A TERMÉSZETRŐL

Őszi szél

Nézem a tájat, hogy rázza-cibálja
a fákat a szél.

Mint arany eső, úgy hull alá a
sárga levél.

A szikrázó Nap, már nem ontja
melegét, fénye mégis jólesőn ölel.

A tájat nézem, kabátom összehúzva.
Engem is megcibál -

Ez az őszi szél.

Tél

Jeges fuvallat nyargal
az utcán végig.
Ezernyi hópehely borít
mindenre fehér lepelt.
A téli fagy, dér csipkét
lehel az ablakokra.
Mint jó piktor a vásznát,
a tájat ő így díszíti fel. 

Este

Leszáll az est, a virágok
becsukódnak csendben
a tücsök halkan ciripel.

A tyúkok az ólban némán
szenderegnek, éberen
csak Bodri fülel.