
CÍMLAP
Nemeskürty István
Magyar századok
TARTALOM, FÜLSZÖVEG
Tartalom
Prológus
Meglött dolgoknak emlékezeti
1. FEJEZET
István király magyar állama 1001-1540
Az Árpád-ház
Etelköztől Quedlinburgig
A Magyar Királyság
Véráztatta esztendők
A Kárpátoktól az Adriáig
Nemzetünk az Árpádok korában
A magyar állam újjászervezése: az Anjouk évszázada
Pápától kapott francia király
A lovagkirály
Jezabel
A megreformált ország
Kényszerpályán
A hatalom felelőtlen kalandora
Isten tiszteletének rendje fogyatkozást szenved
A császár Magyarországa
A Hunyadiak
Várna, 1444
A kormányzó
A harag napja
Matthias Rex
Néhai való jó Mátyás király
Egy ország halt vele
A nemzetélet útjának felén
Géza fejedelemtől Mátyás királyig
A hollószárnyú enyészet
Ebek harmincadján
Zuhanunk
Mohács
Örökségünk, édes hazánk másra fordula
Az ítélet immár elközelgett
2. FEJEZET
Gazdátlan ország 1541-1825
Két császár tulajdonában
Buda török kézen
Európa gyepűjén
Az élő nyelv gyönyörűsége
Ördögi kísírtetek
Teelődbe hoztam feneötte sebemet
A hajdúk fejedelme
Mohácstól a Zsitva torkolatáig
Tündér szerencsénk kénye hány-vet
Délibábok hősei
Sors bona, nihil aliud
Iszonyú bizonytalanságok feselhetetlen labyrinthusában
Árpád vére miként fajul
Remélhetünk-e vajon jobb világot?
Újra kezdeni
Ratio Educationis
A népboldogító császár
Vasbéklyókban
A mindig csak remélt jobb világ
3. FEJEZET
Egy független magyar állam felé 1825-1867
Reformkor
Az a nagy szép idő
A kétes küzdés fájdalmas kora
Küzdöttünk és bízva bíztunk
4. FEJEZET
Függetlenül egy birodalom függőségében 1867-1919
A civilizáció versenyében
Az eltévedt lovas
Idült betegségtüneteink
5. FEJEZET
A trianoni Magyarország 1920-1948
Nemzet-forgács mivoltunk
A pokol tornácán
6. FEJEZET
A Magyar Népköztársaság 1949-1989
A pokolban
Hősi halálunk, 1956
Ravatalon
Valami van, de nem az igazi
7. FEJEZET
Így kezdődik a jövendő? ("Rendszerváltás")
Kerekasztal
Az új évezred elején
A tegnap elveszett, a holnapot nem érjük el soha
Isa por és hamu vagyunk
Ez hát a tanulság?
Fülszöveg
Gondolatforgácsaimat egy engem évtizedek óta kínzó, ám megoldani nem sikerült kérdés köré csoportosítottam: miért szűnt meg a regnum, a magyar állam 1541-ben, bár a nemzetet a közakarat a nyelv segítségével fenntartotta, sőt koronként fel is virágoztatta? Különösen nyugtalanító kérdés, hogy az 1920-ban újjáalakult magyar állam a kezdeti, másfél évtizedes eredményes önépítés és önszervezés után miért szolgáltatta ki magát feltétel nélkül egy nála erősebb, átmenetileg sikeres hatalomnak, miért vált annak fegyveres szövetségesévé két világbirodalom ellenében? 1989-től kezdve miért nem sikerül a nemzet államának ténylegesen, egységesen kormányzott országgá válnia? Hová jutottunk? Önhibánkból, de miért? A végső válasz író és az olvasó együttgondolkodásából születhet meg.
Nemeskürty István