|
pedig belekerül Isten energiáiba. Összeborzongok arra, hogy ezt sokan még mindig nem értik. Ezért történnek azok a hiábavaló borzalmas vallásgyilkosságok, amit egyik ember a másiknak tesz, mivel úgy gondolják Istenükért pusztítanak. Ellenkezőleg! Azok, akik a vallást fegyverként használják, és értelmetlenül gyilkolnak, azok lelke a Sátán energiahálójába kerülve azonnal megsemmisül. És nem a Paradicsomba köt ki, ahogyan képzelik. Ezt a Föld összes népének tudnia kell! Sőt azt is, hogy Isten és a Sátán, a TEREMTŐ akaratából nem más, mint két felfoghatatlan erősségű Univerzumon túli, elválasztó energiai ERŐ!, nem pedig a jó és a rossz megtestesítője. S, ha meghalunk, mivel a Sátán, Isten energiája elé mai értelemmel energiahálót feszít, és ha lelkünk azon fennakad, nem kerülhet bele Isten energiáiba. Vagyis azok, akik embertársaikat a legbrutálisabb módon gyilkolják tévesen értelmezett vallásháborúk formájában, aljas ösztönöktől diktálva, vagy sok gonoszságot hajtottak végre életük idején, lelkük a halál után a Sátán energiahálójába kerülve megsemmisül. Azok viszont, akik megpróbálnak megmaradni a jó irányában, életük után lelkeik belekerülnek Isten energiáiba. Oda, amit mink a Paradicsom fogalmával képzelünk el. Ami mégis teljesen más valóságon alapul, mivel az Univerzumon túli valóságokban létezik. Tovább folytatva az ember könyvét, amikor az első világ lényei kétnemivé változtatták magukat, először egymással közösültek, majd utódaikkal, annak ellenére, hogy akkor még halhatatlanok voltak. Énok úgy ír róluk, hogy: Kezdetben az áruló angyalok is fénytestű lények voltak. De megkívánták a hús és vér gyönyöreit, amivel magukat beszennyezték. Ebből a törvénytelen viszonyból, törvénytelen lények születtek, amivel nemcsak egy korlátlan halál nélküli szaporodási folyamatot indítottak be, hanem egy olyan sokrétű káoszt is, óriásokkal, gigászokkal, nephilimekkel, amelyek a később megvalósuló ember erejét mérhetetlenül felülmúló erővel és tudással rendelkeztek. Ezzel még a TEREMTŐ sem számolt. Sőt azzal sem, hogy azok majd a földet |
|
kirabolják, erőszakoskodnak, viszálykodnak, gyűlölködnek a bosszú, a kapzsiság szenvedélyeit fogják terjeszteni. Vagyis mind azt, ami világunkban még ma is, uralkodik. Ezt a sok rettenetet a TEREMTŐ engedélyével ellensúlyozni kellett valamivel. Amit csak azon lények valósíthattak meg, amelyek megmaradtak egynemiségükben. Így a saját képmásukra ebbe a káoszba fulladó világba nekik kellett egy olyan anyagi, léti formát teremteni, amely egynemi volt, mint ők. A Biblia ezt „ÁDÁM” megteremtésének szimbólumával írja le, hogy „Isten Ádámot a saját képmására teremtette”. Sajnos ezt sem tudtuk, vagy nem akartuk kiolvasni belőle. Sőt, azt sem, hogy amikor Ádám unatkozott, mert dacára a végtelen különböző léti formáknak, amik a föld felületét betöltötték, közülük mégsem talált megfelelő társra, mivel azok mind kétnemiek voltak, ő meg egynemi. Ekkor valósították meg Ádámból, „Évát”, aki szintén egynemi lett, nehogy tovább szaporodhassanak. Tehát itt is bebizonyosul, hogy „Éva” osztódással valósult meg Ádámból. A kétnemivé vált gonosz démoni lények azonban irigységből, féltékenységből, kétnemivé változtatták őket is. A Biblia ezt olyan csodálatosan írja le, az alma, a kígyó, a tudás fájának szimbólumával, amit szintén nem értettünk meg. Sőt azt sem, hogy ezzel újra egy határtalan káosz indult be. Mert, ha Ádámmal és Évával is, elkezdődik egy korlátlan szaporodási folyamat, mivel addig a Földön ismeretlen volt a halál fogalma, akkor mi lesz a sorsa annak a végtelen mennyiségű összekeveredett két világnak. Ez oldódott meg Kainnal, amikor rávették a testvérgyilkosságra, mert ezzel megvalósult a halál. Tulajdonképpen innen kezdődik az emberiség kálváriája, mert amikor Kain értelme azon sötét démoni erők hatalmába került, és megölte Ábelt, azzal beindult a halál valósága mind a két világ lényei részére. Ezután ők is egymás után kezdtek kihalni. Énok is a legérthetőbben fejti ezt |
