CÍMLAP
Kárpátalja évszámokban, 1867-2010
TARTALOM, FÜLSZÖVEG
Tartalom
ELŐSZÓ - A történelem útjelzői
KRÓNIKA
Kárpátalja az Osztrák-Magyar Monarchiában
Kárpátalja az útkeresés időszakában (Ruszka Krajna. Hucul Köztársaság)
Kárpátalja (Podkarpatszka Rusz) az első Csehszlovák Köztársaságban
Kárpát Ukrajna - az autonómiától a függetlenedésig (a második Cseh-Szlovák Köztársaság időszaka)
Kárpátalja Magyarország fennhatósága alatt
Kárpátontúli Ukrajna mint átmeneti államalakulat
Kárpátalja az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaságban
Kárpátalja a független Ukrajnában
MELLÉKLETEK
A történeti Kárpátalja állami hovatartozása és közigazgatási sajátosságai a 19. századvégétől a 21. század elejéig
Kárpátalja hivatali elitje
Az etnikai-nemzetiségi viszonyok változása a mai Kárpátalja területén %-ban (1880-2001)
A népesség nemzeti összetétele Kárpátalján közigazgatási egységenként a 2001-es népszámlálás adatai alapján
Kárpátalja nyelvterülettérképe (2001)
A kárpátaljai települések megoszlása a helyi többségi nemzetek szerint 1989-ben
A kárpátaljai települések megoszlása a helyi többségi nemzetek szerint 2001-ben
Az ukránok aránya Kárpátalja településein 2001-ben
Az oroszok aránya Kárpátalja településein 2001-ben
A magyarok aránya Kárpátalja településein 2001-ben
A románok aránya Kárpátalja településein 2001-ben
A cigányok aránya Kárpátalja településein 2001-ben (a népszámlálási adatok alapján)
A cigányok aránya Kárpátalja településein 2001-ben (Braun-Csemicskó-Molnár 2010 becslései alapján)
A felsőfokú végzettséggel rendelkezők száma és aránya Kárpátalja járásaiban és megyei jelentőségű városaiban 2001-ben
IRODALOM
Fülszöveg
Az ukrán etnikai területek a történelem során birodalmak, illetve szövetséges államalakulataik részét képezték. Ezen történelmi sajátosság lenyomataként egyes régiók máig őrzik történelmi nevüket, részét képezve a helyi társadalom lokális tudatának. Ilyen például "Tauria", a Krím ősi neve, a mai Lengyelország és Ukrajna között megosztott "Galícia", a mai Románia és Ukrajna között megosztott "Bukovina", "Besszarábia", melyen a mai Moldova és Ukrajna osztozik, "Podólia" a Bug torkolatának és a Dnyeszter balparti mellékfolyóinak térségében, "Volhínia" a Pripjaty torkolatának és a Bug felső folyásának térségében stb. És ilyen "Kárpátalja" is, mely a 20. század második évtizedének végén, az első világháború végkifejletének időszakában szerveződött külön politikai régióvá. A köznyelvben ma az elfogadott megnevezés ukránul a [Zakarpattya] (azaz: Kárpátontúl), illetve magyarul a "Kárpátalja" (azaz: [Pidkarpattya]). Kronológiánk olyan eseményeket (tényeket, adatokat stb.) sorol fel kommentár nélkül, amelyek segítenek eligazodni az elmúlt közel másfél évszázad eseménytörténetében.