbeléptetése
A tanulók létszáma
Tanképesítő vizsgálatot tett tanítók névsora 1860-1874.
2. Anyagi ügyek
Az iskolák pénzalapja, állami és püspöki segélyek, tanári fizetések, felszerelések
II. Az intézet történelme háromévfolyamos korában
1. Szellemi ügyek
Tanári létszám, óraterv, III. évfolyam, tanulmányi alap
A második póttanfolyam
Vizsgálatok
Lönhárt Ferenc erdélyi püspök
Internátus
Földes József igazgató
A tanulók létszáma
Az intézet főhatósága és tanárai 1873-1898.
Tanképesítő vizsgálatot tett tanítók névsora 1874-1898.
2. Anyagi ügyek, vegyesek.
Az intézet új elhelyezése, költség kimutatás
Tanári fizetések, új tanári állás szervezése, gazdaságtan, felszerelés és internátus
III. Az intézet történelme négyévfolyamos korában
1. Az intézet szellemi fejlődése
A IV. évfolyam megnyitása
A gyakorló-iskola szervezése
Az intézet autonómikus vezetése a Státussal
Az intézet ügye a Státusgyülés előtt
Az intézet működése, új tanterv
Új tanári állások szervezése
A gazdaságtan tanításának újjászervezése
A gyakorlati kiképzés ujjászervezése
Gergely Ignác főtanfelügyelő
Kovács Lajos főtanfelügyelő
Államsegély
Alapítványok
A tanulók létszáma 1898-1909.
A végzett tanítók névsora 1898-1909.
A tanárok névsora
A növendékek névsora 1909-ben
Vallási élet, Gróf Majláth Gusztáv Károly erdélyi püspök
Tanári kar és működési köre 1908/1909
Kántorképzés, kántori oklevelet nyertek
2. Az intézet anyagi fejlődése és vegyes ügyei 1898-tól
Tanári fizetések, pénzalapok, az 50 éves jub. ünnepély műsora
Előszó
Mielőtt tanítóképző-intézetünket Isten mindenható kegyelme az ötvenedik év határpontján keresztül vezetve a második félszázad hajnalára felvirrasztaná és egy jövő tanügyi misszió igéret földjét megmutatná neki s mielőtt, mint egy fövényóra az ötévtizednek utolsó homokszemét is lehullatná, hogy új készlettel ellátva kezdje tovább mérni a muló időt: tisztelettel teszem le a nemzeti nevelésügyért lelkesedni kész és az érdemes mult iránt érdeklődő tanügyi művelt társadalom kezébe intézetünk történelmét e szerény könyvben. A legjobb akarattal törekedtem hosszas kutatás mellett rámutatni intézetünk messze kiható ötvenéves munkásságára és arra is, hogy - habár a népnevelés védszelleme a sok nemzeti balszerencse és a nemzeti létért való titáni küzdelmek bús korszakában egy időre látszólag honunkban több helyen visszavonult, - mégis a püspöki székről e bérces és völgyes Erdélyben a tizenkilencedik század közepén a népnevelést: e régi nemzeti árvát a népszeretet és kultura sugaraival az erdélyi egyházfejedelmek akkor ragyogják körül a legideálisabb magyar nemzeti szellemben, mikor az idegen érzést és szellemet kisérlik meg magyar intézményeinkbe és iskoláink falai közé beerőszakolni a nemzet ellenei. E kisérletet acélmellel fogta ki intézetünk. Törekedtem arra is rámutatni, hogy hazánk keleti végpontján fajmagyar intézetünk a legfontosabb nemzeti missziónak áldozta átélt ötven évét, a legféltékenyebb nemzeti kincseket őrizte meg a jövendőnek: terjesztette, erősítette a legelső nemzeti érdeket, a tántoríthatatlan vallásos és hazafias érzelmet főképpen idegenek soraiban s mindezekben hosszas és nagy küzdelmei árán vívta ki győzelmét. Célom volt továbbá ezen igénytelen lapokkal az is, hogy a jelenlegi és a széles tanügyi társadalomban élő, volt növendékeinket még erősebb szeretettel kapcsoljam a hon érdekeihez és az anyaintézet eddigi szelleméhez s őket rendületlen egyházi és honfiui tevékenységre buzditsam továbbá is, midőn látják, hogy az alma mater jubilál és a hazának egyik apostoli erejévé küzdötte fel magát.
Csiksomlyó, 1909. május hó.
A szerző.