A női munka képi megjelenítése az Apáczai Kiadó
8. osztályos történelemtankönyveiben (1999-2009)

Molnár-Kovács Zsófia
(PTE OTDI Ph.D. hallgató)


Bevezetés

„A jó tankönyvi kép autentikus és igaz benyomásokat közvetít.” – vélekedik a képek szerepéről Závodszky Géza 1986-ban íródott tanulmányában (Závodszky, 1986. 64. o.). A mintegy 25 évvel ezelőtt papírra vetett megállapítás napjaink tankönyveit lapozgatva is megállja a helyét, hiszen a hiteles ábrázolásmód és az impulzív tapasztalatszerzés jelentős mértékben befolyásolja a tanulók ismereteinek és tudásának konstruktív gyarapodását.

      Tanulmányunk –, mintegy 10 éves periódust vizsgálva – a különböző foglalkozásokat űző nők képi ábrázolásának állandó és változó jegyeit veszi górcső alá. Az elemzés az Apáczai Kiadó 8. osztályos történelemtankönyveire, illetve az azokban közlésre kerülő fényképekre épül.

      A tanulmány szerkezeti felépítését tekintve először röviden ismertetjük az Apáczai Kiadó profiljának fő vonásait, majd megnevezzük a vizsgálat tárgyát, s rávilágítunk a fényképek forrásként való felhasználásának lehetőségeire. Ezt követően a kutatási módszer lépéseire, s a kutatói kérdések kinyilvánítására fókuszálunk. Végezetül csoportosítjuk az elemzés alá vont tankönyvek főbb bibliográfiai és könyvészeti adatait, elvégezzük a tankönyvi vizsgálatot, s összegezzük a kutatás tanulságait.


Az Apáczai Kiadóról

Az Apáczai Kiadót 1990-ben alapította Esztergályos Jenő, aki jelenleg (is) a kiadó ügyvezető igazgatói posztját tölti be. A kiadó központja egy Vas megyei városban, Celldömölkön található, Szombathelytől mintegy 40 kilométerre. A kiadó közelmúltban megújult honlapján olvasható a tankönyvkiadás mögött megbúvó szerkesztőségi ars poetica, mely a kiadói „hitvallás” manifeszt közzétételén keresztül a tankönyvek és a tanulók harmonikus kapcsolatának megteremtését tűzi ki céljául.

Az Apáczai Kiadó ars poeticája tehát a következő:

  1. „Olyan könyvet kell készíteni, amibe beleszeret a gyermek.
  2. Olyan jó könyvet kell szerkeszteni, amelyből csak eredményesen lehet tanítani és jól lehet tanulni.
  3. Tankönyveinket elfogadható áron kínáljuk.”1

A kiadói profil hangsúlyozza a nemzettudat és magyarságtudat gyökereinek megerősítését a diákok tudat- és érzelemvilágában. Említést érdemel továbbá, hogy a kiadó minden tárgyból, minden osztálynak ad ki tankönyveket, valamint feladatgyűjteményeket és munkafüzeteket.


A vizsgálat tárgya I.

A vizsgálat tárgyát az Apáczai Kiadó történelemtankönyvei képezik az 1999-2009 közötti periódusban, melyek az általános iskola 8. osztálya, illetve a 14 éves korosztály számára készültek. Az elemzés alá vont tankönyvek mindegyikét Bánhegyi Ferenc írta és szerkesztette, emellett a leközölt (fény)képeket szintén ő válogatta. A szerző az 1996/1997. tanévben került kapcsolatba a kiadóval, amikor egy pályázat eredményeként felkérést kapott a történelemtankönyvek megírására.

      Az elemzés során a tankönyvek képi anyagának számbavételekor kizárólag a fényképek vizsgálatára kerül sor, így a továbbiakban a rajzok, festmények, térképek, ábrák és diagramok számbavételétől eltekintünk.


A fényképek forrásként való felhasználása

William M. Ivins megállapítása szerint a fénykép pontosan megismételhető képi kijelentés, mely elvezet bennünket a pontosan megismételhető nyomtatott képekhez, az olcsó és megbízható sokszorosításhoz. (Ivins, 2001. 9., 94., 118. o.) A fénykép egy történelmi dokumentum, bizonyíték, a valóság lekicsinyítése, annak egy részlete, amely szelekció eredménye (Pilarczyk és Mietzner, 2010. 5. o.). A konnotáció erősen kultúrafüggő, így a hasonló értékekkel és érdeklődéssel bíró emberek hasonló szemlélet mentén gondolkodnak. (Bergström, 2009. 160. o.) Emellett - ahogy Ulrike Pilarczyk fogalmazott –, ha egy fényképet forrásként akarunk használni, akkor azt is meg kell vizsgálni, hogy a fotó milyen kontextusban került felhasználásra.2 Ha az iskolai tankönyvek képi anyagát vizsgáljuk, akkor a képek készítésének folyamata másodlagos, hiszen a képi elemek strukturálására és kibontására helyeződik a hangsúly. A képek kiválasztásának szándéka képezi tehát a kiindulási pontot, nem pedig a fényképész perspektívája.

      Emellett szólnunk kell a fényképek minőségét illető kritériumokról is, hiszen a tanulássegítő céllal kiválogatott és felhasznált fotók esetében különösen nagy jelentőséggel bír a képen szereplő alakok, tárgyak, események és egyéb motívumok egyértelmű beazonosítása/beazonosíthatósága. Ahogy V. Molnár László a tanulmányában kifejti: A „képolvasás” képességének kialakításakor ugyanis elsődleges fontosságú, hogy az ikonikus ábrázolás éles fókuszú, jó kompozíciójú, autentikus (igazi benyomást közvetítő) legyen. (V. Molnár, 2001. 67. o.)

      A minőségi paraméterek kérdéskörén belül a fényképek színvilágáról is szót kell ejtenünk, s itt elsősorban a fekete-fehér/színes fotók közti választási lehetőséget, valamint az értékkülönbség dilemmáját említjük. A képi források elemzése során ugyanis a színek és árnyalatok olyan többletinformációt hordoz(hat)nak, melyet egy fekete-fehér felvétel – legyen bár a képfelbontását tekintve részletgazdag – nem biztos, hogy a maga teljességében képes visszaadni. Závodszky Géza ezzel kapcsolatban megjegyzi, hogy „A látható világ azonban színes, és a valósághű ábrák minden olyan esetben, amikor elsődleges ismeretforrásként szerepelnek, feladatukat igazában csak színes nyomásban láthatják el.” (Závodszky, 1986. 65. o.) V. Molnár László is hasonlóképpen vélekedik, hiszen szerinte „Az vitathatatlan, hogy a színes kép lényegesen több információt hordoz, szemléletesebb mint a fekete-fehér.” (V. Molnár, 2001. 65. o.)


A kutatás módszere – a képelemzés lépései

A tankönyvek képi anyagának elemzése az Ulrike Pilarczyk és Ulrike Mietzner által meghatározott ikonográfiai-ikonológiai módszer, illetve képinterpretáció mentén történt (Pilarczyk és Mietzner, 2005. 133-142. o.).

      A képkiválasztás kritériumai, illetve a képelemzés lépései a következő négy szint megragadásával foglalhatók össze:

1. A pre-ikonográfiai leírás szintje

Az első szint az elsődleges értelmezési keretek feltárását jelenti. Az elemzés alá vont képet a mindennapi (hétköznapi) tudás segítségével leírjuk. Megfogalmazzuk a képi adatokat, s tényszerűen (a lehető legobjektívebben), precízen, mondatokba szedetten összegezzük a látottakat. Ezen a szinten tehát a külső (egyszerű) formák, illetve a motívumvilág lejegyzésének keretein belül marad a képelemző. A képi elemek közt kiemelkedik a kép formai szerkezete, a fény-árnyék szerepe, a kép középpontja, a domináns képi vonalak, illetve ez utóbbiak találkozási pontja. A pre-ikonográfiai leírás azokat a képelemeket is megfogalmazza, melyek a kép készítőjében – a fénykép elkészítése során – fel sem merültek. A képrészletek tisztázása során a nonverbális jelek szerepe sem elhanyagolható. Az első lépés során tehát a képet szöveggé alakítjuk át. Bo Bergström – egyik írásában – ezzel kapcsolatban felhívja a figyelmet a problémára, mely szerint „A képelemzés során szavakat kell használnunk, s ez a nyelv teljesen más, mint a vizuális nyelv.” (Bergström, 2009. 161. o.) Fischerné Dárdai Ágnes is hasonlóképpen vélekedik, amikor megjegyzi, hogy „a képelemzés, a kép „elbeszélése” a nyelv eszközeivel, a verbalizáció segítségével történik, hiszen kérdéseket teszünk fel a képpel kapcsolatban, amelyeket meg is válaszolunk.” (Fischerné Dárdai, 2008. 334. o.) Az első (pre-ikonográfiai leíró) szinten tehát az identifikált képelemek csupán megfogalmazódnak, s az elemző még nem von le következtetéseket, nem keres összefüggéseket.

2. Az ikonográfiai leírás szintje

A második szinten valósul meg a másodlagos értelmezési réteg bevonása, mely a pre-ikonográfiai leírás és az ikonográfiai leírás közti folyamatos átmenet biztosítása révén válik valóra. Egy külső vonatkozási keretet adunk a képnek, s a közvetlen motívumvilágra való hivatkozással manifeszt jelentést rögzítünk. A kép kontextusa tehát tudatosan kerül a figyelem középpontjába. Rámutatunk a más képekkel fennálló összefüggésekre, a fényképező szerepére és státuszára, a fényképezés funkciójára és a fotó felhasználására, a fényképkészítési technika történetének hatására, s az első analizálási folyamatok (felismerhető szimbólumok, emblémák, rajzok stb. vizsgálata) elkezdődnek. Ezen a szinten tehát előtérbe helyezzük a kép mondanivalóját alkotó formai elemek mélyebb rétegeit. Az analizálás során számos vonatkozási pont felmerül, melyeket lépésről lépésre ellenőrizni kell. Ezen a szinten megismerjük a kép aláírását is, melyet a szerkesztő társított a képhez. Az eredmények folyamatos visszacsatolása pedig nélkülözhetetlen előfeltétele az elemző vizsgálat további lépéseinek sikeréhez.

3. Az ikonográfiai interpretáció szintje

A harmadik szinten a másodlagos, mélyebb jelentés feltárása kerül előtérbe, hiszen a fényképek – a különböző képzőművészeti alkotásokhoz hasonlóan – formált, illetve alakított képek, melyek bizonyos céllal készülnek, így (szintén) intencionális tartalmat hordoznak. A fényképeken megmutatkozik többek között a készítő szándéka, valamint a kép értelmének konstruálása, mint például a befejezett, tökéletes képkompozíciók, a különleges perspektívák, a felvétel szöge, a tárgyak elrendezése, bizonyos esetekben pedig a retusálás. Emellett a felhasználási kontextusnak is döntő szerepe van, hiszen valamennyi kontextust számba véve a manifeszt jelentésen túl a látens tartalom is meghatározó. Így az analizálás során a „befogadás” módja is egy szempont lehet. Az ikonográfiai képinterpretáció tárgya tehát minden tartalmi és motivációs elem, illetve a kép esztétikai felépítése, amely a kép jelentését tovább árnyalja.

4. Az ikonológiai interpretáció szintje

A negyedik szinten a kép jelentéséből adódó mélystruktúrákat tárjuk fel, hiszen a fényképben rejlő ikonológia a kép olvasatából utólagosan adódik. Az ikonológiai interpretáció túlmutat a szándékosságon, illetve a szándékosság és „akaratlanság” egységét vizsgálja a kép értelmének, jelentésének megfejtése során. Olyan elemzési szempontok kerülnek fókuszba, mint a kontextus ismerete, a kép felépítése, a képi sajátosság ellentmondásai, a forma és tartalom együttese stb. Az elemző ezen a szinten – melyhez szintetikus intuíció szükséges – arra törekszik, hogy a fotó tulajdonképpeni (illetve vélt) jelentését feltárja, ám ez sohasem tekinthető lezártnak és véglegesnek. Ha a képelemző a neveléstudomány kérdéskörein belül vizsgálódik, ezen az utolsó szinten a kép pedagógiai mondanivalójára koncentrál. Ebben a szakaszban tehát egy összegzést nyújtunk a kép értelmezéséről, melyhez természetesen a második szinten feltáruló képaláírás is hozzájárul.


Kutatói kérdések

A tankönyvek elemzése mindenekelőtt három szempont mentén bontakozik ki. Egyrészt adódik a kérdés, hogy vajon melyek a különböző foglalkozásokat űző nők képi ábrázolásának állandó és változó jegyei? Másrészt ebből kifolyólag milyen tendenciát követ a dolgozó nő megjelenítése az egyes tankönyvi kiadások előrehaladtával? Harmadrészt pedig vajon mely történelmi időszak, illetve témakör leírásához társul a dolgozó nő megjelenítése az egyes tankönyvi kiadások előrehaladtával?


A tankönyvek elemzése –, trendek és kvantitatív adatok

A vizsgálat alá vont Apáczai Kiadós tankönyvek három egység mentén csoportosíthatók, aszerint, hogy az egymást követő kiadásokban milyen időközönként történt jelentősebb változás, illetve mikor jelentek meg a javított kiadások. Egy-egy blokkba tehát az azonos kiadásban, évről évre ugyanabban a formában (borítóval), és többé-kevésbé ugyanazzal a tartalommal megjelent tankönyvek tartoznak. Az alábbiakban a három egység tankönyveinek főbb jellemvonásait, s a női munkát ábrázoló fényképek mennyiségi paramétereit ismertetjük:

1. egység: 1999-2002 közötti tankönyvek

E csoportba tartozik a harmadik javított és negyedik javított kiadás, melyek terjedelme 176 oldal. A tankönyvek puha kötésűek, A/4-es formátumúak, borítójuk színes, gerincük ragasztott. A tankönyvek az államalapítástól II. József uralkodásáig bezárólag ismertetik a történelmi eseményeket.


A történelemtankönyvek borítója 1999-2002 között

A fényképes anyagot vizsgálva megállapíthatjuk, hogy ezekben a tankönyvi kiadásokban nem szerepelnek női munkát ábrázoló fényképek, illetve kifejezetten embert ábrázoló fotók sincsenek. E jelenség magyarázatul szolgálhat az a tény, hogy az 1990-es évek végén az 5. és 6. osztályban hivatalosan megszűnt a történelemtanítás, s helyette bevezették a társadalomismeret tantárgyat. Ebből kifolyólag a történelmi ismeretek tanítása a 7. osztályban kezdődött, s a tananyagot a 7. évfolyamon az őskor, az ókor, valamint a magyar népvándorlás és honfoglalás tárgyalása jelentette. A 8. évfolyamon pedig az államalapítástól II. József uralkodásáig terjedt a tananyag.3 Ebben a történelmi korban – egészen a 19. század első feléig – még semmilyen fényképészeti eljárás sem létezett, így egykorú fotók sem készülhettek, melyek a történelemtankönyvek lapjait gazdagítanák.

      A tankönyvekben szereplő fényképek száma 145, s ebből 97 db (67%) épületet/épületrészt/építményt, 36 db (24,8%) valamilyen tárgyat, míg 12 db (8,2%) valamilyen szobrot ábrázol.

2. egység: 2003-2008 közötti tankönyvek

A második csoport egy teljesen új tankönyvi megjelenés első hat (változatlan) kiadását foglalja magában, melyek terjedelme 176 oldal. A történelemtankönyvek puha kötésűek és A/4-es formátumúak. A borítójuk színes, a gerincük pedig ragasztott. A tankönyvek az I. világháború lezárásától napjainkig tekintik át Európa és Magyarország történelmét.


A történelemtankönyvek borítója 2003-2008 között

A fényképek száma a tankönyvekben 258 db-ra tehető, melyből 36 db (14%) épület/épületrész/építmény, 20 db (7,75%) tárgy, 6 db (2,3%) szobor. A fotók közül 196 db kép (76%) emberábrázolást közvetít, melyből 132 db (51,2%) csoportos, 52 db (20,15%) pedig egyéni ábrázolást valósít meg. A női munkát felvonultató képsorok ezúttal szembeöltenek, hiszen 12 db fotó (4,6%) sorolható ebbe a kategóriába.

3. egység: 2009-ben megjelent tankönyv

A 2009. évben napvilágot látott történelemtankönyv (hetedik, átdolgozott kiadás) egymagában képezi a harmadik vizsgálati csoportot, melyben az előző kiadásokhoz képest jelentős változást tapasztalunk. A tankönyv terjedelme is mintegy 20%-kal meghaladja az 1999 és 2008 között megjelent kötetek oldalszámát (216 oldal). A tankönyv puha kötésű, A/4-es formátumú, borítója színes, gerince ragasztott. A tankönyv a 2003-2008 között megjelent kiadásokhoz hasonlóan az I. világháború lezárásától napjainkig jeleníti meg Európa és Magyarország (illetve részben az USA és Ázsia) történelmét, ezen felül pedig egy külön – újdonságnak számító –, fejezetben taglalja az állampolgári ismereteket.


A történelemtankönyv borítója 2009-ben

A fényképek száma a tankönyvben 454 db, mely 76%-kal meghaladja a 2003-2008 közötti kiadások képi anyagának számadatait, s mintegy 300% az 1999-2002 közötti kiadásokét. A tankönyvi fotók közül 87 db (19,15%) épületet/épületrészt/építményt, 50 db (11%) tárgyat, míg 25 db (5,5%) szobrot ábrázol. A 454 db fénykép közül 292 db (64,3%) emberábrázolásnak tekinthető, melyből 163 db (35,9%) csoportos, 106 db (23,35%) pedig egyéni formában jeleníti meg az embereket. A női munkát 23 db (5,1%) fotó örökíti meg.

A fényképek kvantitatív megoszlása az Apáczai Kiadó 8. osztályos történelemtankönyveiben
(1999-2009 között)

Eszköz-/tárgyábrázolás

Emberábrázolás

Kiadás éve

Épület, építmény

Tárgy

Szobor

Összesen

Csoportos

Egyéni

Női munka

Összesen

Összesen

1999-2002

db

97

36

12

145

–

–

–

–

145

%

67

24,8

8,2

100

–

–

–

–

145

2003-2008

db

36

20

6

62

132

52

12

196

258

%

14

7,75

2,3

24

51,2

20,15

4,6

76

100

2009

db

87

50

25

162

163

106

23

292

454

%

19,15

11

5,5

35,7

35,9

23,35

5,1

64,3

100


A tankönyvi képek elemzése

Jelen tanulmány keretei közt a 2003-2008 között megjelent és a 2009. kiadású történelemtankönyvek egy, illetve két fényképének ikonográfiai-ikonológiai elemzésére nyílik lehetőség. A továbbiakban az elemzés leírása következik:


1. kép elemzése (2003-2008 közötti kiadás)

Pre-ikonográfiai leírás

A fénykép – melyen négy fehér fóliasátor, illetve ezek részletei sorakoznak egymás mellett –, a szabadban készült. Egy idősnek tűnő asszony a sátrak közt közeledik a kép középteréből a kép (bal) előtere felé. Jobb kezében egy piros öntözőkanna látható. A fején kendőt, a testén pedig otthonkát visel.

A kép geometriai középpontja a kép középterében (az egyik fóliasátor oldalán) található, míg a kép irányvonalai a fotó jobb felső sarka felé összetartanak, de nem érnek össze.


A kép geometriai középpontja


A kép irányvonalai és azok metszéspontja

A színes fotó képfelbontása kevésbé részletgazdag, így a női alak arca, ruházata, valamint a kép egyes elemei kissé homályosak.

Ikonográfiai leírás

A képi szimbólumok összetétele kettős, hiszen egyrészt beszélhetünk a ruházatot övező asszociációról, másrészt a fotó tárgyi környezetéről. A viseletet tekintve az asszony fejére kötött kendőre, valamint az otthonkára érdemes egy pillantást vetnünk. A fejkendő (európai szemmel hagyományosan) a falusi női viselet része. Az otthonkával – mely tulajdonképpen egy ujjatlan női felsőruha –, hasonló a helyzet. Magyarországon főként az 1960-as - 1980-as években használták, s napjainkban (is) elsősorban az idősebb falusi asszonyok hordják. A fényképen fellelhető tárgyakat számba véve az öntözőkanna és a fóliasátrak szembetűnőek. Ez utóbbiak a kép mintegy 4/5-ét kiteszik. A kanna és a sátor egyaránt az agrárszféra, a földművelés, illetve a növénytermesztés jelképei.

      A kép aláírása, illetve címe: „Az első fóliasátrak 1961-ben”, s a fotó az Apáczai Kiadó 8. osztályos történelemtankönyvében (a 2003-2008. évi kiadásokban) található (Bánhegyi, 2003. 147. o.).


Az első fóliasátrak 1961-ben

A fénykép Magyarország modernkori történelmi eseményeit közvetítő fejezetben kapott helyet, ezen belül pedig a Kádár-korszak főbb tendenciáinak felvázolását megvalósító alegységben.

Ikonográfiai interpretáció

A fotó felülnézetből, illetve oldalszögből készült, így az olvasó kívülről szemléli az eseményeket. A fénykép kerete – a felvétel szögéből kifolyólag – kettévágja a sátrakat, s ez feszültséget kelt a képen. A bemutatott képi szimbólumok (kendő, otthonka, öntözőkanna és fóliasátrak) mindegyike a falusi/földművelő életmód „,kellékei”.

      A fotó nem csupán illusztrálja a tankönyvi szöveget, hanem önmagában is többletinformációt hordoz. A lecke szövegében olvashatjuk, hogy „A mezőgazdaság a Kádár-rendszer sikerágazata lett” (Bánhegyi, 2003. 146. o.), s hogy „A falusiak életét nagyban megkönnyítette a háztáji, amely jelentősen hozzájárult az élelmiszer-ellátás javulásához. A paraszt a téesz kötelezettségein túl saját magának is termelhetett.” (Bánhegyi, 2003. 147. o.) A képen tehát a növénytermesztés egyik lehetséges módozatával szembesülünk.

Ikonológiai interpretáció

A tankönyvszerző nem a női munkavégzés bemutatására koncentrál, hanem a kor tipikus falusi életmódjának, megélhetési formájának prezentálására összpontosít – kiemelve a fóliasátras termelés jelentőségét és elterjedtségét. Ezt alátámasztja az a tény, hogy – nagyrészt a fotó minőségi hiányosságaiból kifolyólag – a női alak arcvonásai nem kivehetőek, s – ahogy fentebb már jeleztük – a kép egészén a fóliasátrak dominálnak. A kép címe alapján a fóliasátras növénytermesztés kezdeti lépéseinek lehetünk szemtanúi.


2. kép elemzése (2009. évi kiadás)

Pre-ikonográfiai leírás

Csoportos ábrázolásnak lehetünk szemtanúi, amelyen a kép előterében baloldalt egy fehérbőrű nő, jobboldalt pedig egy sötétbőrű kisfiú látható. A középtérben szintén sötét bőrszínű gyerekek, míg a háttérben sötétbőrű felnőttek és gyermekek egyaránt láthatók. Az előtérben helyet foglaló nő egy injekciós fecskendőt tart a kezében, és oltást ad be az előtérben álló gyermek jobb felső karjába. A gyermekek ruházata igen egyszerű, szinte rongyosnak tűnik. A kép hátterében álló emberek inget, illetve batikolt kendőt viselnek.

A színes fénykép előterében álló kisfiú szinte egész arca árnyékban van, ami lágyabbá, „térbelibbé” teszi a fényképet. Az arca, illetve a vonásai is nehezen kivehetőek. A kép geometriai középpontja a kép középterében található, míg a képen helyet kapó elemek (emberek) által rögzített irányvonalak a kép előterében lévő fiú jobb vállának a pontjában találkoznak.


A kép geometriai középpontja


A kép irányvonalai és azok metszéspontja

Az optikai középpont azonban a képen szereplő emberek által szemügyre vett tevékenység, illetve az injekciós tű felé mutat.


A kép optikai középpontja

Így tulajdonképpen azt mondhatjuk, hogy a fényképet néző, befogadó szemlélő tekintete (a geometriai középpont, az irányvonalak és az optikai középpont hármas metszéspontjában) egy megfordított, egyik csúcsán álló háromszög felé irányul, mely dinamikussá teszi a képet. Az injekciós fecskendőt tartó nő teljes testével a sötétbőrű fiú, illetve a végzett tevékenység felé fordul. A gyermek szemben áll a fényképésszel, fejét jobb oldalra fordítja, s szemléli az oltásbeadás folyamatát. A kép közép- és hátterében álló alakok szintén szembefordulnak a kamerával, így kizárólag az injekciót beadó nő látható profilból (a háttérben helyet kapó egyik férfi félprofilból). A képen szereplő emberek közül senki sem néz egyenesen a kamerába, nem veszik fel tehát a szemkontaktust a fénykép készítőjével. Az előtérben álló nő szeme látszólag csukva van, tekintete erőteljes, koncentráltan figyel a végzett tevékenységre.

Ikonográfiai leírás

A manifeszt motívum-, illetve szimbólumvilágot szemügyre véve az injekciós fecskendőt, a baseball sapkát, a színes és batikolt kendőt, valamint a fehér és sötét bőrszínt említhetjük első körben. Az orvosi műszerek, illetve konkrétan az injekciós fecskendő az orvosok és gyógyítók egyik ismertetőjele. A baseball sapka és a színes kendő a civilizált világ kellékei, míg a batikolt, illetve egyszínű rongyos kendő (felsőruházat) az elszegényedett, európai szemmel a többségi társadalom perifériájára szorult embercsoport szimbólumaként aposztrofálható. A sötét bőrszín jelen esetben az afrikai népet szimbolizálja, míg a fehér bőrszín az afrikai nép közé érkező – más kontinensről való európai vagy amerikai – gyógyítót.

      A fénykép a szabadban készült, ám bővebb információt a keletkezési körülményekről, illetve a fénykép felhasználásának hátteréről a kép aláírásának és a fotó bibliográfiai adatainak megismerése révén nyerünk. A képaláírás tehát – melyet a kép szerkesztője adott a képnek – jelen esetben a következő: „Fertőző betegségek elleni oltásra várnak Afrika egyik országában” (Bánhegyi, 2009. 140. o.).


Fertőző betegségek elleni oltásra várnak Afrika egyik országában

Ezzel párhuzamosan feltárjuk, hogy a vizsgált fotó az Apáczai Kiadó 8. osztályos történelemtankönyvének – azon belül pedig a 2009. évi kiadásnak – a lapjait gazdagítja (Bánhegyi, 2009. 140. o.). A kép a globalizáció előnyeit és veszélyeit bemutató tankönyvi leckénél található, ezen belül pedig a 21. század betegségeinek megelőzését illusztrálja.

Ikonográfiai interpretáció

A fotó oktatási célt, illetve ismeretelsajátító funkciót tölt be, hiszen egy történelemtankönyvben kapott helyet. A felvétel szemből készült, a képen szereplőkkel egy magassági szinten. A képet szemlélő ezáltal maga is részévé válik az élménynek, s nem egy külső szemlélőként – felülről vagy alulról – látja a történéseket.

      A képen egyetlen (központi) használati tárgy (injekciós tű) látható az előtérben, így a szerepe és a szimbolizációja egyaránt hangsúlyos. A fénykép a 21. század betegségeinek megelőzését kívánja demonstrálni, s ahogy a tankönyvi szövegben olvasható, „a 20. század vége óta az AIDS terjedése tartja félelemben a Föld népességének egy részét.” (Bánhegyi, 2009. 140. o.) A kép és a szöveg azon a ponton kapcsolódik össze, hogy az AIDS főként az afrikai kontinenst sújtja.

Ikonológiai interpretáció

A kép mélyebb pedagógiai mondanivalójára fókuszálva a prevenció képi forrásokkal (is) alátámasztott szükségessége, az egészséges(ebb) életmódra törekvés élvez prioritást. A kép társadalmi olvasata tekintetében a civilizáció, illetve a civilizációs kellékek „betörésének” lehetünk szemtanúi az afrikai kontinensen. Vizsgálatunk szempontjából tehát a női munka szerepe másodlagos, hiszen a tankönyvszerző feltételezett célját tekintve az orvoslásra, a gyógyításra, a megelőzésre helyezte a hangsúlyt, s ezáltal a nemiség nem dominál.


3. kép elemzése (2009. évi kiadás)

Pre-ikonográfiai leírás

A képet vizsgálva tulajdonképpen egy egyéni ábrázolásnak lehetünk szemtanúi, hiszen a színes fénykép előterében egy rövid szőke hajú, jól szituált, (első ránézésre) az ötvenes éveiben járó nő áll, aki felemeli a bal kezét. Ruházata konzervatív és visszafogott; fekete blézert visel, alatta vajszínű felsővel. A kép háttere elmosódott, s ezáltal kiválóan érzékelhető a kép mélysége. A kontúrok tehát a kép előterében dominálnak. A fénykép hátterében szintén homályos alakok láthatók, s néhány nagyméretű transzparens is feltűnik. A táblákon sötétkék alapon fehér „Hillary for President” (Hillaryt elnöknek) felirat olvasható, a név (Hillary) nagyobb betűméretű kiemelésével. Alatta egy zászló egyszerűsített szín- és szimbólumrendszere, továbbá egy internetes elérhetőség sorakozik.


A kép geometriai középpontjában egyértelműen a nő áll, s az optikai középpont is egybeesik ezzel.


A kép geometriai középpontja

A fénykép iránymutató vonalait megrajzolva a következő eredményt kapjuk:


A kép irányvonalai és azok metszéspontja

A fotóra pillantva láthatjuk, hogy egy fordított, kissé megdőlt, a csúcsán álló háromszög bontakozik ki a szemünk előtt. A fordított háromszög, valamint a ferde vonalak aktivitást, illetve dinamikát adnak a képnek. A nő testtartása meggyőző és határozott. Kezét egyenesen felemeli, ujjait kinyújtja. Testtartása pedig erőteljes. A nő a kamerával szemben helyezkedik el, attól kissé balra fordul, tekintete elkerüli a fényképészt.

Ikonográfiai leírás

A kép szimbolikus elemei közt megemlíthetjük a transzparensen található zászlót, mely az Amerikai Egyesült Államokat jelképezi. Hillary Clinton a 2008-as elnökválasztás során az előválasztások egyik esélyes demokrata jelöltje volt, így a választási kampányban a Demokrata Pártot szimbolizálta.

      Az elemzés alá vont fénykép az Apáczai Kiadó 8. osztályos történelemtankönyvében kapott helyet a 193. oldalon (Bánhegyi, 2009. 193. o.). Ezen belül pedig az „Állampolgári ismeretek” címet viselő egységben található. A kép címe, melyet a tankönyv szerzőjétől származik a következő: „Hillary Clinton (klinton) választási kampánya a Demokrata Párt színeiben. 2008. január 3.” (Bánhegyi, 2009. 193. o.).


Hillary Clinton (klinton) választási kampánya
a Demokrata Párt színeiben. 2008. január 3.

A fénykép tehát – mint fentebb utaltunk rá – a tankönyv „Állampolgári ismeretek” című részében sorakozik, az „Államformák és kormányzati rendszerek” című témakör leckéinél, ezen belül pedig a „Politikai pártok. Egypárt- és többpártrendszer” című alapegységet illusztrálja. A fénykép kontextusának sajátossága, hogy a 2008-as USA választási kampányának három fényképe is szerepel egymás alatt, melyek révén Hillary Clinton-on kívül Barack Obama és John McCain kampányába is bepillantást nyerhetünk. A főszövegben azonban egyáltalán nem esik szó az Egyesült Államok 2008-as választásáról.

Ikonográfiai interpretáció

A képen egyetlen központi alak, Hillary Clinton, illetve néhány választási transzparens (rajta többek között Hillary Clinton internetes kampány-honlapjának elérhetőségével) látható, így a motívumok közt fennálló kapcsolat egyértelmű. A fotó a fókuszban elhelyezkedő nővel, illetve a háttérben látható tömeggel egy szemmagasságban készült, ezáltal a nézőt is könnyebben bevonja a történések dinamikus menetébe, ráirányítja a figyelmet az eseményekre. A nő testtartása többféleképpen értelmezhető: csendre int, szót kér, köszönti a tömeget vagy köszöni a támogatást. Hillary Clinton – első ránézésre – az ötvenes éveiben jár, de az életrajzi adatait is figyelembe véve a választási kampány idején 61 éves volt. A retusálás, a fiatalos megjelenés a kép készítésének körülményeit tekintve a választási kampányban való érvényesülés elengedhetetlen kelléke.

      A fénykép csupán illusztrálja a tankönyvi témát, hiszen – mint említettük – a tankönyvi szöveg és a vizsgált fotó közt nincs kapcsolat. A kép bepillantást enged egy választási kampány szokásos menetébe.

Ikonológiai interpretáció

A fényképész által megörökített pillanat és Hillary Clinton kampánycéljai (a választási győzelemre törekvés) közt teljes az összhang, hiszen egy céltudatos, figyelmet kérő és kivívó, meggyőző politikusnő képe tárul elénk. Ebben az esetben valóban a nő, Hillary Clinton személye a hangsúlyos, aki a Demokrata Párt választási kampányának egyik főszereplője volt. Határozott, dinamikus nő, vezető egyéniség, aki rendhagyó módon a politika élvonalába került. Az előválasztásokig eljutva akár az Egyesült Államok elnöki tisztségét is betölthette volna, s 2009-től kezdve az USA külügyminisztere.


Konklúzió

Az Apáczai Kiadó 8. osztályos történelemtankönyveinek képi anyagát vizsgálva elmondható, hogy 1999 és 2009 között a tankönyvi kiadások előrehaladtával növekszik az emberábrázolásokat, illetve a női munkát (is) közvetítő fényképek száma (és aránya) a tankönyvekben. Míg 1999-2002 között nem található emberábrázolás a kiadó történelemtankönyveiben, addig a 2003-2008 közötti kiadások 196 db, a 2009. évi kiadás pedig 292 db emberábrázolást közvetítő fotót tartalmaz. A női munkát bemutató fényképeket tekintve hasonló tendencia bontakozik ki a tankönyvekben. 1999 és 2002 között nincsen női munkát ábrázoló fénykép a tankönyvekben, ám 2003 és 2008 között 12 db, 2009-ben pedig 23 db fotó kínálkozott az elemzés elvégzéséhez.

      A 2003-2008 közötti kiadások esetében egyetlen fejezetet leszámítva – mely „A második világháború. Magyarország a második világháborúban” címet viseli – minden fejezetben található női munkát közvetítő fotográfia. A 2009. évi kiadást tekintve nincsen kivétel, így ezúttal valóban minden fejezetben vannak női munkát felvonultató képek. A 2009-es tankönyv „Állampolgári ismeretek” című fejezete kiemelkedik a sorból, hiszen ebben az egységben 11 női munkát (is) bemutató fotó kapott helyet.

     A kiadások előrehaladtával a szellemi munkát közvetítő képek száma (és aránya) is nő. A képállomány nagy részén a nők mellékszerepben mutatkoznak, melynek oka, hogy a képek témáját tekintve az ábrázolt tevékenység és a közeg a hangsúlyos, ahol a munkavégzés zajlik. (Kivételt képez ez alól többek között a 2009. tankönyvi kiadás elemzés alá vont képe Hillary Clinton-ról, ahol a nemiség is meghatározó.) Míg a 2003-2008 közötti kiadásokban a fekete-fehér felvételek száma csaknem megegyezik a színes fotókéval, addig a 2009. évi kiadásban már egyértelműen a színes fényképek dominálnak.

      E mikrokutatás az Apáczai Kiadó 8. osztályos történelemtankönyveinek képi anyagát, azon belül pedig a fényképek vizsgálatát emelte fókuszába, s mindenekelőtt a női munka képi megjelenítésének tendenciáit kívánta feltárni. Az alkalmazott kutatási módszer (ikonográfiai-ikonológiai elemzés) alapvetően a kvalitatív szemlélet érvényesülésének engedett teret, ám a képek elemzése – főként tankönyvek esetében – kvantitatív megközelítést is igényel.


Irodalom

  • Bergström, B. (2009): Bevezetés a vizuális kommunikációba. Scolar Kiadó, Budapest.
  • Fischerné Dárdai Ágnes (2008): Szempontok a tankönyvi képek ikonológiai és ikonográfiai értelmezéséhez. In: Bábosik István (szerk.): Az iskola korszerű funkciói. OKKER, Budapest. 322-338.
  • Ivins, William M. (2001): A nyomtatott kép és a vizuális kommunikáció. Enciklopédia Kiadó, Budapest.
  • V. Molnár László (2001): A tankönyvi illusztráció mint megismerési bázis. In: Szabolcs Ottó (sorozatszerk.): Történelempedagógiai Füzetek 8. A Magyar Történelmi Társulat Tanári Tagozata és az ELTE BTK kiadványa, Budapest. 57-76.
  • Pilarczyk, U. és Mietzner, U. (2005): Das reflektierte Bild. Die seriell-ikonografische Fotoanalyse in den Erziehungs- und Sozialwissenschaften. Klinkhardt, Bad Heilbrunn.
  • Pilarczyk, U. és Mietzner, U. (2010): A képtudomány módszerei a neveléstudományi és társadalomtudományi kutatásban. Iskolakultúra, XX. 5-6. sz. melléklete. 3-20.
  • Závodszky Géza (1986): Néhány szempont a tankönyvi kép tervezéséhez és kritikájához. In: Karlovitz János (szerk.): Tankönyvelméleti tanulmányok. Tankönyvkiadó, Budapest. 50-68.


Internetes forrás


Elemzett tankönyvek

  • Bánhegyi Ferenc (1999): Történelem. 8. osztály. Harmadik, javított kiadás, Apáczai Kiadó, Celldömölk.
  • Bánhegyi Ferenc (2000): Történelem. 8. osztály. Negyedik, javított kiadás, Apáczai Kiadó, Celldömölk.
  • Bánhegyi Ferenc (2003): Történelemkönyv az általános iskola 8. osztálya és a 14 éves korosztály számára. Első kiadás, Apáczai Kiadó, Celldömölk.
  • Bánhegyi Ferenc (2004): Történelemkönyv az általános iskola 8. osztálya és a 14 éves korosztály számára. Második kiadás, Apáczai Kiadó, Celldömölk.
  • Bánhegyi Ferenc (2005): Történelemkönyv az általános iskola 8. osztálya és a 14 éves korosztály számára. Harmadik kiadás, Apáczai Kiadó, Celldömölk.
  • Bánhegyi Ferenc (2006): Történelemkönyv az általános iskola 8. osztálya és a 14 éves korosztály számára. Negyesik kiadás, Apáczai Kiadó, Celldömölk.
  • Bánhegyi Ferenc (2007): Történelemkönyv az általános iskola 8. osztálya és a 14 éves korosztály számára. Ötödik kiadás, Apáczai Kiadó, Celldömölk.
  • Bánhegyi Ferenc (2008): Történelemkönyv az általános iskola 8. osztálya és a 14 éves korosztály számára. Hatodik kiadás, Apáczai Kiadó, Celldömölk.
  • Bánhegyi Ferenc (2009) Történelem. 8. évfolyam. Hetedik, átdolgozott kiadás, Apáczai Kiadó, Celldömölk.


Melléklet
(Válogatás a női munkát ábrázoló tankönyvi képekből)


2003-2008 között


Paraszti életkép (Bánhegyi, 2003. 40. o.)


Kitelepített városiak mezőgazdasági munkán 1952-ben (Bánhegyi, 2003. 137. o.)


A rendszerváltó MSZP négyes fogata.
Jobbról Pozsgay Imre, Horn Gyula, Németh Miklós és Szűrös Mátyás (Bánhegyi, 2003. 151. o.)


2009


Nyaralásra induló proletárgyerekek a Keleti pályaudvar előtt.
1919. július (Bánhegyi, 2009. 52. o.)


Gorbacsov és felesége, Raisza.
Nyugaton mindketten nagyon népszerűek voltak (Bánhegyi, 2009. 141. o.)


A kényszergyógykezelés alatt álló magyar állampolgár nem választható,
és nem lehet választó (Bánhegyi, 2009. 199. o.)


  1. Cégtörténet – Apáczai Kiadó http://www.apaczai.hu/static/cegtortenet (Letöltés: 2011.01.15.)
  2. Ulrike Pilarczyk 2010. október 5-én elhangzott előadásának részlete, mely az „Ikonográfia/ikonológia – A képelemzésre vonatkozó kutatási módszerek alkalmazása a neveléstudományban” című műhelymunka keretei közt hangzott el az ELTE PPK-n.
  3. A 8. osztályosok számára az 1997/1998. tanévben jelent meg először a Történelem tankönyv és munkafüzet az Apáczai Kiadónál.

A dokumentum forrása:
Kéri Katalin (szerk.): Társadalmi nem és oktatás. Konferenciakötet,
PTE BTK „Oktatás és társadalom” Neveléstudományi Doktori Iskola, Pécs, 2011.

2010. november 20-án a PAB Székházban megrendezett konferencia
előadásainak szerkesztett, elektronikus változata.

A kötet szerkesztése lezárva: 2011. május 5-én.

ISBN 978-963-642-383-4

© A szerzők és a PTE BTK „Oktatás és társadalom” Neveléstudományi Doktori Iskola.
Minden jog fenntartva!

PTE BTK „Oktatás és társadalom” Neveléstudományi Doktori Iskola
H-7624 Pécs, Ifjúság u. 6. | Tel.: 06 (72) 501-500 / 4273