
CÍMLAP
Révész György - Révész Péter
Kisvállalkozások nagy gondjai
TARTALOM, BEVEZETŐ
Tartalom
1. Bevezető
I. Rész: Vállalkozások üzleti lehetőségeinek javítása
2. Egy vállalkozás születése
2.1. A vállalat
2.2. Mikor hozzunk létre vállalkozást?
2.3. Végtermékek előállítása, értékesítése
2.4. A legfontosabb: "csere és ügylet"
2.5. A vállalkozások életciklusai
2.6. Ki vagyok én - I.?
3. Nézzük át alaposabban!
3.1. Az üzleti lehetőségek értékelése
3.2. A termékkör, szolgáltatási kör meghatározása
3.3. Termelési rendszer tervezése
3.4. Ügyfél-e az ügyfél?
3.5. Képes-e vállalkozásunk megbízásokat szerezni?
3.6. Az árképzési rendszer tervezése
3.7. Ki vagyok én - II.?
4. Amikor már dübörög az üzlet...
4.1. A főtevékenység, a termelés
4.2. Ember végez munkát ember számára
4.3. A vállalkozások pénzügyi folyamatai
4.4. A projektszerű működés
4.5. Minőségirányítás
5. Magasiskola: az üzleti terv
5.1. A stratégiai terv
5.2. Az üzleti (operatív) terv
5.3. Ki vagyok én - III.?
II. Rész: Vállalkozási informatika
6. Előszó a vállalkozási informatikához
7. Ami segít: a szerkezet előttünk
7.1. PDA (okostelefon)
7.2. Netbook ("vékony kliens" eszközök
7.3. Notebook - laptop
7.4. Asztali munkaállomás
7.5. Az óriások, akiket ritkán látunk: a kiszolgálók
8. Az ismert funkciók
8.1. Az adattár
8.2. Megnyitás, mentés, bezárás
8.3. Az írógép
8.4. Az információ egyesítése: az internet
8.5. Kommunikáció: levelezés, telefonálás
8.6. A tudásmegosztás, a tudásfelhő
8.7. A képtár
8.8. Mi mennyi: a táblázatok
8.9. A hangtár, videótár
9. Összetett feladatok
9.1. Az iratok kezelése
9.2. Vállalatirányítási információs rendszerek
9.3. "e-business"
9.4. Ami még izgalmas lehet...
10. A számítógépünk részei
10.1. A gép láthatatlan lelke
10.2. Túl a fizikai részleteken: az operációs rendszerek
11. Amikor a világ összedől
11.1. Üzletmenet folytonosság
11.2. Biztonsági intézkedések
Mellékletek
1. Fogalmak magyarázata
2. Segítség az üzleti terv
2.1. Termékértékesítés árbevétele
2.2. Szolgáltatások árbevétele
2.3. Alvállalkozói költségek
2.4. Személyi költségek
2.5. Költségek
2.6. Eszközök
2.7. Hitelek
2.8. Cash-flow
2.9. "Vállalkozás eredménye" tábla
2.10. Mérleg
3. Projektek vezetése
3.1. Az alapok lerakása
3.2. A projektterv
3.3. Végrehajtás
3.4. Projektdokumentum sablonok
Irodalom
Tárgymutató
Ábrák jegyzéke
Bevezető
Ez az anyag elsősorban azoknak a kisvállalkozóknak szól, akik nem voltak
olyan szerencsések, hogy fiatal vagy kevésbé fiatal korukban valamelyik
gazdasági egyetem fényes padsoraiban ülve, kényelmes melegben és
jóllakottan sajátíthatták volna el a vállalkozásuk sikeréhez szükséges
alapvető ismereteket. Azzal szeretnénk egy csekélyke segítséget nyújtani,
hogy rendszerezzük és nagyon röviden ismertetjük mindazokat a területeket,
amelyeket érdemes átgondolni akár még mielőtt belevágunk egy vállalkozásba,
de még akár később is, amikor már benne vagyunk nyakig.
Vállalkozóvá válni nagyon egyszerűnek látszik, hiszen az állam ma már
valóban mindent megtesz annak érdekében, hogy könnyű legyen egy
kisvállalkozást elindítani. De vajon tudja-e szegény vállalkozó jelölt,
amikor az első egyéni vállalkozói igazolványát kiváltja, vagy első betéti
társaságát megalapítja, első alkalmazottját, legtöbbször feleségét, sógorát
"felveszi", hogy hányféle képességgel kell rendelkeznie ahhoz, hogy
vállalkozása sikeres legyen. Nézzük ezeket át gyorsan:
A vállalkozó kiváló szakember:
- Képesnek kell lennie a vállalt feladatokat megérteni és megvalósítani.
- Képesnek kell lennie a vállalt feladatokat határidőben sikeresen megvalósítani.
A vállalkozó kiváló gazdasági vezető (még ha nem is tud könyvelni...):
- Képesnek kell lennie a vállalt feladatokat üzletileg sikeresen megvalósítani.
- Képesnek kell lennie a vállalkozás pénzügyeit kezelni.
- Képesnek kell lennie a pénzügyi jelentések összeállítására, megértésére és bemutatására.
A vállalkozó kiváló jogász:
- Képesnek kell lennie a jogszabályokban foglaltakat megismerni, betartani és betartatni.
- Képesnek kell lennie előnyös szerződéseket megfogalmazni, megkötni és betartatni.
A vállalkozó kiváló szociológus-pszichológus:
- Képesnek kell lennie a munkatársakkal sikeresen együtt dolgozni.
- Képesnek kell lennie a munkatársait lelkesíteni, motiválni, és büntetni is, ha kell.
- Képesnek kell lennie a munkatársak közötti feszültségeket feloldani.
A vállalkozó kiváló informatikus:
- Képesnek kell lennie az informatikai eszközök kezelésére.
Ez az anyag, amely két fő részből, két kötetből áll, ezeknek a
képességeknek a fejlesztéséhez kísérel meg csekélyke segítséget nyújtani.
Az első kötet ("Vállalkozások üzleti lehetőségeinek javítása") foglalkozik
a sikeres értékesítés- és eredményorientált vállalkozások létrehozásával és
működtetésével - az értékesítés, az adminisztráció, a pénzügy, számvitel,
humánpolitika szemszögéből. A második rész ("Vállalkozási informatika")
azzal a technológiai eszközrendszerrel, infokommunikációs rendszerekkel
foglalkozik, amelyek a 21. század elején alapvetően meghatározzák egy
vállalkozás működését, fejlődésének lehetőségeit.
Ahhoz, hogy ne csak egy kellemes vagy bosszantó hobbi legyen
vállalkozásunk, hanem megélhetésünk megbízható forrása, első lépésben azt
kell pontosan meghatározni, hogy egyáltalán mi is egy vállalkozás, mikor
érdemes azt létrehozni. Ennek érdekében meg kell vizsgálni egy vállalkozás
reális céljait, és tisztában kell lenni azzal, hogy nem csupán a biológiai
lények, de a vállalkozás élete is változások sorozata, és ezt a fejlődést
is folyamatosan kezelni kell.
Nagyon fontos az is, hogy meghatározzuk, mennyire reálisak elképzeléseink.
Tisztában kell lennünk saját képességeinkkel, az általunk kedvelt termék
vagy szolgáltatás piaci helyzetével, valamint elképzelt ügyfeleink
érdekeivel, problémáival, fizetőképességével. Ha ezeket a kérdéseket nem
vizsgáljuk meg üzleti döntéseink előtt, akkor biztosak lehetünk abban,
hogy a működés során, saját kárunkon tanulva kell majd a válaszokat
összeállítani.
Amikor pedig már működik a cégünk, akkor is számos feladatot kell ellátnunk
párhuzamosan. Biztosítani kell az árbevételünket meghatározó termelést, meg
kell valósítsuk a fejlődést lehetővé tevő beruházási projekteket, kezelni
kell vállalatunk munkatársainak ezer problémáját, hiszen (legalábbis a 21.
század elején még mindig) értéket csak az emberi tudás teremt, még ha e
tudás eredményessége meg is sokszorozható kellő technológiai támogatással.
Népszerűtlen kimondani, de fontos, hogy nem szabad elhanyagolni emellett az
adminisztrációt sem. Folyamatosan működtetni kell a támogató ("backoffice")
tevékenységeket, elsősorban a pénzügy, számvitel, kontrolling hármast, de
nem szabad elhanyagolni az irodai adminisztrációt és a mindenre kiterjedő
folyamatos minőségbiztosítást sem.
Mindezeket a tevékenységeket nagymértékben segítik infokommunikációs
eszközeink. A 21. század elején a fiatalok számára a telefon, a számítógép,
a hálózatok már annyira természetesek, mint a vezetékes víz jelenléte a
fürdőszobában (ami sajnos Földünkön ugyancsak nem áll minden ember
rendelkezésére, pedig alapvető lenne). A második rész elején található
leírás ezért inkább azok számára lehet hasznos, akik nem pályakezdőként,
hanem érett korban vágnak neki saját vállalkozásuk elindításának. Az ezt
követő anyagrész viszont, ahol az infokommunikációs rendszerek üzleti,
ügyviteli felhasználásával foglalkozunk, a fiatal vállalkozók számára is
hasznos olvasmány lehet, mert ők talán kevesebbet találkoztak az
adminisztráció "általánosan elfogadott" rendjével, nekik a semmiből kell
megteremteni szabályrendszereiket.
Ha az olvasó három olyan gondolatot talál az anyagban, amire azt mondhatja,
hogy "erre nem gondoltam volna magamtól", akkor már nagyon-nagyon megérte
összeállítani ezt a sokoldalnyi szöveget.