A "SZÉPÍRÁS" feltűnő hanyatlása, formátlansága és rakoncátlansága korunk egyik jellegzetes vonása.

Ha régi, elsárgult írásokat veszünk kézbe, restelkedve tapasztaljuk, hogy a legegyszerűbb perlekedések ügyiratain, még egy-egy csirkelopás története is AKKURÁTUS, kerekdedre rajzolt betűkkel van leírva. Csínnal és szépen. Vagy aki még nem méltatta különös figyelemre, nézzen meg a múzeumokban egy-egy régi nemességi, kinevezési vagy egyéb okmányt és figyelje meg, mennyi gondot, figyelmet és fegyelmet összpontosítottak őseink az írásra, melyről jól tudták, hogy az a kiállító belső fegyelmezettségének és rendberakottságának hű tükörképe!

A "fegyelmes-írástól" (vagy magyarosan mondva: az "AKKURÁTOS-ÍRÁSTÓL") történő eltávolodást az új idők szükséglete által sorompóba állított "gépek" és e gépek nyomán kifejlődött gyorsaság idézték elő. Korunk embereinek sietése, a nyomtatott betűk széleskörű elterjedése és a "gépírás" meghonosodása mind-mind megalkuvóbbá tette a betűírás iránti igényünket. El kell azonban ismernünk, hogy a modern sajtógépek és az írógépek sok-sok írásmunkát vettek le az irodai munkát végzők vállairól.

A "gép" egyazon idő alatt több és egyöntetűbb munkát bír elvégezni, mint az emberi kéz, de az ÉSSZEL, SZÍVVEL irányított kéz könnyedségével, változatosságával, kulturáltságával és öntevékeny igazodó képességével nem képes versenyre kelni!... Az "ember" - írás közben - akaratlanul is számol a felület adta korlátokkal s pl. a "sorvéget" már jóelőre beleveszi, beleszámítja a lerögzítendő szó avagy szavak hosszúságának előre történő megállapításába. Vagyis a "gép" - éppen érzéketlensége folytán - változatlanul csak saját "gépszerűségét" adja, viszont a KÉZÍRÁSRA, - a fentebbi okoknál fogva - a legnagyobb figyelem mellett is rányomódik az egyén pillanatnyi hangulata, jelleme és jellege.

Aki figyelemmel kísérte az előbbi megállapításokat, észre vehette, hogy az írásnál - melynek kiváltságos fajtája a DÍSZÍRÁS, szaknyelven mondva a: BETŰVETÉS szabályai szerinti írás - fontos szerepet játszik az egyes betűk (és szavak) arányosítása, mégpedig a szöveg nagysága és fontossága szerint. Mielőtt a BETŰVETÉS fontosságát, hasznosságát kiemelnők, leszögezzük, hogy az ú. n. "szépírás" nem tévesztendő össze a grafikus célzatú betűvetéssel!

Az adottságok miatt csak katonai vonatkozásban taglaljuk a BETŰVETÉST, és nyújtunk módot arra, hogy annak eredményes és gyors elsajátítását elősegítsük, mégis e betűtípusok bármelyike - a legcsekélyebb változtatás nélkül is - felhasználható a polgári élet bármely vonatkozásában.

A BETŰVETÉS a harcászati rajznak, valamint a rajzzal ellátott jelentésnek FORMAI és ÉRTELMI kiegészítője. Mind katonai, mind csendőri, mint rendőri szempontból egyaránt fontos, mert az ily irányú rajzok (jelentések) és azok írásrészei gyors munkát, gyors feladatvégrehajtást kívánnak, vagyis a kapott parancs tökéletes végrehajtása megköveteli a kiépített betűvető-készséget. A nem éppen "művészien", de általában "grafikusan" leírt "jelentés" szövegének ki nem betűzhetése szinte lehetetlen, viszont a folyóírással írott, egyénieskedő írás sokhelyt egyáltalában nem, részben pedig csak a drága időt pazarló találgatás révén válik érthetővé.

[...]