
CÍMLAP
Balla Péter
A Sibrik-fivérek a Báthoriak szolgálatában
TARTALOM, BEVEZETÉS
Tartalom
Bevezetés
A Sibrikek áttelepülése Erdélybe
Sibrik György Báthori István lengyel király szolgálatában
Sibrik Gáspár, a Báthori-fejedelmek katonája
Összegzés és konklúzió
Mellékletek
Bevezetés
Azért választottuk a kutatói munka témájául a Sibrik-testvérek életútjának
a vizsgálatát, mert az azzal a korszakkal foglakozik, amely kevésbé ismert
és kutatott (illetve amivel a szerző a távlatokban szeretne foglalkozni),
azaz Erdély 16-17. századi történetével, és ezen belül is a
Báthori-korszakkal. Dolgozatunkat a Sibrik-testvérpár pályafutásának
szenteljük.
Kiinduló forrásként a kutatáshoz az Erdélyi Országgyűlési Emlékeket
használtuk, ami Szilágyi Sándor szerkesztésében jelent meg. Értékes
adatokkal gazdagítottuk kutatásaink szempontjából a dolgozatot
Szádeczky-Kardoss Lajos tanulmányaiból, az általunk leginkább használt
munkája az Erdély és Mihály vajda története. Kihagyhatatlan továbbá a
"régiek" közül Veress Endre munkássága, és az általa összeállított Báthori
István lengyel király levelezését tartalmazó dokumentumgyűjtemény. Nem
kerülhettük ki talán az egyik legrégibb elbeszélő forrást, Bethlen Farkas
Erdély történetét sem.
A közelmúlt történetkutatása még mindig szerény helyet biztosít a
Báthoriaknak, akár Báthori Istvánról is legyen szó. Ugyanakkor utalni kell
olyan történészekre, akik hozzájárultak a Báthoriak korának ábrázolásához:
a már említett Nagy László (tanulmány született a tizenötéves háború
erdélyi vonatkozásairól, illetve Báthori Istvánról) mellett említhetjük
Gebei Sándort, aki például a lengyel királyválasztások kapcsán vázolta fel
István király bravúros politikai érzékét; Horn Ildikó, aki éppen egy új
tanulmánykötetben jelenítette meg István egyéniségét; Szabó Bélát, aki
Báthori István oroszországi hadjáratáról készítette a disszertációját.