Előszó

A tanulmányban egy gépipari üzemben elemezzük a munkások érdekeit, és rámutatunk azokra a társadalmi intézményekre és anyagi-technikai körülményekre, amelyek létrehozzák az érdekek egyes összetevőit, illetve az érdekeket alkotó cselekvési lehetőségeket. A tanulmány első részében meghatározzuk a kereseti érdek fogalmát és foglalkozunk az érdekek empirikus kutatásának a problémájával. A második részben az ösztönzési rendszert képező társadalmi intézmények és az érdekek tartalma közötti összefüggéseket elemezzük, és felfedjük a bértényezőkre irányuló érdekösszetevőket. A harmadik részben a termelőeszközökre irányuló érdekösszetevőket térképezzük fel, és rámutatunk az azokat meghatározó társadalmi intézményekre és anyagi-technikai körülményekre. A negyedik részben a munkarendre és a közvetlen munkavégzésre irányuló érdekösszetevőkre világítunk rá, végül az ötödik részben az érdektudat és a személyes értékek viszonyának a kérdését tárgyaljuk.

Ezt a közel huszonöt évvel ezelőtt írt tanulmányt azért vettem elő kissé átdolgozva, hogy ezzel szemléltessem az érdek fogalmát, amely az általam kidolgozott intézményes szociológia elméletének egyik fontos fogalma. Az adott üzemben a terepmunkát jóval a "rendszerváltás" előtt végeztem, a vizsgált időszak az 1983-as év volt. Ennyi idő után már megnevezhetem a vizsgált üzemet: a kutatást a miskolci Diósgyőri Gépgyár Szivattyúgyártó gyáregységének a Forgácsoló üzemében végeztem. Az adott gyáregység és az adott üzem telephelye nem Miskolcon, hanem Szerencsen volt. A gépgyár üzemszociológusaként vizsgáltam az adott üzemet, feldolgoztam az adatokat, ezután azonban munkahelyet változtattam, és csak részben készítettem el a kutatási jelentést. Ezzel párhuzamosan a miskolci Lenin Kohászati Művek Húzóüzemét is vizsgáltam hasonló megközelítésben, és a két - nagyon különböző technológiával rendelkező - üzemet összehasonlítva szerettem volna közölni az eredményeket. Idővel azonban az elméleti kutatásra irányult a figyelmem, és elhanyagoltam az empirikus kutatás eredményeinek az összefoglalását és közlését. Ebben a tanulmányban csak a Forgácsoló üzemmel, és az adott üzemben belül csak a kereseti érdekek feltárásával foglalkozom.

A kutatás - előző bekezdésben említett - helyének és időpontjának nincs különösebb jelentősége, mivel egyrészt az eredeti kutatás fő célja is az érdekek olyan összetevőinek és összefüggéseinek a feltárása volt, amelyek az úgynevezett rendszerváltástól, illetve a szocialista vagy kapitalista átfogó környezettől nagyobbrészt függetlenül léteznek. A következőkben tárgyalandó érdekösszetevők és összefüggések tehát hasonló formális ösztönzési rendszer mellett és hasonló anyagi-technikai körülmények között a mai kapitalista társadalmak üzemeiben is jellemzőek lehetnek. Másrészt az adott kutatás eredményeinek

Bár a vizsgált időszak az 1983-as év volt, a következőkben jelen időben beszélünk az adott gyárról és üzemről. A gyár szivattyúk gyártásával foglalkozik, a kisméretű búvárszivattyúktól a nagyméretű mezőgazdasági szivattyúkig. A vizsgált forgácsoló üzemben végzik a szivattyúk alkatrészeinek előállításához szükséges gépi forgácsoló megmunkálásokat. Az üzem vázlatos alaprajzát a függelékben található 1. ábra tartalmazza, amely azt is szemlélteti, hogy a géppark hagyományos forgácsoló gépekből áll, két számjegyvezérlésű (NC) eszterga kivételével. Az üzemben 80 gépi munkás dolgozik, a munkások közel fele csúcsesztergályos, a másik fele speciális esztergályos, revolveresztergályos és revolveresztergályos gépbeállító, NC-esztergályos, horizont esztergályos, marós, köszörűs, sugárfúrós és vésős.