
CÍMLAP
Amédée Thierry
Attila
TARTALOM, ELŐSZÓ
Tartalom
I. A barbár világ földrajzi kiterjedése - A khún vagy hún szövetségek -
Fehér és fekete húnok - Ezek életmódjai - Ammianus Marcellinus jellemrajza
a húnokról - A húnok rémületessége szomszédaik előtt - Góth mesék a húnok
eredetéről - A góthok eredete, keleti s nyugoti góthok - Hermanarikh keleti
góth birodalma - A húnok a Volgán áttörnek - Hermanarikh s birodalma bukása
- A nyugoti góthok a Dnieper, később a Prúth mögé vonulnak - Athanarikh
király viszálya Fridighern és Alavivval - Ulfilas (Wölfl) góth püspök
eredete, térítése s jelleme - A góthok római földre települendők, a Dunához
vonulnak - Valens császár jellemzése - Ulfilas követsége a császárnál
Antiochiában nemzete ügyében - Valens nyilatkozatai s föltételei a góthok
befogadása iránt - A góthok átkelése a Dunán - A római tisztviselők
kihágásai irányukban - A góthok bosszuállása - Az Adrianopolis melletti
csata - Valens császár halála e csatában
II. A dunai hún birodalom - Ennek viszonyai a római birodalommal - Az
alánok által előidézett népvándorlás Galliát elboritja - A húnoknak a
burgundok elleni hadjáratai - Oktár hún király halála - Rof viszonya
II. Theodosius keleti császárhoz - A margusi békekötés - Attila kormányra
lépése, viszonya Actiussal, jelleme - Attila a hún törzseket egyesiti,
meghódoltatja - Ezért ellenszegülés a húnok közt - Buda megöletése - Hadúr
kardja - Attila al-dunai hadjárata 441-ben - Ujabban 446-ban - Békekötése
Theodosiussal - Attila követének Csátnak parancsoló föllépése a keleti
udvarnál
III. II. Theodosius jellemrajza - Chrysaphius herélt kormánya - Attila
követei: Edek és Orestes Konstantinápolyban - Az ezek által sürgetett ujabb
követelmények - Chrysaphius, Vigil és Edek összeesküvése Attila élete ellen
- Theodosius Maximinust küldi Attilához - Ennek utasitása - Követtársa
Priscus történetiró - A hún és görög követség utazása - Hún vadászat
- A görög követek Attila táborához érnek - Attila küldöttei őket
visszautasítják - Edek az összeesküvést Attilának fölfedezi - Attila a
követeket maradni parancsolja - Maximinus tisztelgése Attilánál - Attila
Vigilt tőrbe ejtendő Konstantinápolyba visszaküldi - Attila utjában
lakodalmat tart - A követségnek érdekes uti kalandja - Találkozás a nyugoti
birodalom követeivel - Mind két követség Attilával együtt a hún székhely
alá érkezik
IV. Attila udvara - Ünnepélyes fogadtatása - Onegesius állása s
jelleme - Priscus találkozása egy húnná lett göröggel - Beszélgetése a
nyugoti követség tagjaival Attila ügyei felől - Udvari ebéd Attilánál
- Zerkón mór bohócz - Ujabb ebédek a királyné s Attilánál - A követek
megajándékozva haza bocsáttatnak - Vigil Attilához visszatérve elfogatik -
Bűnét megvallván fogságba vettetik s váltságdijáért fia Konstantinápolyba
küldetik - Ugyanekkor Attila követeket küld Theodosiushoz - Theodosius
ezek nyilatkozata által erkölcsileg teljesen megaláztatik - Attila Vigilt
szabadon bocsátja de Chrysaphius fejét követeli - Attila izenete a két
császárhoz
V. A 451-dik végzetteljes év vészjelei - A húnok befolyása a nyugoti
birodalomra - Gallia állása 451-ben, pórháborúk - Theodosius halála,
Chrysaphius kivégeztetése - Attila Honoriát és örökségét követeli -
Attila szövetsége Róma ellen Genzerikh vandal királylyal - Beavatkozása
a Neckarmelléki frankok viszályaiba - Attila politikája a megrohanandó
Gallia irányában - Theodorikh góth király semleges magatartása - Attila
roppant tábora - Átkel a Rajnán - A burgundok szétveretnek, a frankok
visszavonulnak - A húnok előnyomulnak - Metz és Reims bevétele - Attila
viselete a keresztyén papság irányában - A régi Páris - Szent Genovéva -
Szent Germanus püspök - Genovéva Párist megmenti - Attila terve Orléans
ellen - Hadutja Orléansig
VI. A régi Orléans helyzete - Anianus püspök - Anianus értekezése Aetiussal
- Aetius Theodorikhot megnyerni ügyekszik - Serege gyülekszik - Mecilius
Avitust meglátogatja - Ez által Theodorikhot csatlakozásra birja - Attila
Orléanst vivja - A város megadja magát, de Aetius serege megjelenvén
Attilát visszavonulni kényszeriti - Attila Chalons alá vonul - Az Aube
révénéli éji csata - Attila megerősített táborba száll - Tábora jósait
kikérdezi - Attila és Auetius csataterve - Attila hadi beszéde - A chalonsi
döntő csata - Theodorikh halála - Attila szekérvárába zárkozik - Theodorikh
fia Thorismund a góthokkal haza vonul - Attila a Rajnán visszaköltözik
VII. Attila Italia ellen lép föl - Aetius ellenségei a római udvarban -
Aetius hadi terve Attila ellen - Attila az Isonzo folyón átkel - Aquileját
megszállja, megvivja s lerontja - A nép hagyományai e megszállásról -
Velencze városának eredete - Attila felső Itáliát elfoglalja - Milanói
kalandja - Róma ellen készül - Seregeit Mantuán alól összevonja - A
császár, tanács és nép követeket küld megengesztelésére - Leo pápa jelleme
- Összejövetele Attilával - Attila békét ad Italiának - Visszatér hazájába
- Rémes jelent a Lech vizén átkeltekor - Attila viszálya Marcianus keleti
császárral, háborúja az alánok ellen
VIII. Attila menyegzője Hildegunddal - Halála - Az e felőli vélemények -
Attila eltemettetése - Fiai - Ezek versengése - A gepidák pártütése - A
gepidák diadala, Ellákh halála - A hún birodalom fölosztása - A székelyek
eredete - Attila halálának befolyása a nyugoti birodalomra - Aetius
megölettetése - A nyugoti birodalom végbukása - A hún birodalom romjai
és a húnok utódai
Előszó
Francziaország legujabbkori történetirói koszorújában a két testvér Thierry
Ágoston és Amadé neveit az elsők közt látjuk ragyogni. Mind ketten számos
maradandó becsű munkával gazdagitották a franczia irodalmat, mellyek
nagyobb részben Francziaország régibb történeteit tárgyazzák: mind ezek
közől azonban bennünket magyarokat kiválólag érdekelhet Thierry Amadénak
Attiláról irt jelen munkája, mellyet ő mint a világot alakitó V-dik század
történeteinek egyik legérdekesb episodját müvészileg kidolgozva a "Revue
des deux mondes" cz. folyóirat 1852-diki folyamában közölt.
Ha e mű külföldi birálók kedvező nyilatkozatai szerént közérdekkel bir
minden mivelt olvasóra, mennyivel érdekesbnek kell lennie a magyar olvasóra
nézve nemzeti hagyományainknál fogva, mellyek Attilát azon egykor hatalmas
keleti hún faj legfőbb hőséül tüntetik elénk, mellynek vére foly a magyar
faj ereiben?
S ha a dúsgazdag német irodalom e művet mindjárt megjelentével még 1852-ben
Dr. Burckhardt Eduárd fordításában elsajátitni méltónak tartotta: nem
vádolhatnók-e magunkat figyelmetlenséggel s önérdekünket illetőleg is
hanyagsággal, ha e bennünket kiválólag érdeklő művet saját irodalmunkba
átültetni elmulasztva megelégednénk Dr. Burckhardtnak különben sem eléggé
pontos forditásával, s nem ügyekeznénk a tisztelet azon adóját, mellyet
Thierry Attilának s a hún uralom korszakának való szinekkel rajzolásáért
tőlünk méltán megérdemelt, az által némileg leróni, hogy munkáját a magyar
közönségnek nemzeti nyelvünkön tegyük élvezhetővé?
Mi e munkának mint történetirati műnek becsét illeti, azt mind magára e
műre mind az értelmes magyar közönségre nézve fölöslegesnek tarthatjuk
hosszas dicsérettel ajánlgatni; elég csak annyit megjegyeznünk, mit a
figyelmes olvasó bizonyosan igazolva találand, hogy magasztos fölfogás,
széles szellemi látkör, tiszta világnézet, részrehajlatlan egyenesség,
alapos itélet s mit ez föltételez, a források egyedül a valódi történeti
források lelkiismeretes fölhasználása üti e munkára a remek bélyegét.
Nem lehet még ki nem emelnünk a müvészi előadás szépségét, melly kellemes
folyékony, mintha csak költői müvet olvasnánk, e mellett eszmegazdag s
olly élethűn eleven, hogy a korszak azon nagyszerű jelenetei, mellyek
középpontját a világhóditó Attila személye képezi, mintegy szemeink elé
varázsolva látszanak. Ez Thierry előadásának legerősebb oldala, mi őt,
a művész történetírók, egy Gibbon és Maculay mellé emeli.
Kedves szolgálatot vélek azért tennie mind általában a mivelt magyar olvasó
közönségnek, mind különösen őstörténetünk barátainak, midőn e maradandó
becsű, művet magyarra forditva, némi igénytelen jegyzeteimmel együtt,
mellyeket tanulmányaim folytán részint a tárgyak bővebb kifejtése végett,
részint néhol Thierry véleményeinek s nézeteinek ellenében is tenni
bátor voltam, nekiek tanulságos élvezetül nyujtom.