| « MÁSODIK RÉSZ. A' kevélynek szava járattyai. | KEZDŐLAP | HUSZONNYOLCADIK SZAK. Nehezek. » |
Könnyű a’ jó borbúl ecetet csinálni.
Ha a’ kántor jól kezdi az éneket, jól viszi a’ nép.
Egyszer meg cseréltt ló, könnyen cserébe megyen.
Fáradt embert könnyű meg haragítani.
Jó marhának könnyű vövőt lelni.
Könnyű a’ lágy követ faragni.[1]
Még egy beteg sénlődik, száz egésséges is meg halhat.
Könnyebb a’ leánt fel nevelni, mint férjhez adni.[2]
Könnyű a’ jót nevelni.
Könnyű másnak tanácsot adni.
Könnyű az akarót reá beszélleni.
Könnyebb a’ pokolba menni, mint onnant ki szabadúlni.
Az el vetett gyerek könnyebb kortyot iszik.
Ki keveset főz, könnyen meg eszi.
86Könnyebb a’ tálba aprítani, mint belé keresni.[3]
Nincs könnyebb, mint másba hibát találni.
Könnyű mást inteni.
Könnyen nő a’ leány, ha ágy alá vetik is.
Jó léc jó! tartya a’ sövént.[4]
Karc tartya a’ nád falat.
Tavaszkor minden bokor szállást ád.
Könnyű meg rühesedni.
Kakas is hatalmas maga szemetén.[5]
Lágy pásztor előtt gyapjat rúg a’ farkas.
Lónak négy a’ lába, még is meg botlik.
Jó bornak nem kell cégér.[6]
Könnyű a’ tej alá morzsolni.
Ki nagy Urral pöröl, könnyen tarisznyát löl.
Egyszer eshetik meg, a’ mi soha se volt.
Kenve jár a’ kerék.[7]
A’ kenöcse mellett, könnyű meg piszkolódni.[8]
87Könnyebb a’ nőszés, mint a’ kétszer főzés.
Leg könnyebben esik, a’ mi jó szívbűl tövödik.
Ki könnyen hisz, könnyen meg csalódik.
Könnyű a’ jó hírt el veszteni, de nehéz viszszá nyerni.
Könnyű tele hassal a’ bőjtrűl papolni.
A’ méz maga magát nyalattya.
A’ ki szót nem fogad, könnyű azzal bánni.[9]
Kinek Isten baráttya, könnyű annak üdvözűlni.
Könnyű szép üdőben hajót kormányozni.
Fáz fábúl a’ sípót könnyű meg csinálni.
Nem csuda, ha meg botlik a’ vak ló.
Ki veszni indúl, könnyű annak el veszni.
Ki veszni indúl, annak a’ szél is árt.
Ki veszni indúl, annak légy víz is árt.
Róka a’ rókával könnyen meg alkuszik.
A’ macskafi örömest egerész.
Könnyebb egygyel meg alkunni, mint többel.
Könnyű más bőrébül széles szíjjat vágni.[10]
Könnyű hajó törést a’ partrúl szemlélni.
Könnyű a’ nagy égést toronybúl szemlélni.
Könnyebb a’ várat meg venni, mint meg tartani.
Könnyebb a’ várat meg győzni, mint magát.[11]
88A’ döglött oroszlánt a’ szamár is rugdossa.[12]
Könnyű az új és kis gyúlladást el oltani.
Könnyű a’ szegént ki nevetni, de nehéz fel ruházni.
Könnyű a’ kis festést bé varni.
Könnyű a’ kis szájt bé tapasztani.[13]
Mindenütt terem a’ gyom.
Könnyen törik a’ cserép edény.
Nem szükség a’ tetűt ködmenedbe venni,
Maga’ jó szánttábúl bele tud ő menni.
A’ ki könnyen lop, könnyen fel akad.
Könnyű Katit táncba vinni.
Könnyű asztag alatt búza kalászt bengézni.
Könnyen ballag el a’ Júh, de nehezen tér viszszá.
A’ száraz fa mellett a’ nyers is meg ég.
A’ tűz mellett minden fa meg ég, ki vévén a’ tréfát.
Csak korpád legyen, könnyű ebet kapni.[14]
A’ pokolnak úttyát szem bé kötve is fel találni.
A’ poklot a’ vak koldús is láthattya.
Könnyű el esni; de nehéz fel kelni.[15]
Könnyű a’ szegénybűl csúfot űzni.
89Könnyű a’ forgó szelet el érni.[16]
Könnyű a’ kepe mellett búzára találni.
Könnyű azt végbe vinni, melynek más jól meg vetette az ágyát.
Ha Isten akarja, villa nyél is el sűl.
Könnyebb a’ békéllés, mint a’ békéltetés.
Patkóra a’ vak is találhat, de tűre nem.
Könnyű rontani, de nehéz építeni.[17]
Könnyű vékony veszszőbűl gúzst tekerni.[18]
Könnyű a’ vizet kard éllel kettő vágni.
Könnyű a’ bolondot meg csalni.
Könnyű a’ dudát fel fúnni, de nehéz billegtetni.
Könnyű a’ rostán által látni.
Könnyű a’ kis lukat bé dugni.[19]
Könnyű az evedző le felé.
90Könnyű az oly várat oltalmazni, melyet nem vínnak.
Könnyebb a’ fárúl le esni, mint reá menni.
Könnyű a’ láncolt ebbel békességben élni.
Könnyű onnant venni, a’ hol van.
Könnyű a’ telit meg fejni.
Könnyű a’ lángot körösztűl szelni.
Könnyű a’ mesterség, a’ ki tudgya.
Ki valakit verni akar, könnyen talál botra.
Könnyű a’ félénket meg ijeszteni.
Könnyű a’ nagynak nagyobbra menni.[20]
Kinek reménnye nád szálra támaszkodik, könnyen le hajlik.
Ki a’ tűzhöz közel áll, könnyen meg pirúl.
A’ turóra vizet öntnek; domikának mondgyák.
A’ parasztra kardot kötnek, katonának hívják.
Könnyű a’ meleg vizet fel forralni.
Könnyű a’ tojást keményre főzni.
Könnyű a’ roszat roszabbnak tenni.
Könnyű ruha a’ csók.
Könnyű az őrles, csak víz legyen hozzá.[21]
Könnyű az éretlen márvánt fűrészelni.[22]
91Könnyen húll az érett gyümölcs.[23]
Könnyebb a’ házasság, mint a’ gyermek tartás.
Könnyen vétkezik az ember egyszer, még könnyebben először.
Könnyebb a’ barom emberrel meg alkunni, mint a’ nem-emberrel.
Könnyű a’ billegzett lovat meg ösmerni, de nehéz meg találni.
Könnyen gyógyúl az új seb, de a’ rothadásra menendő még könnyebben el fenűl.[24]
Az ördög is könnyen üll egy üdeig a’ láncon.[25]
Könnyű a’ pohár mellett vitézkedni.
Könnyű az ellenséget maga után hajtani.
Hat ökör után könnyű a’ szekeret tolni.
Szurok mellett kiki mocskos lehet.
Könnyű a’ vizet mérni.[26]
Könnyen éli világát, kinek sok a’ pénze.
92Ha egyszer a’ kutya a’ marha belet meg kóstolta a’ húst se haggya abban.[27]
Könnyű el élni, csak kenyér legyen.
Jó kemence mellett könnyű a’ telelés.
Könnyen jött pénz, könnyen el költődik.[28]
Könnyebb a’ szamár hátra, mint a’ paripára föl kapni.[29]
Könnyű bunda alatt, könnyű meg fázni.
Könnyű legény, könnyen ugrik.
A’ szalma pörnye könnyen el aluszik.[30]
Könnyű a’ jegen egybe meg fordúlni.
Könnyű a’ csekély vizet meg lábalni.
Könnyű az övés, de nehéz a’ keresés.
Könnyű a’ magos pócrúl le húllani.
Könnyű a’ rosz lóért az alku.
Könnyű a’ homokot szántani.
Könnyű a’ pácát ki szabni, de nehéz tartani.
Könnyű a’ lágyba harapni.[31]
93Kenett szekér gyorsabban jár.
Könnyű a’ kolbászt ízre vágni.[32]
Könnyű a’ föld alatt a’ meleget tűrni.[33]
Könnyen ád, a’ kinek van.
Könnyű a’ vakarás, ha viszket.[34]
Könnyebb a’ kenyerezés, mint a’ szántás.
Könnyen folyik a’ víz le felé.[35]
Dombrúl a’ síkra könnyen le hemperegni.
Magátúl is le esik, a’ mi nehéz.
Könnyebb táncolni, mint a’ hegedűbe keresni.
Könnyű a’ pénzrűl a’ peníszt le törleni.
Könnyen ugrálhat, ki az annyát meg fogta.[36]
Könnyű a’ báránt meg szelidíteni.
Könnyű a’ sokbúl sokat le lőnni.
Könnyű a’ lágy sarat gyúrni.
Könnyen meg ég a’ száraz forgács.
Könnyű a’ száraz szalmát fel lobbantani.[37]
94A’ kis egér kis csapással is oda van.
Könnyű a’ málét körösztűl harapni.
Könnyű a’ hat ökrös szekeret a’ porban le írni.
Bolond a’ kútba könnyen vethet követ.[38]
Könnyű a’ gombát le tapodni.[39]
Könnyű a’ pók hállót el szakasztani.[40]
Könnyű a’ férget le tiporni.
Könnyű hólttnak fülét úgy el mecceni: hogy meg ne érezze.
Könnyű az erszény, ha üres.
Könnyű a’ só, ha ócsó.
Könnyen él, ki kevéssel éri bé.[41]
Könnyű a’ heverő disznónak meg hízni.
Könnyű a’ kis szélnek ellene állani.
Könnyű volna a’ disznót meg nyírni, ha malac korában reá szoktatták volna.[42]
95Könnyű az üveget el törni.
Könnyű a’ vékont el szakasztani.
Könnyű a’ kását meg rágni.
Az álomban, a’ szerelemben nincs lehetetlenség.
Könnyű a’ nagy terh is; ha sokan emelik.
Könnyű a’ Cigányok köztt lopni tanúlni.
A’ malmon, és ifiú aszszonyon gyakor az igazitás.
Könnyű szent Mihály lovát abrak nélkül tartani.
Könnyen gyűltt, könnyen hűltt.
Könnyű a’ keveset el tűrni.
Csak a’ város kapuján ki mehess; annak utána könnyen útazol.[43]
Könnyebb a’ könyv, mint a’ pöröly.[44]
Könnyű a’ maga pénzzét olvasni.
Könnyű a’ kontyot fel tenni.
Könnyű a’ sokbúl keveset mérni.
Könnyű a’ hideg kásával kénálni.
Könnyű a’ síkon el esni.[45]
Könnyű kuvarcot nyerni.[46]
96Könnyű macskát az egérre szoktatni.
A’ veszendőt a’ légy viz is el veszti.
A’ szegény ember könnyen meg olvashattya malaccát.
Könnyű a’ szépet meg szeretni.
Könnyen él, kinek mindene van.
Könnyű a’ vizbe, de nehéz ki úszni.
Könnyű a’ pohár mellett vitézkedni.[47]
Könnyű kalaúz után járni.[48]
Könnyű a’ holttat rágalmazni.[49]
Könnyű annak táncolni, kinek apja hegedűlt.[50]
Égett bor után a’ félénk is vitéz.
Könnyű a’ Magyart lóra ültetni, de nehéz le szállítani.
Könnyű a’ szegényen kockázni.
Könnyű a’ szegényt reménnyel tartani.
Könnyebb a’ balhát, mint a’ halat meg fogni.[51]
97Könnyű a’ szót meg fordítani: mert nem terhes szekér.
Könnyen terem a’ jó bor, ha kapa a’ bikája.[52]
Könnyű annak dúdolni, kinek apja énekelt.
Könnyen költi, kinek körme nem szakadt érette.
Másnak nyavalyáját könnyű felejteni.
Könnyű a’ kocsmán vitéznek lenni.
Könnyű a’ kopaszt beretválni.
Könnyű a’ bajúszt meg pödöríteni.[53]
Könnyű a’ pártát el ejteni.[54]
Könnyű a’ csekély vizben el esni.[55]
Könnyű a’ macskát a’ szérdékre szoktatni.
A’ hajó magátúl is le megyen a’ folyón.
A’ fölhő magátúl is meg ered, ha terhes.
Könnyű a’ sántát el érni.
Könnyű adni abbúl, a’ mi nem kell.
Könnyű a’ víz csapot le törni.
Könnyű a’ vakot meg csalni.
Egy tűznél több fazék is fel forr.
Könnyebb az aszszont táncba vinni, mint ráncba szedni.
Könnyen volnék, ha volnék.
98Könnyebb (de nem jobb) a’ hallomnak, mint a’ látomnak hinni.[56]
Könnyebb ünnepet szabni, mint meg tartani.[57]
Könnyű a’ borbúl ecetet csinálni, de nehéz az ecetbűl bort.
Könnyebb a’ mondás, mint a’ viszsza vonás.[58]
Könnyen veszik fel, mint a’ búcsú járást.
Könnyebb ló mellett gyalogolni, mint a’ szavakat fontolni.[59]
Könnyen köpi markát, ha tollyák szekere farkát.[60]
Könnyű a’ szalma szálat által ugrani.
Könnyű a’ cinegét meg fogni.[61]
Könnyű a’ báránnak vérét venni.[62]
Könnyű a’ búzát el hánni, de nehéz fel szedni.
Könnyű a’ széprűl sokat szóllani.
99 Könnyű a’ bolondot el ámítani.
Könnyű az együgyüt reá szedni.
Könnyű nénit táncba vinni.
Könnyű a’ nagy fazékbúl soknak önni.
Könnyű a’ rosz bort meg nem szokni.
Könnyű a’ mákot el szórni, mint öszsze kaparni.
Könnyű a’ tiszta fehéret bé mocskolni.
Könnyű az erőtlennek orrát meg ütni.
Könnyű a’ pásztorság farkas nélkűl.
Könnyű az el fáradottnak el alunni.
Könnyű üdvezűl kinek Isten baráttya.
Könnyen foganszik az egészséges mag.
Könnyű a’ víz folyttában úszni.
Könnyű jó csikóbúl jó lovat nevelni.
Könnyű annak osztani, kinek apja keresett.[63]
Könnyű annak sétálni, kinek más dolga nincs.
Könnyű a’ jóval szépen bánni.
Könnyű a’ keszeget meg fogni.[64]
Könnyű a’ vékát el csapni.[65]
A’ jól fel keltt tésztát könnyű dagasztani.
Könnyen tenyész a’ jó fajta.
Könnyű két hójagon úszni.
100A’ kenyérnek leg jobb dagasztója az Isten.[66]
Könnyű két kobakon nagy vizet is meg győzni.
Könnyű a’ ritka hajat meg füsűlni.
Könnyű a’ szegénnek júhait meg olvasni.
Könnyű fát vágni, ha egyszer a’ bük le esett.
Ha Mária akarja az aludtt téj is el sűl.
Az érett kelés magátúl is fel pattan.
Könnyű a’ vékát le csapni, de nehéz bele keresni.
Könnyű száz dúzsnak egy arany.
Könnyebb el alunni, mint fel kelni.
[1] Az az: az oly ifiat, kinek természete szelíd, könnyű hibájbúl ki menteni, mert hamar engedelmeskedik.
[2] Igaz ugyan: hogy a’ nevelés is nehéz, főképpen annak, kinek sok gyermekei vannak; de leányának jó férfiat találni, valósággal nehezebb.
[3] Az olyas úrfiaknak szoktuk azt mondani, kik abban tartyák leg nagyobb dicsőségjöket: hogy elég pénzzek vagyon: arrúl nem emlékeznek: hogy az az attyok’ keresete.
[4] Annyit tészen: mint a’ jó fenyíték erkölcsben tartya, a’ ki kapó gyermeket is. Az is annyit tészen: hogy a’ nád falat a’ karc tartya jó álladalomban.
[5] Csak a’ hadban jobb a’ másén dolgozni.
[6] Azokrúl a’ leányokrúl mondgyák: kik ha jó nevelésük van jószág nélkűl is el kelnek.
[7] Az alpörösökrűl mondgyák, kik ha a’ bíráknak adnak valamit ügyöket könnyebben meg nyerik.
[8] A’ rosz társ rosznak teszi az ifiat.
[9] A’ szó fogadatlan gyermekeket, veréssel szokták jóra hozni.
[10] Mert magájét az ember inkább sajnállya, ezt a’ Deákok így ejtik: Vicinumque pecus, grandius uber habet.
[11] Ezt a’ Deák is éppen így ejti: Fortior est qui se, quam qui fortissima vincit moenia.
[12] Ezt azoknak oktatássokra mondgyuk, kik kevélyek, és másokat meg vetnek.
[13] Kis szájnak azt mondgyuk, mely minden meg fontolás nélkűl föcsögő; ilyeneket könnyű meg torkolni.
[14] Némelyek nem merik szolgálójokat meg szidni, csupán azért: hogy el ne szökjenek. Ezt a’ jó gazd’aszszonyok nem gyakorollyák, ama köz mondással élvén.
[15] Ez a’ természetben is igaz; de az erkölcsökre is lehet egyengetni. Véteni könnyű, de meg jobbúlni nehéz.
[16] Némely forgó szélrűl lehet ezt érteni, mely egy helyben szokott forogni; ezt a’ gyakran forgó tolvajokrúl is lehet érteni.
[17] Mondgyák ugyan ezt a’ közmondást közönségesen; de az is igaz: hogy a’ régi jó épületeket el rontani se gyermek munka. Macedoniának királlya Fülöp (N. Sándornak attya) fölöttébb dícsértetett azért: hogy kevés napok alatt Olintus várossát fel forgatta, el is pusztította. Erre azt mondotta Agezipolis (Kleombrotusnak fia) sok ily ideig ilyen várost fel nem építhetne Fülöp.
[18] Az az: még fiatal a’ gyermek, addég kelletik hajtani minden jóra.
[19] Azokrúl mondgyák, kik adósságokban verik magokat. Ha akkor fizetnék ki, midőn az adósság kevés, meg se érzenék. Nincs a’ pokolbéli kénnak nagyobb terhhe, mint a’ nagy adosságot-sarkalóknak eleget tenni.
[20] Szegény ember annyira ment: hogy miliomokkal bírt. Okárúl kérdeztetvén azt mondá: hogy midőn ezerre ment, (ez pedig nehéz volt) osztán a’ gyűjtés könnyebb volt.
[21] Az az: könnyű a’ kereskedés, a’ vagy akár mi más; csak pénz legyen hozzá, melyel a’ dolgot kezdik.
[22] Akár minő kő, (a’ márvány is) még meg nem érik, igen lágy szokott lenni, ugyan azért: könnyen lehet véle bánni.
[23] Az öreg emberekrűl mondgyák, kik, valamint az érett alma magoktúl le húllanak a’ fárúl.
[24] Azoknak szokták mondani, kik, ha meg betegednek, az orvos után nem látnak; hanem midőn immár nyelveken vagyon lelkek, és igy a’ patika szerek semmit se használhatnak.
[25] Azok ellen szokták ezt mondani: kik a’ pokollal se gondolnak valamit. Az örökkön tartó kén, nem egy óráig tartó láncon ülés.
[26] Azon korcsmárosok ellen van, kik pokol szokások szerént, a’ bort vízzel vegyítik. Egynek azt mondotta egy útazó: hogy maga jobban tudná, mennyi víz szükséges magának, ugyan azért ő töltene inkább magának, nem az áros.
[27] Az olyan ifiakat értenek ezen a’ Magyarok, kik az alkalmatosságokat el nem oldalítván, mindenkor nagyobb gonoszságokba merűlnek.
[28] Igaz az: hogy azok, kiknek attyaik gyűjtötték a’ pénzt, könnyen el pazorollyák azokat.
[29] Az az: könnyebb juhásznak lenni, ki szamáron jár, mint gazdának, ki paripán jár ki a’ tanyára. Könnyebb alá valónak; mint nagynak lenni.
[30] Az az: a’ magát hitvány módra hányogató ifiú, szalmához hasonlítatván; ha pénzét el vesztegeti meg ég; és a’ hitvány pörnyéhez hasonló.
[31] Azokrúl mondgyák, kik minden dologban a’ könnyebb végét fogják.
[32] Mivel a’ disznó farkat fogadásbúl ízre szokták vágni; egy valaki azt mondotta; hogy ő azt nem tudná, hanem a’ kolbásznak ízét mindenkor el találná.
[33] Mind a’ meleget, mind a’ hideget minden fűtés nélkül el tűrhetni; mivel a’ levegő nem mozdúl.
[34] Mert nem minden vakarás kellemetes, sőtt fájós is; de a’ hol viszket, ott kellemetes.
[35] Az az: könnyen el vesztheti az ember akár minő Tisztségét; a’ síkra is könnyen le hempereghet a’ dombrúl.
[36] Az annyát meg fogni annyit tészen, mint jól meg gazdagodni; a’ vagy elsőségre kapni.
[37] Az olyan éktelen, oktalan ifiakrúl mondgyák, kiknek pénzök elég van; ugyan azért hamar fel pattanók.
[38] Mások ezt a’ köz mondást így mondgyák: Egy bolond oly követ vethet a’ kútba, melyet két okos se birhatna ki.
[39] A’ leg csekélyebb gombának oly ereje vagyon egymásután: hogy a’ Templomban a’ padlatnak köveit fel emeli. Magában oly gyenge, hogy egy gyerek is el tapodgya.
[40] Az olyan törvényekrűl mondgyák, melyek egy órátúl fogva kettőig tartanak; az az gyáváktúl hozattatnak.
[41] Némelyek ezt a’ példa beszédet magokra fordítván, így szóllanak: hogy oly tulajdonságaik vannak, hogy ha egyszer jól laknak, kevéssel érik bé.
[42] Ugyan csak azért mondgyák tréfálódva: hogy mikor a’ disznót le fülelik, és meg akarják ölni, nagyon rikót: mert a’ nyírást nem szokta, mint a’ Júh.
[43] Ezt a’ tolvajoknak szokták mondani. Mert: mivel az akasztófák nem igen szoktak meszsze lenni a’ város’ kapujától, ha egyszer a’ kárhoztatott tolvajt azon ki viszik; könnyen mehet osztán az akasztóig.
[44] A’ kovács embernek Oskolába járó fia, mihelyt az Oskolábúl haza jött elő fogta a’ pörölyt, és a’ legényekkel dolgozott; ezt az attya meg látván, őtet tanúlni hajtotta, azt mondván: hogy könnyebb a’ könyvet mint a’ pörölyt forgatni.
[45] Az az: ha alkalmatossága van a’ gonosznak, az annyit tészen: mint a’ síkos jég, melyen hamar el esni.
[46] Kuvarcoknak mondgyák az alföldiek azokat a’ gömböket, melyek a’ Júhász kutyáknak farkokon lógnak.
[47] Azokrúl a’ katonákrúl mondgyák, kik a’ kávé házakban sisakostúl meg eszik az ellenséget; ellemben ha reá kerülnek a’ kő hidnak allyát keresik.
[48] Kalaúz bizonyosan Török szó, mely annyit tészen: mint az útasokkal járó vezeték.
[49] Az Egiptomiaknál meg vala engedve: hogy a’ holttnak testte előtt (ha bár királyok voltak is) minden ember ki mondhatta azoknak hibájokat, sőtt gonoszságjokat is. Azt gondolták: hogy ezzel eszekre hozattatnak az élő Uralkodók, és a’ halotti hírnek gyalázattyátúl tartván magokat emberségesen viselendenék.
[50] Könnyű annak jól élni, kinek apja keresett.
[51] Magok a’ halászok szokták azt a’ lusta halász gyermekeknek mondani.
[52] Fülem hallatára mondotta ezt egy jó szőllő műves gazda Vácon egy szerzetes Előljárónak, ki szőllőjében gyakorta musikáltatott, és vendégeskedett.
[53] Mivel ez amúgy is nem nagy fáradságba kerül; melytűl igen tartanak a’ henyélők.
[54] Ezt mondgyák leányaiknak a’ szorgalmatos paraszt anyák, ahhol még a’ pártának viselése fen tartatik. Viselik mind addig, még szűzek.
[55] Mert annak feneke csupa sár.
[56] Ezt a’ Görögök és Deákok így mondgyák: jobb egy látó, mint tíz halló tanú. A’ vagy így is: jobb egy szemes, mint tíz füles tanú.
[57] Az oly mester embereknek mondássok: kik Szombatrúl Vasárnapra is hagygyák a’ munkát.
[58] Akár minő roszszat valakirűl mondani leg könnyebb; de azt vissza mondani nehéz.
[59] A’ szavakat fontolva mondani meg szokta a’ bölcs; de az esztelen, inkább a’ ló mellett gyalogol.
[60] Kinek sok baráttyai vannak könnyen él.
[61] Az olyan vármegyéző fogmegeknek mondgyák, kik akár mennyiszer ki lovagolnak, egy gonoszszat se fognak; inkább a’ cinege fogásra alkalmatosok.
[62] Mert nem védelmezi magát se sikojtássával, se erejével.
[63] Igaz ugyan: hogy azt cselekenni könnyű a’ gazdagon hagyott fiúnak; de fösvények némelyek.
[64] Mert a’ halak között leg ostobábbnak tartatnak. Kevesebbel jobb esze van a’ vizának, és toknak.
[65] Régi eleink midőn valamit vékával mértek azt úgy meg töltötték: hogy több belé nem férhetett. Meg romolván az emberiség; a’ vékát kis deszkával el csapták. Így romlott meg másban is.
[66] Az az: ha jó búzát ád az Isten, abbúl esik a’ jó dagasztás, mert ezt minden búza nem engedi.
| « MÁSODIK RÉSZ. A' kevélynek szava járattyai. | KEZDŐLAP | HUSZONNYOLCADIK SZAK. Nehezek. » |