Tétel adatlapja

CÍMLAP

Karácsony József

A csíksomlyói róm. kath. tanítóképző-intézet története

TARTALOM, ELŐSZÓ



Tartalom

Dr. Haynald Lajos erdélyi püspök
Az intézet alapítása és megnyitása

I. Az intézet történelme kétévfolyamos korában
1. Szellemi ügyek
  Dr. Fogarassy Mihály erdélyi püspök
  Az első póttanfolyam
  Simon Jukundián igazgató és a tanári testület
  Az első tanterv életbeléptetése
  A tanulók létszáma
  Tanképesítő vizsgálatot tett tanítók névsora 1860-1874.
2. Anyagi ügyek
  Az iskolák pénzalapja, állami és püspöki segélyek, tanári fizetések, felszerelések

II. Az intézet történelme háromévfolyamos korában
1. Szellemi ügyek
  Tanári létszám, óraterv, III. évfolyam, tanulmányi alap
  A második póttanfolyam
  Vizsgálatok
  Lönhárt Ferenc erdélyi püspök
  Internátus
  Földes József igazgató
  A tanulók létszáma
  Az intézet főhatósága és tanárai 1873-1898.
  Tanképesítő vizsgálatot tett tanítók névsora 1874-1898.
2. Anyagi ügyek, vegyesek.
  Az intézet új elhelyezése, költség kimutatás
  Tanári fizetések, új tanári állás szervezése, gazdaságtan, felszerelés és internátus

III. Az intézet történelme négyévfolyamos korában
1. Az intézet szellemi fejlődése
  A IV. évfolyam megnyitása
  A gyakorló-iskola szervezése
  Az intézet autonómikus vezetése a Státussal
  Az intézet ügye a Státusgyülés előtt
  Az intézet működése, új tanterv
  Új tanári állások szervezése
  A gazdaságtan tanításának újjászervezése
  A gyakorlati kiképzés ujjászervezése
  Gergely Ignác főtanfelügyelő
  Kovács Lajos főtanfelügyelő
  Államsegély
  Alapítványok
  A tanulók létszáma 1898-1909.
  A végzett tanítók névsora 1898-1909.
  A tanárok névsora
  A növendékek névsora 1909-ben
  Vallási élet, Gróf Majláth Gusztáv Károly erdélyi püspök
  Tanári kar és működési köre 1908/1909
  Kántorképzés, kántori oklevelet nyertek
2. Az intézet anyagi fejlődése és vegyes ügyei 1898-tól
  Tanári fizetések, pénzalapok, az 50 éves jub. ünnepély műsora


Előszó

Mielőtt tanítóképző-intézetünket Isten mindenható kegyelme az ötvenedik év határpontján keresztül vezetve a második félszázad hajnalára felvirrasztaná és egy jövő tanügyi misszió igéret földjét megmutatná neki s mielőtt, mint egy fövényóra az ötévtizednek utolsó homokszemét is lehullatná, hogy új készlettel ellátva kezdje tovább mérni a muló időt: tisztelettel teszem le a nemzeti nevelésügyért lelkesedni kész és az érdemes mult iránt érdeklődő tanügyi művelt társadalom kezébe intézetünk történelmét e szerény könyvben. A legjobb akarattal törekedtem hosszas kutatás mellett rámutatni intézetünk messze kiható ötvenéves munkásságára és arra is, hogy - habár a népnevelés védszelleme a sok nemzeti balszerencse és a nemzeti létért való titáni küzdelmek bús korszakában egy időre látszólag honunkban több helyen visszavonult, - mégis a püspöki székről e bérces és völgyes Erdélyben a tizenkilencedik század közepén a népnevelést: e régi nemzeti árvát a népszeretet és kultura sugaraival az erdélyi egyházfejedelmek akkor ragyogják körül a legideálisabb magyar nemzeti szellemben, mikor az idegen érzést és szellemet kisérlik meg magyar intézményeinkbe és iskoláink falai közé beerőszakolni a nemzet ellenei. E kisérletet acélmellel fogta ki intézetünk. Törekedtem arra is rámutatni, hogy hazánk keleti végpontján fajmagyar intézetünk a legfontosabb nemzeti missziónak áldozta átélt ötven évét, a legféltékenyebb nemzeti kincseket őrizte meg a jövendőnek: terjesztette, erősítette a legelső nemzeti érdeket, a tántoríthatatlan vallásos és hazafias érzelmet főképpen idegenek soraiban s mindezekben hosszas és nagy küzdelmei árán vívta ki győzelmét. Célom volt továbbá ezen igénytelen lapokkal az is, hogy a jelenlegi és a széles tanügyi társadalomban élő, volt növendékeinket még erősebb szeretettel kapcsoljam a hon érdekeihez és az anyaintézet eddigi szelleméhez s őket rendületlen egyházi és honfiui tevékenységre buzditsam továbbá is, midőn látják, hogy az alma mater jubilál és a hazának egyik apostoli erejévé küzdötte fel magát.

Csiksomlyó, 1909. május hó.
A szerző.


×