Előszó

1988. május 28-án az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának Államigazgatási Tanszéke, a Komárom Megyei Múzeumok Igazgatósága, a Városi Könyvtár, és Tata Barátainak Köre rendezésében Magyary Zoltán születésének 100. évfordulója méltó megemlékezésére tudományos ülést tartottak a tatai várban.

Magyary Zoltán egyetemi tanár a Magyar Közigazgatástudományi Intézet igazgatója (Eötvös Loránd Tudományegyetem) a magyar közigazgatástudomány kiemelkedő iskolateremtő személyisége a magyar tudományban, kulturális életben, munkássága hatásában ma is jelen van. Magyary Zoltán a modern közigazgatástudomány megalapítói, úttörői közé tartozik, akinek tudományos munkássága nemzetközileg is elismert, a modern tudományos irányzatok megalapozóinak európai személyiségei közé tartozik. Az általa alapított Magyar Közigazgatástudományi Intézet a történelem által olyan szűken mért egy évtized alatt is olyan jelentős tudományos eredményeket ért el, amelyek az elmúlt, lassan fél évszázadot felölelő időszakban is alapul szolgáltak a közigazgatás komplex tudományos művelésében, az európai szintű kutatáshoz, az azóta kialakult új irányzatok befogadásához is. Irodalmi művei, szakmai, közéleti tevékenysége azonban a közigazgatástudományt lényegesen meghaladják, más tudományágakra, a társadalom szellemi életének széles körére kiterjedtek. Ösztönözte és szervezte a közigazgatástudománnyal összefüggésben a szociográfiai, etnográfiai, gazdaságföldrajzi és más kutatásokat, amelyek eredményeként nemcsak e tudományágak fejlődtek, hanem a nemzetközi önismeret is gyarapodott. A közoktatáspolitika, a tudománypolitika tudományos megalapozásában is számontarthatjuk és e tevékenysége eredményeként az említett területeken a gyakorlatban is eredmények születtek.

Az évforduló egybeesett az ő nevéhez kötődő Tata és Tóváros nagyközségek egyesítésének 50. évfordulójával. Tata és a tatai térség fejlődésének kiemelkedő szakmai ösztönzője ő ma is mindazokban a művekben, amelyeket az általa vezetett intézet megalkotott és amelyek napjainkban is folytatódtak.

Személyiségének, munkásságának tudományos értékelése az elmúlt évtizedben széleskörűvé vált, így a tudományos ülésszakon nem kellett az életmű teljességének bemutatására és értékelésére vállalkozni. Ezért az életmű egy-egy jelentős témakörét dolgozták fel az előadók, illetve a tudományos ülésszak éppen az eddigi jelentős kutatási eredmények alapján vállalkozott az életmű tudományos szintézisére. A tudományos ülésszak figyelemmel a nagyközségek egyesítésének 50. évfordulójára, valamint Magyary Zoltánnak ezzel összefüggő tudományos munkásságára, Tata és térsége jelene és jövője tudományos elemzését is vizsgálta.

A tudományos műhelyeket, a közéletet reprezentáló nagyszámú résztvevő - közöttük Magyary Zoltán még élő tanítványai, munkatársai és családtagjai - az évforduló alkalmából megkoszorúzták Magyary Zoltán sírját és emléktáblát avattak.

A tudományos ülésen elhangzott előadások közreadásáért - amely iránt nagy az érdeklődés - járjon köszönet mindazoknak, akik ezt lehetővé tették.

Dr. Berényi Sándor
egyetemi tanár