Szakválasztási motivációk a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi és Természettudományi KaránKalocsainé Sánta Hajnalka
(PTE NTI egyetemi tanársegéd)
2006-ban mélyreható változás ment végbe a felsőoktatásban a háromciklusú képzés bevezetésével. A Bologna-rendszer meghonosítása óta még összetettebbé vált a hallgatói motivációk vizsgálata azáltal, hogy az alapszakosok és mesterszakosok útjai külön is vizsgálhatóvá váltak. Az alapszakon tanuló hallgatók motivációinak feltárása legalább két okból lehet fontos: egyfelől a hallgatók alaposabb megismerése miatt, másfelől erre építkezve az intézmények stratégiai tervezőmunkájának kialakítása során is alapvető fontosságú ismeretekről van szó, pl. a mesterképzésbe való jelentkezések vagy a tanári végzettség megszerzésének vonatkozásában.
A kutatás háttere, a vizsgálat célkitűzései, módszerei
A 2009/2010-es tanév tavaszi szemeszterében önkitöltős kérdőív segítségével sikerült adatokat nyernem 308 fő 1. és 2. éves, nappali tagozatos BA/BSc-s hallgatótól. 162 bölcsész (52,6%), 143 Természettudományi Karon tanuló (46,4%), valamint 3 fő mindkét karon tanuló diák (1,0%) töltötte ki az önkitöltős kérdőívet. A Pécsi Tudományegyetem tanulmányi osztályainak adatai szerint a Bölcsészkaron a vizsgálat félévben 1298 fő jelentkezett be, azaz aktiváltatta félévét a nappali tagozatos 1-4. szemeszteres alapszakos hallgatók közül. A Természettudományi Karon ez a szám 823 fő volt. Ebből adódóan az alapsokaság 12,71%-át sikerült elérni a bölcsész hallgatók köréből, míg 17,73%-át a Természettudományi Karról.
A kérdések többségében zártak. A kérdőíveket legnagyobb arányban a tanórák elején vagy végén töltötték ki a diákok. Néhány kérdőív a két kialakított gyűjtőponton keresztül, valamint hallgatók ismeretségi körének segítségével került kitöltésre. Az adatokat egy statisztikai szoftverrel (SPSS-szel) dolgoztam fel, ebből adódóan leginkább a statisztikai eljárások és két-, illetve háromdimenziós kereszttáblák alapozzák meg az eredményeket.
Alapvetően két problémakör feltárására törekedtem jelen tanulmány megírásával.
A nappali tagozatos alapképzésben résztvevő Bölcsészettudományi és Természettudományi Karon tanuló 1. és 2. éves diákok jelenlegi szakválasztásukhoz kötődő motivációinak minél komplexebb megismerése a Pécsi Tudományegyetemen. Honnan jönnek és merre tartanak a szakválasztásukat befolyásoló indítékok?
A két vizsgált kar hallgatóinak (motivációs) sajátosságait hogyan árnyalja a nemek között esetlegesen fellelhető különbségek?
A változók közötti összefüggések feltárása során kitüntetett helyen szerepel a jelenlegi tanulmányban a hallgatók szakválasztásában szerepet játszó indíttatások feltárása, illetve a jövőre, a megszerzendő végzettségre vonatkozó tervek felvázolása. Mindezek során kiderül az is, hogy a tanári pálya mennyire vonzó a válaszadók csoportjaiban (nők-férfiak, bölcsész-természettudományi karon tanulmányokat folytatók körében).
A kutatást legközvetlenebbül megalapozó motiváció fogalomról
A motiváció-elméletek igen sokrétűek, a motiváció fogalmának tárháza igen gazdag. A motivációra irányuló fogalom-meghatározások köréből Benesch (1994) meghatározására támaszkodom, mert a kérdőíves kutatás jelenlegi tanulmányban feldolgozott része, Hellmuth Benesch megközelítéséhez áll a legközelebb. A szerző fogalom-meghatározása a motivációs folyamatokra és a variabilitásra irányul, megállapítja, hogy egységes megközelítése annak, hogy mi minden lehet motiváció, nincs. Mégis általánosságban három utat javasol a fogalom értelmezéséhez: indíték valamilyen pszichésre; funkció-levezetés, a viselkedés variabilitása. Vizsgálatom vezérfonalául azonban a funkció-levezetés vált, azaz, hogy merről jön és merre is tart az indíték.
A kutatás közvetlen előzményei
A Pécsi Tudományegyetemen lefolytatott kutatások közül, amelyek jelen kutatás előzményének tekinthetők, hármat emelek ki.
Forray (2008) kutatása a levelező tagozatos hallgatók társadalmi igényeit, ezáltal motivációs nyalábjait vizsgálja három hazai felsőoktatási intézményben: a Pécsi Tudományegyetemen, a Debreceni Tudományegyetemen, valamint a Szent István Egyetemen. A szerző vizsgálatában kitér a nemek és a születési időszak szerinti különbségekre is a tanulmányi motivációt, valamint a tanulmányokhoz kapcsolódó nehézségeket illetően. A felnőtt hallgatók motivációit a Pécsi Tudományegyetemen elsősorban a szakmai érdeklődés határozza meg, de az indíttatások közül kiemelkedőnek tűnik még a diploma, illetve az egyetemi végzettség megszerzése (Forray és Kozma, 2009). A munkaerő-piaci szempontok csupán a 4-5. helyen szerepelnek a motívumrangsorban. Balázsovics kapcsolódó interjúelemzése (2008) során a meglévő munkahelyek megtartását szolgáló szakválasztásról számol be, majd ezt követően szerepel a hallgatók személyes érdeklődésének kielégítése a motívumok erősségének sorrendjét figyelembe véve.
Marton (2009) kutatása a Pécsi Tudományegyetem harmadéves, alapképzésben résztvevő, nappali tagozatos diákjaira irányul, melyben a hallgatók munkaerő-piaci attitűdjeire, jövőbeli terveire fókuszál. Vizsgálatában arra jut a szakválasztás okait kutatva, hogy a diákokat leginkább az érdeklődés vezérelte jelen tanulmányaikhoz. Eredményei ezáltal, bár más hallgatói kört vizsgált és jóval alacsonyabb elemszámmal, hasonlóak Forray és Kozma (2009) fentebb vázolt konklúzióihoz. A későbbi, munkaerő-piaci lehetőségek kevésbé befolyásolták a hallgatókat tanulmányi döntésükben.
A romológia szakosok vizsgálatában (Kalocsainé, 2003) a levelező tagozatosoknál szintén legfontosabb indítékként a munkahely megőrzése szolgál, csupán ezt követi a hallgatók által korábban látogatott felsőoktatási intézmények tanárainak hatása, az identitáserősítés, a diplomaszerzés, az érdeklődés, továbbá a nyelvtanulás. A nappali tagozatos romológus hallgatóknál ellenben az identitáserősítés vált a legfontosabb ösztönző erővé, majd ezt követte a korábbi felsőoktatási tanulmányok tapasztalata, a szakpár meglétéhez kötődően egy másik szak választásának igénye, a korábbi munkahelyi, szakmai tapasztalatok.
A hallgatók társadalmi háttere
A társadalmi háttérbe három változó mentén nyújtok betekintést. Alapvető a nemi megoszlás bemutatása a két vizsgált karon. Továbbá fontossá válik a családi háttér jellemzői közül az apa legmagasabb iskolai végzettségének áttekintése. Ezenfelül nélkülözhetetlennek tűnik a válaszadó személyek állandó lakóhelyének településtípusa szerinti megoszlás.
A válaszadó személyek között a férfiak nagyobb arányban tanulnak a Természettudományi Karon, mint a nők, míg a nők nagyobb arányban vesznek részt bölcsész hallgatóként a felsőoktatásban, mint a férfiak (1.1. táblázat).
Kar |
Nem |
Férfi |
Nő |
Mindösszesen |
Bölcsészettudományi Kar |
Fő |
38 |
124 |
162 |
% |
33,0% |
64,6% |
52,8% |
Természettudományi Kar |
Fő |
76 |
66 |
142 |
% |
66,1% |
34,4% |
46,3% |
Mindkettő |
Fő |
1 |
2 |
3 |
% |
0,9% |
1,0% |
1,0% |
Mindösszesen |
Fő |
115 |
192 |
307 |
% |
37,5% |
62,5% |
100% |
% |
100% |
100% |
100% |
1. 1. táblázat: Nemenkénti megoszlás a Bölcsészettudományi és Természettudományi Karon tanulmányokat folytató, válaszadó 1. és 2. éves BA/BsC-s hallgatók körében (N=307)
A válaszadó személyek édesapjának legmagasabb iskolai végzettsége alapján a férfi hallgatók felülreprezentáltak az apa egyetemi végzettsége tekintetében, közülük is kiemelkedően magas a bölcsész hallgatók édesapjának aránya. A Természettudományi Karon tanulók esetében nemileg kiegyenlített az egyetemi végzettséggel bíró apák aránya (nőknél 15,4%, férfiaknál 14,5%). A válaszadó személyek édesapja többségében legalább szakmunkás/szakiskolai végzettséggel rendelkezik. Úgy tűnik ez az iskolai végzettség lehet a minimum ahhoz, hogy a család kulturális tőkéjével megteremtse az alapokat a felsőoktatásba való bejutáshoz.
A válaszadó személyek állandó lakóhelyük településtípusa alapján a Természettudományi Karra járó nők körében erősen felülreprezentáltak a községekből érkezők, míg a férfiak esetében a kisvárosból érkezők aránya (1.2. táblázat). A bölcsész hallgatók körében a nemek között az összes településtípusról kiegyenlítettek az arányok.
Nem |
Kar |
A válaszadó
állandó lakhelyé-
nek településtípusa |
Főváros |
Megye-
székhely |
Kisváros |
Község |
Egyéb |
Mindösszesen |
Férfi |
Bölcsészet-
tudományi Kar |
Fő |
1 |
12 |
14 |
10 |
1 |
38 |
% |
2,6% |
31,6% |
36,8% |
26,3% |
2,6% |
100% |
Természet-
tudományi Kar |
Fő |
2 |
26 |
29 |
16 |
2 |
75 |
% |
2,7% |
34,7% |
38,7% |
21,3% |
2,7% |
100% |
Mindkettő |
Fő |
|
1 |
|
|
|
1 |
% |
|
100% |
|
|
|
100% |
Mindösszesen |
Fő |
3 |
39 |
43 |
26 |
3 |
114 |
% |
2,6% |
34,2% |
37,7% |
22,8% |
2,6% |
100% |
Nő |
Bölcsészet-
tudományi Kar |
Fő |
5 |
35 |
47 |
34 |
3 |
124 |
% |
4,0% |
28,2% |
37,9% |
27,4% |
2,4% |
100% |
Természet-
tudományi Kar |
Fő |
1 |
16 |
16 |
31 |
2 |
66 |
% |
1,5% |
24,2% |
24,2% |
47,0% |
3,0% |
100% |
Mindkettő |
Fő |
|
1 |
|
1 |
|
2 |
% |
|
50% |
|
50% |
|
100% |
Mindösszesen |
Fő |
6 |
52 |
63 |
66 |
5 |
192 |
% |
3,1% |
27,1% |
32,8% |
34,4% |
2,6% |
100% |
% |
100% |
100% |
100% |
100% |
100% |
100% |
1. 2. sz. táblázat: Nemenkénti és karonkénti megoszlása
a válaszadó állandó lakhelyének településtípusa szerint (N=306)
Hallgatói motivációk
A jelenlegi szakon/karon végzett tanulmányokra a megkérdezettek köréből a nőknél összességében nagyobb hatást gyakorol a családi hagyományok folytatásának igénye. A Bölcsészettudományi Karon tanulók esetében a férfiak 55,3%-ánál egyáltalán nem volt fontos a családi hagyományok figyelembevétele, míg a bölcsész nők esetében ez az arány csupán 46,8%-os volt. A nők 4%-a számára a bölcsész szakokon való tanulmányok folytatása egyenesen nagyon fontos szempont, míg a bölcsész férfiak esetében kiugróan fontossá nem vált. A Természettudományi Karon tanuló férfiak esetében a családi hagyományok folytatása már jóval jelentékenyebb, mint a bölcsész tudományokat hallgatóknál. A Természettudományi Karon összességében felülreprezentáltan jelennek meg a nők a "nem fontos" és a "nagyon fontos" válaszadók között. A férfiak számára, amennyiben természettudományi tanulmányokat folytat kiemelkedőbb szempontnak tűnik a családi hagyományok folytatása, bár a nők egy kisebb csoportjában felülreprezentáltan jelenik meg ez a szempont. Más vizsgálati eredmény (Fényes, 2010), melyhez a Kozma Tamás vezette Regionális Egyetem kutatás három adatbázisa kerül felhasználásra (1. és 4. éves egyetemisták vizsgálata) azt mutatja ki, hogy a lányoknál jellemzőbb a szülők, rokonok véleményének figyelembevétele. Egy további négy felsőfokú oktatási intézményre (Szent István Egyetem, Veszprémi Egyetem, Eötvös Loránd Tudományegyetem, Budapesti Gazdasági Főiskola) kiterjedő kutatás (Lakner, 2002) azt mutatja ki egy 1-5-ig terjedő intevallumskálával történő mérés eredményeképpen, hogy csupán 1,94 a főátlag, azaz kevésbé döntő a család hagyományok folytatásának ereje - legkevésbé az ELTE adatainál - az adott intézménybe történő jelentkezés során. Közgazdász hallgatók vizsgálata során Nagy (1999) eredményei arra mutatnak, hogy a szülők a pályaválasztási döntési meghozatalában nagyobb segítséget nyújtottak a nőknek, mint a férfiaknak.
A barátok hatása a jelenlegi tanulmányok megkezdésében mindkét karon a férfiak esetében vált jelentékenyebb szemponttá. A férfiak 26,1%-a nem tartja fontos szempontnak a barátok hatását a szakválasztásra. A nőknél 5,7%-kal tartják jelentéktelennek ezt a hatást. Kiemelkedő, hogy a bölcsész férfiak körében vált a leginkább fontos szemponttá a barátok hatása. További kapcsolódó szempont lehet, hogy az új vagy kevésbé elismert szakokra járó hallgatók szakválasztási döntését jobban befolyásolja a barátok, család hatása (Szűcs, 2005). Fényes (2010) kutatásában szintén arra az eredményre jut, hogy a fiúknál jellemzőbb a barátok hatása a szakválasztásra, elsősorban azon barátoké, akik maguk is az adott (a vizsgálatban három Hajdú-Bihar megyében és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében található) felsőoktatási intézmény hallgatói. Lakner (2002) eredményei szerint a szülők, barátok, rokonok együttes hatása 2,72 átlagú az ötfokozatú intervallumskálán. Sajnos, külön a barátokra lebontott adatokkal nem dolgozik a szerző. A barátok hatása, segítsége a pályaválasztásban Nagy (1999) vizsgálatában is a férfiaknál lett meghatározóbb.
Erősen felülreprezentált a középiskolai tanár hatása a jelenlegi tanulmányokra a bölcsész férfiak esetében (15,8%). A két vizsgált kar esetében legkevésbé a bölcsészkaron tanuló nőknél fontos a középiskolai tanár hatása. A tanárok a pályaválasztást segítő döntések meghozatalában közel azonos arányban vesznek részt mindkét nemnél (Nagy, 1999).
A nők számára összességében fontosabb a korábbi felsőoktatásban folytatott tanulmányok hatása a jelenlegi tanulmányokra, azonban kiemelkedő szempontként a bölcsész férfiaknál jelenik meg
A saját korábbi szakmai tapasztalat a Természettudományi Karon tanulóknál felülreprezentáltan fontosabb, mint a Bölcsészkar hallgatóinál. A legnagyobb hatása Természettudományi Karon tanuló férfiakra van a saját korábbi tapasztalatnak.
Összességében a valamilyen diploma megszerzésének igénye enyhén felülreprezentált a női válaszadóknál. A bölcsész férfiaknál és a Természettudományi Karon tanuló nőknél válik igen fontos szükségletté a valamilyen diploma szerzésének szempontja a szakválasztásban. Lakner (2002) vizsgálata szerint hasonló erősségű a motiváló ereje a korábbi szakmai tapasztalatoknak a szülők, barátok, rokonok tanácsaihoz.
A válaszadó személy érdeklődési körének megfelelő diploma szerzésének motiváló ereje némiképp – mindkét vizsgált karon – fontosabb a nők számára. Fényes (2010) vizsgálatában a férfi hallgatóknál vált fontosabb szemponttá az érdeklődés.
A nőknél mindkét vizsgált karon erősen felülreprezentált a piacképes diploma megszerzésének az igénye (2.1. táblázat). Összességében 12,7%-uk tartja kiemelkedő szempontnak. A Természettudományi Karon tanuló nő hallgatók tűnnek a legtudatosabbnak ezen a téren. Fényes (2010) eredményei azt mutatják, hogy a férfi hallgatóknál jelentékenyebb indíttatás a jól jövedelmező állás, a jó elhelyezkedési esély szempontjai.
A válaszadó neme |
Kar |
Motiváció – Piacképes diploma szerzése |
Nem fontos |
Alig fontos |
Átlagos |
Fontos |
Nagyon fontos |
Mindösszesen |
Férfi |
Bölcsészet-
tudományi Kar |
Fő |
1 |
2 |
17 |
8 |
10 |
38 |
% |
2,6% |
5,3% |
44,7% |
21,1% |
26,3% |
100% |
Természet-
tudományi Kar |
Fő |
|
5 |
13 |
34 |
23 |
75 |
% |
|
6,7% |
17,3% |
45,3% |
30,7% |
100% |
Mindkettő |
Fő |
|
|
1 |
|
|
1 |
% |
|
|
100% |
|
|
100% |
Mindösszesen |
Fő |
1 |
7 |
31 |
42 |
33 |
114 |
% |
0,9% |
6,1% |
27,2% |
36,8% |
28,9% |
100% |
% |
100% |
100% |
100% |
100% |
100% |
100% |
Nő |
Bölcsészet-
tudományi Kar |
Fő |
1 |
5 |
19 |
53 |
46 |
124 |
% |
0,8% |
4,0% |
15,3% |
42,7% |
37,1% |
100% |
Természet-
tudományi Kar |
Fő |
1 |
|
7 |
23 |
33 |
64 |
% |
1,6% |
|
10,9% |
35,9% |
51,6% |
100% |
Mindkettő |
Fő |
|
|
1 |
1 |
|
2 |
% |
|
|
50% |
50% |
|
100% |
Mindösszesen |
Fő |
2 |
5 |
27 |
77 |
79 |
190 |
% |
1,1% |
2,6% |
14,2% |
40,5% |
41,6% |
100% |
% |
100% |
100% |
100% |
100% |
100% |
100% |
2. 1. táblázat: Karonkénti és nemenkénti megoszlása
a piacképes diplomaszerzés motivációnak (N=304)
A tartós párkapcsolat kialakítására való igény erősen felülreprezentáltan jelenik meg a bölcsész férfiak körében (2. 2. táblázat). Összességében vizsgálva a nemek közötti megoszlást kiegyenlített eredményeket kapunk. Mivel kutatásomban a válaszadó személyeknek közel négyötöde valamennyire fontosnak tartotta szakválasztásának indoklásában a tartós párkapcsolat kialakításnak szempontját, ezért úgy látom, hogy jelen kutatásban is tekinthetünk úgy a Pécsi Tudományegyetem két karára úgy, mint házassági piacra (Bukodi, 2002). A nőknél az első házasságkötési hajlandóság 20-21 éves korban, míg a férfiaknál 26-27 éves korban éri el a maximumot. A partner iskolai végzettsége befolyásolja a párkapcsolat időzítését. A nők szempontjából a 22-23 éves kor a legtipikusabb a párkapcsolat-teremtésre, amennyiben érettségizett vagy főiskolai végzettségű férjet szeretnének; amennyiben egyetemi végzettségű férfit választanak a nők, abban az esetben a 24-25 éves korban kötött házasság jellemző. A saját iskolai végzettségű partnerrel házasodnak legszívesebben az emberek. A homogám házasodás, illetve párkeresés leginkább az egyetemi diplomásokat és a legfeljebb nyolc általános végzettek körében fordul elő (Bukodi, 2002). A házassági stratégiák számbavételénél Bourdieu (1978) is kiemeli annak a fontosságát, hogy a társadalmi reprodukciót rangon aluli házassággal veszélyeztetni nem szabad, továbbá fontos szempont, hogy a házasságkötéssel a két fél társadalmi összeköttetései bővüljenek. A tartós párkapcsolatnak, mint motivációs tényezőnek az ereje 1-5-ig terjedő intervallumskálán Lakner (2002) kutatásai szerint 2,19.
A válaszadó neme |
Kar |
Motiváció – Tartós párkapcsolat |
Nem fontos |
Alig fontos |
Átlagos |
Fontos |
Nagyon fontos |
Mindösszesen |
Férfi |
Bölcsészet-
tudományi Kar |
Fő |
12 |
2 |
7 |
4 |
13 |
38 |
% |
31,6% |
5,3% |
18,4% |
10,5% |
34,2% |
100% |
Természet-
tudományi Kar |
Fő |
15 |
4 |
15 |
25 |
13 |
72 |
% |
20,8% |
5,6% |
20,8% |
34,7% |
18,1% |
100% |
Mindkettő |
Fő |
|
|
|
1 |
|
1 |
% |
|
|
|
100% |
|
100% |
Mindösszesen |
Fő |
27 |
6 |
22 |
30 |
26 |
111 |
% |
24,3% |
5,4% |
19,8% |
27,0% |
23,4% |
100% |
% |
100% |
100% |
100% |
100% |
100% |
100% |
Nő |
Bölcsészet-
tudományi Kar |
Fő |
28 |
17 |
22 |
26 |
30 |
123 |
% |
22,8% |
13,8% |
17,9% |
21,1% |
24,4% |
100% |
Természet-
tudományi Kar |
Fő |
10 |
12 |
14 |
13 |
16 |
65 |
% |
15,4% |
18,5% |
21,5% |
20,0% |
24,6% |
100% |
Mindkettő |
Fő |
1 |
|
|
1 |
|
2 |
% |
50% |
|
|
50% |
|
100% |
Mindösszesen |
Fő |
39 |
29 |
36 |
40 |
46 |
190 |
% |
20,5% |
15,3% |
18,9% |
21,1% |
24,2 |
100% |
% |
100% |
100% |
100% |
100% |
100% |
100% |
2. 2. táblázat: Karonkénti és nemenkénti megoszlása
a tartós párkapcsolat kialakítás motivációnak (N=301)
A megkérdezett férfiak – különösen a bölcsészek – azok, akik számára kiemelkedő motiváló tényezőt jelent a diákévek megnyújtásának lehetősége. A munka elhalasztásának szempontja az egyetemi évek alatt a férfiaknál válik kiemelkedő sajátossággá Fényes (2010) kutatásában is.
A tanulmányok, az egyetemi évek identitáserősítő hatása mind a férfiak, mind a nők körében fontosabb a bölcsész stúdiumokat abszolválók körében. Összességében – mindkét kar eredményeire vonatkozóan – azonban a nők számára fontosabb szempont az identitáserősítés a felsőfokú tanulmányok során.
Szeretne-e tanári végzettséget szerezni?
A tanári végzettség megszerzésének terve nagyobb arányban jellemzi a Bölcsészettudományi Karon tanuló alapképzésben résztvevő nappali tagozatos hallgatókat (a mintában: 60,9%), mint a Természettudományi Karon tanulókat (a mintában: 34,3%) (3. 1. táblázat).
Jelenlegi szakjához (PTE, nappali
tagozatos BA, BSc képzés) szeretne-e
tanári végzettséget szerezni |
Kar |
Bölcsészet-
tudományi Kar |
Természet-
tudományi Kar |
Mindkettő |
Igen |
Fő |
95 |
48 |
3 |
% |
60,9% |
34,3% |
100% |
Nem |
Fő |
61 |
92 |
|
% |
39,1% |
65,7% |
|
Mindösszesen |
Fő |
156 |
140 |
3 |
% |
52,2% |
46,8% |
1,0% |
% |
100% |
100% |
100% |
3. 1. táblázat: Karonkénti megoszlás a jelenlegi szakhoz kötődő tanári végzettség megszerzése vonatkozásában Bölcsészettudományi és Természettudományi Kar, illetve mindkét karon tanulmányokat folytatók körében (filterezett, ahol az MA-n van tanári kimenete a szaknak) (N=299)
A természettudományos tanárképzés iránti érdeklődés megcsappanásáról - különösen a háromciklusú képzési rendszer bevezetése, azaz 2006 óta – jó néhány tanulmányban is olvashatunk. Mindenekelőtt a fizika és kémia szakos tanárok hiányát prognosztizálják (Juhász és Tasnádi, 2008). Tél tanulmányában (2010) megállapítja, hogy egyes tanárszakok – a bevezetett Bologna-rendszert követő hirtelen létszámcsökkenés következtében – egyenesen a kihalás szélére kerültek. A 2009-2010-es tanév őszi szemeszterében nappali tagozaton a beiratkozott főszakos hallgatók száma a természettudományos tanárszakokon igen alacsony hallgatói létszámot eredményezett: biológiából 9 fő fizikából 4 fő, földrajzból 31 fő, kémiából 1 fő, környezettanból 0 fő, matematikából 40 fő, informatikából 10 fő (Tél, 2010).
Kérdőíves vizsgálatomból kiderül, hogy a megkérdezett kémia szakosok 30%-a, mindösszesen 3 fő tervezi a tanári végzettség megszerzését – mindhárman nők (3. 2. táblázat).
A válaszadó személy neme |
Jelenlegi szakjához (PTE, nappali
tagozatos BA, BSc képzés) szeretne-e
tanári végzettséget szerezni |
Igen |
Nem |
Mindösszesen |
Férfi |
Fő |
|
3 |
3 |
% |
|
100% |
100% |
Nő |
Fő |
3 |
4 |
7 |
% |
42,9% |
57,1% |
100% |
Mindösszesen |
Fő |
3 |
7 |
10 |
% |
30,0% |
70,0% |
100% |
% |
100% |
100% |
100% |
3. 2. táblázat: Nemenkénti megoszlás a jelenlegi szakhoz kötődő tanári végzettség megszerzése vonatkozásában Kémia szak, Természettudományi Kar (filterezett, ahol az MA-n van tanári kimenete a szaknak) (N=10)
A pedagógus végzettséget megszerezni szándékozók körében, azonban a vizsgálati mintában, mindkét karon a férfiak vannak nagyobb arányban. Ebben a vonatkozásban a két kar hallgatói között eltérés mutatkozik. A Természettudományi Karon tanuló alapképzésben résztvevő válaszadó személyek körében a férfiak felülreprezentáltabbak a tanári végzettség megszerzésének szándékában, mint a Bölcsészettudományi Karon tanuló társaik (3. 3. táblázat, 3. 4. táblázat). Ez az eredmény meglepő lehet annak a tendenciának az ismeretében, amelyről pl. Jelentés a magyar közoktatásról című összefoglaló munkában is olvashatunk. A Jelentés (Halász, Lannert, 2006) szerint 1999 és 2005 között tovább folytatódott a pedagóguspálya elnőiesedése mind az alapfokú oktatásban, mind a középfokon. A pályakezdő pedagógusok (29 év alattiak) összetételének vizsgálatánál szintén arra az eredményre jut a Jelentés (Halász, Lannert, 2006), hogy a nők aránya jóval nagyobb a férfiakénál.
A válaszadó személy neme |
Jelenlegi szakjához (PTE, nappali
tagozatos BA, BSc képzés) szeretne-e
tanári végzettséget szerezni |
Igen |
Nem |
Mindösszesen |
Férfi |
Fő |
24 |
12 |
36 |
% |
66,7% |
33,3% |
100% |
Nő |
Fő |
71 |
49 |
120 |
% |
59,2% |
40,8% |
100% |
Mindösszesen |
Fő |
95 |
61 |
156 |
% |
60,9% |
39,1% |
100% |
% |
100% |
100% |
100% |
3. 3. táblázat: Nemenkénti megoszlás a jelenlegi szakhoz kötődő tanári végzettség megszerzése vonatkozásában Bölcsészettudományi Kar (filterezett, ahol az MA-n van tanári kimenete a szaknak) (N=156)
A pedagógus végzettség megszerzésének szándéka az alapképzésben résztvevő hallgatóknál és a pedagóguspályára lépés közötti út motiváló, befolyásoló tényezőinek feltárása szintén nélkülözhetetlennek tűnik. Ám mindez jelenlegi kutatásom kereteibe nem fért bele.
A válaszadó személy neme |
Jelenlegi szakjához (PTE, nappali
tagozatos BA, BSc képzés) szeretne-e
tanári végzettséget szerezni |
Igen |
Nem |
Mindösszesen |
Férfi |
Fő |
30 |
44 |
74 |
% |
40,5% |
59,5% |
100% |
Nő |
Fő |
18 |
47 |
65 |
% |
27,7% |
72,3% |
100% |
Mindösszesen |
Fő |
48 |
91 |
139 |
% |
34,5% |
65,5% |
100% |
% |
100% |
100% |
100% |
3. 4. táblázat: Nemenkénti megoszlás a jelenlegi szakhoz kötődő tanári végzettség megszerzése vonatkozásában Természettudományi Kar (filterezett, ahol az MA-n van tanári kimenete a szaknak) (N=139)
Bár a „két karosok” elemszáma igen alacsony (N=3), mégis bíztatónak tűnik az, hogy mindhárman (1 férfi, 2 nő) meg kívánják szerezni a tanári végzettséget is (3. 5. táblázat).
A válaszadó személy neme |
Jelenlegi szakjához (PTE, nappali
tagozatos BA, BSc képzés) szeretne-e
tanári végzettséget szerezni |
Igen |
Mindösszesen |
Férfi |
Fő |
1 |
1 |
% |
100% |
100% |
Nő |
Fő |
2 |
2 |
% |
100% |
100% |
Mindösszesen |
Fő |
3 |
3 |
% |
100% |
100% |
% |
100% |
100% |
3. 5. táblázat: Nemenkénti megoszlás a jelenlegi szakhoz kötődő tanári végzettség megszerzése vonatkozásában Bölcsészettudományi és Természettudományi Kar – két „karosok” (filterezett, ahol az MA-n van tanári kimenete a szaknak) (N=3)
Következtetések
Úgy tűnik, hogy a Pécsi Tudományegyetem szakválasztási motivációinak karonkénti összevetése elképzelhetetlen a nem változó figyelembevétele nélkül, hiszen az olykor nemcsak hogy tovább árnyalja a két kar közötti összefüggéseket, hanem egyes változóknál fontosabb törésvonalakat képez, mint a karonkénti összehasonlítás.
Irodalom
- Balázsovics Mónika (2008): Felnőttek tanulási motivációi. In: Kereszty Orsolya (szerk.): Új utak, szemléletmódok, módszerek a pedagógiában. Kaposvári Egyetem Pedagógiai Főiskolai Kara, Kaposvár. 5-14.
- Benesch, H. (1994): Pszichológia. SH Atlasz. Springer Hungarica Kiadó Kft.
- Bourdieu, P. (1978): A társadalmi egyenlőtlenségek újratermelődése. Gondolat, Budapest.
- Bukodi Erzsébet (2002): Ki kivel (nem) házasodik? A partnerszelekciós minták változása az egyéni életútban és a történeti időben. Szociológiai Szemle, 2. sz. 28-58.
- Fényes Hajnalka (2010): Nemek szerinti eredményesség, és felsőoktatási intézményválasztási motivációk. In: Juhász Erika (szerk.): Harmadfokú képzés, felnőttképzés és regionalizmus. Center for Higher Education Research and Development, Hungary, Debrecen. 52-57.
- Forray R. Katalin (2008): Lakossági-társadalmi igények a felnőttek felsőfokú továbbtanulásában. Az OTKA 47335 zárótanulmánya. http://real.mtak.hu/1754/1/47335_ZJ1.pdf (Letöltés: 2011.01.27)
- Forray R. Katalin és Kozma Tamás (2009): Diplomára éhezve. Felnőtt hallgatók Debrecenben és Pécsett. Debreceni Szemle, 3-4. sz. 315-328.
- Halász Gábor és Lannert Judit (2006, szerk.): Jelentés a magyar közoktatásról. Országos Közoktatási Intézet, Budapest.
http://www.ofi.hu/tudastar/jelentes-magyar/nagy-maria-varga-julia-7 (Letöltés: 2011.01.20)
- Juhász András és Tasnádi Péter (2008): A természettudományos tanárképzés aktuális kérdései. Mester és Tanítvány, 20. sz. 36-49.
- Kalocsainé Sánta Hajnalka (2003): A szakválasztás indítékai a romológiát hallgatók körében. Educatio, 4. sz. 673-676.
- Lakner Zoltán (2002): Hogyan gondolkodnak, tanulnak, élnek napjaink egyetemi-főiskolai hallgatói? Magyar Felsőoktatás, 8. sz. 46-48.; 9. sz. 51-54.; 10. sz. 50-53.
- Marton Melinda (2009): Alapdiplomával a munka világába? Educatio, 3. sz. 398-403.
- Nagy Beáta (1999): „Tűzoltó leszel s katona!” – a budapesti közgazdászhallgatók társadalmi összetételének és motivációinak változásai a kilencvenes éve közepén. Közgazdasági Szemle, január. 81-96.
- Szűcs Ildikó (2005): Kényszerből a felsőoktatásban. Kevésbé egyenlő diplomák és diplomások. Kutatási beszámoló. Echo Survey Szociológiai Kutatóintézet. Projekt azonosító: Echo K123/2005.
http://www.ofa.hu/index.php?WG_NODE=WebDownload&WG_OID=DSDf3da9e1f36acded24 (Letöltés: 2011.01.27.)
- Tél Tamás (2010): Bologna vagy tanárképzés? Tények és szubjektív megjegyzések a természettudományos tanárképzésről. Fizikai Szemle, 3. sz. 100-104.
A dokumentum forrása:
Kéri Katalin (szerk.): Társadalmi nem és oktatás. Konferenciakötet,
PTE BTK „Oktatás és társadalom” Neveléstudományi Doktori Iskola, Pécs, 2011.
2010. november 20-án a PAB Székházban megrendezett konferencia
előadásainak szerkesztett, elektronikus változata.
A kötet szerkesztése lezárva: 2011. május 5-én.
ISBN 978-963-642-383-4
© A szerzők és a PTE BTK „Oktatás és társadalom” Neveléstudományi Doktori Iskola.
Minden jog fenntartva!
PTE BTK „Oktatás és társadalom” Neveléstudományi Doktori Iskola
H-7624 Pécs, Ifjúság u. 6. | Tel.: 06 (72) 501-500 / 4273
| |