Bevezető

A város egyidőben született meg a Borsodi Vegyi Kombináttal, fejlődése és jövője is elválaszthatatlan tőle. Mint "szocialista" város kiemelt erőforrásokkal rendelkezett az elmúlt 40 esztendő során, ennek köszönhette dinamizmusát, ez tette lehetővé a nagyütemű lakásépítési programok megvalósítását is.

A munkalehetőségek és a lakáshoz jutás kedvező feltételei szinte mágnesként vonzották a fiatalokat, ennek következményeként nem csak fiatal város, de a fiatalok városa is lett egyben. A város életében a nehézségek akkor jelentek meg, amikor a központi beruházások és támogatások elmaradtak és az ország gazdasága is radikális átalakulás (a piacgazdaságra való áttérés, a földtulajdon formáinak változása és az egyes ágazatok, mint pl. a bányászat és a vegyipar piacának beszűkülése) irányába mozdult el. Ezen körülmények szükségessé tették az erőforrások racionálisabb hasznosítását mind a város gazdaságában mind, annak gazdasági életet befolyásoló iparában.

A szűkített újratermelésnek kisérő jelensége a munkanélküliség, mely ma már tartósan 30% körüli. A város és a régió elvesztette korábbi vonzóerejét napjainkra válságövezetté alakult át.

A könyv keretei között arra kívánunk vállalkozni, hogy feltárjuk a város és városkörnyék életében a legneuralgikusabb és feszítőbb társadalmi és gazdasági kérdéseket, továbbá a felmerült problémák orvoslására kívánunk alternatív lehetőségeket vázolni. Természetesen az általunk vázolt javaslatok csak egy kutató csoport meggyőződését tükrözik, megvalósulásuk a város polgárainak aktivitásától függ.

A kötet nem monográfiának készült, ezért nem törekedhetett teljeskörűségre, minden részlet aprólékos leírására, csak a fő problémakörök átfogó elemzését tartottuk járható útnak a munka elkészítése során. A könyv első fejezetében egy rövid történeti áttekintést adunk a város kialakulásáról és a város fejlődésének folyamatáról. Ezen fejezethez szorosan kapcsolódik az a kérdéskör, hogy az "ipari telephelyből a valódi várossá válás" folyamata hogyan alakult Kazincbarcikán. A folyamat mérhető azáltal, hogy a város mennyire és milyen mértékig játszik központi szerepet a városkörnyék életében s vizsgálataink során többek között erre kerestük a választ.

A város gazdaságának elemzésekor a domináns ágazatokat elemeztük, így a város gazdasági életét kevéssé befolyásoló területek csak említésszerűen szerepelnek a kötetben, így pl. a mezőgazdaság, az idegenforgalom. Ezen területek gazdasági súlya igen csekély, a város gazdasági életében soha nem játszottak számottevő szerepet és valószínűleg a jövőben sem lesznek meghatározóak. A város jövője szorosan kötődik a vegyipar fejlődésének alakulásához, annak perspektívájához.

A BVK teremtette város magasabb béreivel tízezreket csábított falusi lakóhelyük végleges elhagyására vagy az ipari munkahelyre való ingázásra. Közülük most rövid idő leforgása alatt ezrek váltak munkanélkülivé, szembe kerülve egy nélkülözéssel teli, kilátástalan jövő fenyegetésével. A könyv keretei között elemezzük a társadalmi érdekkonfliktusok kialakulásának okait a rendszerváltást követően. Az elemzéshez a városi elit 19 képviselőjével készítettünk interjúkat. A várospolitika korán érzékelte saját korlátait, 1989 után éppen ezért fokozatosan autonómiára törekedett, de azt is érzékelte, hogy az átalakuló nagyvállalatnak az érdekei nem azonosak a városéval, kevésbé törekszik a gyors krízis-kezelésre. Ennek következtében a városi vezetés és a legjelentősebb vállalat, a Borsodchem Rt. kapcsolata is megváltozott. A jövő szempontjából fontos kérdés a város és a Borsodchem Rt. kapcsolatának alakulása. A válságkezelés csak közösen oldható meg.

A vizsgált probléma körök között különösen fontos kérdésnek tartjuk a környezeti problémákat. A városban felgyülemlett környezeti ártalmak megfelelő kezelése hozzátartozik egy valódi várossá váláshoz, ill. a városi népesség komfortérzetéhez, hiszen a környezeti problémák éles társadalmi konfliktusokat eredményeznek. A város megcélozhat a környezetrehabilitációval foglalkozó nemzetközi cégekkel váló együttműködést, melynek előnyei a város számára a környezet állapotának fokozatos javulásában jelentkezhetnének és a város nevének nemzetközi ismertségét eredményezhetnék. A válságból való kitörés alternatíváit részletezzük a könyv zárófejezetében.

A kötet elkészítésében több tudományterület (geográfia, közgazdaságtan, szociológia) képviselői vettek részt azzal a céllal, hogy a közös munka révén még inkább meg tudjanak felelni a többirányú elvárásnak.

A kötetet a város polgárainak ajánljuk és mindazoknak, akik a város problémáit szívükön viselik.

A szerkesztő