Előszó

Először a Hubble űrtávcső felbocsátásának 18. évfordulóján tartottam 3 részes előadássorozatot a Kecskeméti Planetáriumban nagy sikerrel, majd ezt 2 részre rövidítve megismételtem a 20. évforduló alkalmával. Most úgy döntöttem, hogy az eredeti tematikát követve írásban is közzé teszem ezt az értékes ismeretanyagot.

Már gyermekkoromban is érdekelt a csillagászat, az Univerzum keletkezése. Élvezettel forgattam a csillagászati témájú könyveket a Naprendszerről. Megragadta fantáziámat a körülöttem lévő csillagvilág. Azután a Hubble korszak beköszöntével pedig lenyűgöztek a színes felvételek, melyeken gázködöket, planetáris ködöket, galaxisokat és csillagokat láthattam.

Ez a könyv úgy vélem sokak számára hasznos és érdekes ismeretekkel fog szolgálni. Fontosnak tartom, hogy az emberek megismerkedjenek a csillagászattal, ismerjék azt a tágabb világot, amely körbevesz bennünket. Ez egy csodálatos és különös világ. Engem egyből lenyűgözött. Amatőr csillagászkodva nagy élvezet volt saját távcsövemben megpillantani a Hold krátereit és medencéit, a Jupitert és holdjait, vagy éppen a Szaturnuszt.

A csillagászat nem csak szép, de hasznos tudomány is. Mindamellett, hogy tágítja ismereteinket, gyakorlati haszna is van, számos olyan felfedezés, fizikai probléma megoldása szivárgott át a mindennapokba, melyekről nem is gondolnánk, hogy köze van ehhez a tudományhoz. Sokan tehát tévesen gondolják, hogy ez egy "haszontalan" tudomány. Az emberiség Holdra lépésével megkezdődött egy olyan folyamat, melynek végcélja, hogy egy napon az emberiség nemcsak a Földet lakja majd, hanem telepek lesznek a Holdon, a Marson, vagy a Naprendszer távolabbi régióiban, s egyszer csak minden bizonnyal eljön az az idő, amikor esetleg terraformáljuk a Marsot, és majd az a pillanat is, amikor elindul az első csillagközi űrhajó valamelyik közelebbi, bolygókkal rendelkező csillag felé.

Ha a fentiekre figyelemmel vagyunk, máris felcsillan előttünk a mostanság olyan divatos exobolygó-kutatás értelme. Az emberiség nagyra törő vágyai ezek. A SETI-kutatás is hasonló elvek mentén gondolkodik. Eddigi történelmünk legnagyobb eseménye lenne egy idegen civilizáció felfedezése. Hogy mindezeket megvalósítsuk, elengedhetetlenül szükségünk van azokra a csillagászati ismeretekre, amelyeket mostanság szerzünk meg. Lassan megértjük a csillagvilág folyamatait, képet alkothatunk a csillagok életéről és halálukról, a galaxisok és az Univerzum szerkezetéről. Mind közelebb jutunk ahhoz, hogy megfejtsük az ősrobbanás titkát és feltárjuk az Univerzum természetét, hogy választ kapjunk születésének és pusztulásának titkára.

Ez a könyv az előadás tematikáját követve az általános bevezetőn túl egy meghatározott logika mentén halad. Először szűkebb hazánkat, a Naprendszert vesszük górcső alá, majd kilépünk a csillagközi térbe, megismerkedünk a Tejútrendszerrel, azzal a galaxissal, melyben a Naprendszer is elhelyezkedik. Végül elhagyjuk galaxisunkat és a galaxisok közötti térrel ismertet meg a könyv. E kalandos utazás során megismerjük a belátható Univerzum általunk ma ismert világát.

Dr. Garzó László