
CÍMLAP
Hármas história
TARTALOM, ELŐSZÓ
Tartalom
ELSŐ KÖNYV.
NAGY SÁNDOR DOLGAIRÓL.
Előljáró beszéd és ajánló levél
E hármas história előrebocsátott beltartalma versekben I. II. III. könyvhöz
Ugyan e hármas könyvnek kibocsátásáról
A mlt. Haller urakhoz, őseiktől maradt czimerök alkalmazása
Nagy Sándor dolgairól
Nagy Sándor mint ment Cilicziába, Saviniába, Persepolisba és Ázsiának meghóditására
Mint ment Macedóniából Persidia felé
Mint ment Nagy Sándor az Apolló templomába, hol őt Herkulesnek nevezték
Mint ment Sándor Thébás alá, és rontá le
Mint ment Sándor Korinthusba, és egy thébási polgár mint épité fel ujra a várost
Mint ment az Apolló templomába, feleletet véve, ha az egész világ birodalmába jut-e
Athénásba menve Sándor, mit ir nekik
Az athénásbeliek adót küldenek Sándornak és drága kövekkel ékitett koronát
A levél mássa, melyet Sándor küld Athenbe
A lacedemonbeliek Sándor ellen készülnek
Mint győzte meg Sándor Lacedemont
Sándor ujulag a pogányok birodalmára üt, kitől Dárius igen megijedt
Dárius tanácskozása Sándor ellenállására
Sándor a folyóban megfürdik s beteg lesz
Sándornak italt adván az orvos, meggyógyul
Sándor meghódoltatja Armeniát és Mediát, és a nagy Eufrátes vizét hiddal átköti
Átköltözvén a hidon, azt elrontotta
Dárius elszalad Sándor előtt
Dáriust igérék Sándor kezébe adni
Dárius levele Sándorhoz
Dáriusnak irt levél
Dáriust inti az anyja, Sándorrali békességre
Sándor személyesen megy Dárius ellen
Mint biztatja Sándor vitézeit
Dárius megütközvén, elszalad Sándor elől
Dárius Zuzisból levelet küld Sándornak
Dárius követei Sándornak levelet visznek
Sándor a Granikus folyónál megtelepedik
Dárius levele Pórushoz
Dárius ismét készül Sándor ellen
Dárius saját embere által vész el
Sándor átköltözik a vizen
Sándor királyi székében ül s megkoronáztatik
Sándor kivégezteti Dárius gyilkosait
Sándor a Dárius leányát veszi feleségül
Sándor Pórus ellen indul Indiába
Sándor biztatta vitézeit
Pórus Sándor ellen készül
Sándor megharczol Pórussal
Sándor bemegy a Pórus városába
Talifrida válasza Sándorhoz
Sándor ismét Pórus ellen megy
Sándor igen erős várra s vadakra talál
Sándor sárkányokkal viaskodik
Sándor bátoritja vitézeit
Sándor győzedelmet vesz Póruson
Sándor gymnosofistákra talál Indiában
Sándor feleletet tesz a gymnosofistáknak
Sándor elefántokra talál
Sándor szakálas asszonyokra talál
Sándor mezitelen emberekre talál
Sándor a Bragmanus folyóhoz érkezik
Didimus választétele Sándorhoz
Sándor viszont felel Didimusnak
Sándor győzedelmi oszlopot emeltet
Sándor óriásokra talál
Sándor a nappal növekedő fákra talál
Sándor egy nagy basiliskusra talál
Sándor a hegyre megy
Sándor a nap és hold fájához érkezik
Kandaces belső szobájába viszi Sándort
Sándor barlangba jut istenekhez
Sándor 12 királyon vesz győzedelmet
Sándor az ég felé felemeltetik
Sándor a tenger fenekére száll le
A Sándor lova megdöglik
Anipater mérget küld fiához
Sándor végrendelete
Sándor élete s termete
Sándor által épitett városok nevei
Sándor temetése
MÁSODIK KÖNYV.
PÉLDA-BESZÉDEKRŐL, ISTENES MAGYARÁZATOKKAL EGYÜTT,
melyek között valóságos históriák is találtatnak helyen helyen.
A szeretetről
Az irgalmasságról
Az igaz itéletről
Az itéletnek igazságáról
A hivségnek elkövetéséről
Az okosságnak követéséről
A gonoszok irigysége a jók ellen
A hivséges dicsőségről
A természet szerint való gonoszt szelidséggel kell megelőzni
A hiv lélek eljegyzéséről
A bün mérgéről, melyet minden nap vészünk
A rosz példáról
A rendetlen szeretetről
Az atyának tiszteletéről
Eufránius fiának, szent Eleknek életéről
A jó példáról
Az életben való előmenetelről
Melyben arról példa adatik
A kevélységnek vétkéről
A nyomoruságról és háboruságról
A csalárdságról és annak orvoslásáról
Világi félelem
A lelki orvosságról
Az ördög sugallásáról, a világi eszközök által
A háládatlanságról
Az alázatosságról
A cselekedetnek méltó büntetéséről
A vén asszonyok csalárdságáról
A hamis birákról
A vétekről és itéletről
A halálnak mivoltáról
A kérkedésről
Az életnek megfontolásáról
A békességnek megtartásáról
Az ember életének folyásáról
Elménknek mennybe emeléséről
A bünnek eltörléséről
Mint kell öszvebékülnünk Istenünkkel és felebarátukkal
A kisértetnek módjáról
A Krisztus győzedelméről és szeretetéről
A szeretetnek fogyatkozásáról
Krisztus bezárta a poklot szenvedésével és halálával
Az irigységről
Csak a jóké a menyeknek országa
A hét halálos bünről
Három királyról
Méltó jutalom követi a gonoszokat
Az ördögnek mesterséges csalárdságáról
Az igazat itélőknek dicséretéről
A hamis sarczoltatásról
Az igazságról
Hogy a jó vezéreket nem kell megváltoztatni
A menyországról
A számkivetett bünös léleknek visszafogadására
A halálnak emlékezetéről
A léleknek tökéletességéről
A vallástételről
A kevélységet gyakran alázatosság követi
A fösvénységnek mestersége munkájáról
Jó elmélkedésben kell foglalatoskodni
A hiv léleknek szépségéről
A világiaknak gyönyörüségökről
Az ur megtestesüléséről
A léleknek gondját viseléséről
Az álhatatosságról
Nem talál mentséget ember az utolsó napon
Halálig nem kell tagadni az igazságot
A tiszta életről
A hiv léleknek töredelmességéről
Az örök hazának jutalmáról
A háládatlanok veszedelméről
A fösvénység sokakat megvakit
A jövendőbéli gondviselésről
A világi gondot nem kell követni
Az egyességről
A gazdagságon nem kell kapni
Az egymás között való szeretetnek állhatatosságáról
A ki meg nem próbál valamit, nem tudja mire való
Az ördög mesterségéről és mely titkos légyen az Isten itélete
Gergely papának eredetéről, Istennek csudálatos rendeletéből
A házasságrontóknak itéletéről
A lélek őrizetéről
Az Isten jótéteményéről meg kell emlékezni
Az imádságot, mint szép énekszót ugy hallgatja az Isten
Az isteni malasztot kérőknek készen vagyon a mennyei segedelem
Krisztus halálra adta miértünk magát
Az ördög veszedelmes mesterségéről
A világnak háromféle állapotjáról
A szabad akaratról
A jóravaló restségről
A Krisztus mi életünkért halt meg
A hiv léleknek öröméről és örökségéről
A bünnel berutult lélek fohászkodással tisztul meg
A Krisztus menyben szerzett nekünk örökséget
Ez életben találjuk fel a kegyelemnek ajándékát
A halálról
Ez életben megengesztelhetni az Istent
A Krisztus harczáról és győzedelméről
Az Isten nem mindjárt igazsága szerint, hanem irgalmassága szerint cselekszik az emberekkel
A világ gonoszságba helyeztetett és szorongatásba
A lélek áthágásairól és sebeiről
Minden dolgokkal vigyázva kell élni
A hálaadásról
Az igaz itéletü embernek állapotáról
Vigyázni kell az ördög mesterségére
A halál emlékezete, kirekeszti a világi gyönyörüségeket
Az állhatatosság igéretéről
Az ördög fösvénység által szokta veszedelemre vinni az embert
A tévelygőknek igazulásáról és a nyomorultaknak vigasztalásukról
Mint kell valakire bizott nyájat őrizni
A mennyei orvosságok, némely lelkeknek meggyógyulásokra szolgálnak, némelyeknek nem használnak
A lelki győzedelmek jutalmáról
Az emberi nemzetnek pokoltornáczából való felszabaditásáról
A Krisztus halála által szerzett nékünk idvességet
Az Isten mint szereti azokat, kik ellene nem járnak
A megátalkodottakról és azoknak büntetéséről
A csalárdságról
Mily háládatlan az ember ezen a világon
Az asszonynak mesterséges csalárdságukról
A világi dicsőségről, bujaságról; mely sokat veszedelembe viszen
A házasságtörő asszonyokról
Az ifjak az ő szüleik vigyázatában maradnak meg a tiszta életben
Nem kell asszonynak hinni, mert haragjában kijelenti a titkokat
Az asszony emberek nemcsak megjelentik a titkokat, hanem hazugsággal is megtoldják
Az asszonyembernek nem kell hinni
Az okos birónak igazságáról
Nehéz számadás azoknak, kik a másokét hamisan elfoglalják
Az igaz barátságnak próbájáról
Jobb az okos, az erős férfinál
A gazdagok és szegények állapotjokról
Az irigyek a jóknak is kárt tesznek
A lelki barátságról
Krisztusnak ártatlan haláláról
Midőn lelkünkismerete szorongatásban vagyon, mit kellessék cselekedni
A jó lelkipásztornak vigyázónak kell lenni
A Krisztusnak irgalmasságáról a megtérőkhöz
Kiket keménységgel meg nem győzhetünk, meggyőzzük kegyességgel
A lélek sebeiről
Ez életben tanuljuk meg, mi követhet jövendőben
A hallásból követheti az ember a jó tanácsot
Az ördög tőreiről, melybe kiván ejteni minket
Az utolsó itélet félelméről
A világnak munkás állapotjáról
Az Idvességnek utjáról
A nagy embereket is meg kell dorgálni gonosz cselekedetökért
A bünnek mérges voltáról
A bün egy vagy más helyt büntetődik
A haszontalan dicsősséget minden rosz követi
A mennyei malasztról
A bünös lélek mint tisztulhat meg a bünnek poklosságától
A Krisztus szabaditott meg az örök veszedelemtől
Az ideig tartó nyomoruság, mennyországban örökös vigasságra fordul
A mennyei hazáról
Mint kell az ördög ellen harczolni a Krisztus kinszenvedésével
Mi volt oka Trója veszedelmének
A bünnek büntetéséről, melyről az életben büntetést nem veszünk
A léleknek örökös voltáról
Mint találták fel a szőlőt
Mint von el az ördög a jó cselekedetektől
A ki az Istennek szolgál, nem veszi el jutalmát
Az átoknak eltávoztatásáról
A rendetlen félelemről
A világ gonoszságáról
Másodszor is a világ gonoszságáról
A jó tanács hallásáról
Tizenkét törvénynek megtartásáról
A bünösöknek megtéréséről
A jó barátságról és hogy az igazság megszabadit a haláltól
A hiv léleknek állhatatosságáról
A világ nyomoruságáról
A természetet senki meg nem tagadhatja
A világnak csudaállatairól
A lelki orvosságról
Az öldösésről
Minden gazdagságnak dajkája a gondviselés
A részegségről
A hüségről
A házasságtörésről
HARMADIK KÖNYV
TRÓJA VESZEDELMÉRŐL,
melyet az oszlopról nevezett Gvido, Messána város
birája hozott rendbe és deák históriába irt.
Az első rész kezdetik Péléuson, Thessáliának királyán, ki Jásont felinditotta az arany gyapjunak elnyerésére
A görögök mint szállottak ki a trójai birodalomnak határára, ellene lévén Laomedon a trójai király Jásonnak és Herkulesnek
Médea szerelméről, mint gerjed fel Jásonra
Minő tanácsot ád Médea Jásonnak hogy győzelmet vehessen a tüzes ökrökön, a sárkányon és hogy az arany bárányt elnyerhesse
Médeától Jásonnak adatott ajándék
Mint jutott Jáson az arany bárányhoz
Mint romlott meg az első Trója, Jáson és Herkules miatt
Ujolag a nagy Tróját mint kezdette Priámus király
Priámus mint szállott meg egy várat fiaival együtt
A nagy Trójának épüléséről
A Priámus király udvarának Illionnak leirása
Priámus király szándékáról, mint tölthetné bosszuját
Hektor feleletei
Páris beszéde
A harmadik fiának felelete
Hélenus tanácsa
Tróhus tanácsa
A hajók számáról, melyeken Görögország ellen indultak
A görögök tanácsáról, mit kellessék elkövetniök Heléna visszanyerésében
A görögök termeteiről
A trójaiak termetéről
A hajók számáról, mikkel a görögök Trója ellen indultak
A görögök Delfosba küldenek jövendő dolgok megtudására, hogy megtudhassák mit legyenek teendők
Apollónak arany képéről
Mikor származtak a bálványok?
Áldozattétel után mint indulnak a görögök Trója felé
A görögök Priámushoz küldenek Helénáért és a Citharéa szigetének elprédálásáért
Priámus király felelete
A görögök Ákhillest és Telephust küldik a tábor számára való élelmiszerek megszerzésére
Telephus királyról
A görögök megindulnak Ténedon szigetéből és Trója alá szállanak
Mint rendelik el hajójokat és mint szállanak Trója alá a görögök
A második harczról, Trója városának megszállása után
Első legderekasabb próbájok a trójaiaknak a görögökkel
Mint rohant Polydamás a Heléna rokonára, Méréusra, megölvén őtet
A trójaiaknak harmadik harczáról, midőn már derekasan megszállották a várost a görögök
A görögök és trójaiak negyedik ütközetéről
Ötödik harcz
A hatodik harczról
A hetedik harczról
Nyolczadik harczról
Hektor temetéséről: és Palamedest miként választották meg a görögök vezérlő királyul
Mint választanak uj királyt maguknak a görögök
Kilenczedik harczról
Ákhilles Trójába menvén bé, mint győzetik meg a Polixena szerelmétől
Ákhilles mint tusakodik szerelmével, mi által megvonja magát a harcztól
A tizedik harczról. Deiphobus, Sárpédon haláláról és Palamédes veszedelméről
Tróilusnak csudálatos nagy erejéről
A tizenegyedik harczról
Ákhilles és Párisnak haláláról
Az amazonok királynéjának Penthésiléának haláláról
Trójának elárultatásáról
Trója veszedelméről; Priámus király nejének és szép leányának Polixenának haláláról
Mint pusztitják el Tróját
Aeneásnak számüzetésről. Anténornak Trójából elküldetéséről és a nagy Telamon Ajáx haláláról
Mint szenvednek a görögök hajótörést
Agamemnon király haláláról
Orestesnek az anyja ellen való kegyetlen bosszuállásáról
Pyrrhus sorsáról
Előszó (részlet)
[...]
Az egész munka három régi nevezetes dolgot ád előnkbe: melyre nézve a
könyvet is hármas históriának neveztem. Első könyvben a Nagy Sándor jeles
dolgait, másodikban igen Istenes és keresztyén példákat hoz elé, melyben
idvezitőnk szent és hathatós tanitásának példáját követtem; minthogy
idvezitőnk az evangéliumban példabeszédet hoz elő, azután alkalmaztatja
azt a dologra. A tudósok is avval tartják, hogy nincsen ennél könnyebb,
de egyszersmind hathatósabb formája a tanitásnak. Harmadikban Trója
veszedelmét irja le oly hitelesen, melynél igazabb históriát azon dolgokról
akárkitől sem várhatni; mert ez sem a görögöknek nem kedvez, mint Homérus,
sem a latinusoknak, mint Virgilius; hanem az igaz históriát veszi fel, és
azt forditotta szóról szóra deák nyelvre a régi formából, melylyel élt
vizözön után való első világ, melyet a mostaniak eszekbe nem vehetnek s nem
érthetnek. Ha a régi tudósok, kik szomszédi lévén annak az első világnak,
(ahozképest alkalmasint értették is az előttük valóknak szokásokat,
nyelveket), ha mondom, azoknak magyarázatjuk nem világositana bennünket,
nehéz volna a régi bevett nyelveknek szokásit megértenünk, még a betüket
is megismernünk. A szerző tehát oly embereknek irásiból szedte össze ezen
históriát, kik jelen voltak az egész trójai hadakozásban, egyik görög
lévén, másik latánus, melyszerint átláthatni, hogy nemzetségének sem
egyik, sem másik nem kedvezett hazugsággal, a nélkül is papi renden lévén
mindenik, noha pogányok, de a papi igazságnak tökéletességét ők is igen
szemelőtt tartották. Erről mindazonáltal én többet nem irok, mivel bővebben
fogok emlékezni a könyvnek kezdetin, hol a trójai históriát kezdtem forditani.
Ezen könyvekben, noha nagy részben világiakat illetnek, a mint elébb is
jelentem, mindazáltal lelki épületre valók is bővebben találtatnak; de a
mik külső dolgokhoz tartoznak is, azok sem teljességgel hivságosak annál
nem kárhozatosak, mert nem fajtalan szeretetre ingerlők, mely nélkül nem
igen szokott lenni a pogányoknak irások, sőt inkább nemes indulatokra, a
hazához való szeretetre, vitéz s bátor szivvel inditanak mindeneket, és
mintegy megelevenedett serénységgel kivántatják másokkal is a becsületnek
szeretete mellett való sulyos munkáknak elkövetését melyekből kilátszik,
mily erős szivvel győzték meg a halál félelmét és minden ellenkező
nyavalyákat, csak azért, hogy e mulandó világban magoknak jó hirt,
nevet szerezzenek, emlékezetök fenmaradhasson a későbbi időkre.
Ezt követvén a mostani keresztyének, kettős nyereséggel járnak, egyik
az hogy nemzetükhez, hazájokhoz, urokhoz hüségöket mutatják meg; és noha
sulyos, de dicséretes szolgálatjokkal sok kisdedet, szegényt, árvát
oltalmaznak; sőt a megháborodott föld szinén magok vérével szerzenek
békességet, magoknak jó hireket, neveket hosszas időre terjesztvén ki.
Másik az, hogy ha ilyen nehéz próbára vettetett életeknek folyását (melyet
a vitézség magán visel) Istennek dicséretire forditják, annál nagyobb
jutalmát veszik fáradságoknak, mivel ingyen senki, ha akarna sem szolgál
Istennek, mivel a bőven adakozó mennyei király nemcsak világi jutalommal
jutalmazza az őt szeretőket, hanem soha meg nem hervadó koronát tesz fejökre
azoknak, kik az ő nevében kötötték fel az ő kardjokat és ő érette halálra
vetették fejöket.
[...]