CÍMLAP
Szemerszki Marianna
A nem állami felsőoktatási intézmények hallgatói
TARTALOM, BEVEZETÉS
Tartalom
Bevezetés
1. Háttéradatok és hipotézisek
1.1. A kutatás módszere
1.2. A kutatásban szereplő intézményi kör
1.3. A hallgatói létszám alakulása a vizsgált intézményekben
1.4. A kérdezettek összetétele
2. A hallgatói kör heterogenitásának főbb jellemzői
2.1. A hallgatók iskolázottsági, kulturális háttere
2.1.1. Középiskolai háttér
2.1.2. A hallgatók nyelvismerete
2.1.3. Pályaválasztási motivációk, a felvételi körülményei
2.2. Szülői, családi háttér
2.2.1. A szülők iskolázottsága
2.2.2. A szülők foglalkozási jellemzői
2.2.3. A család jövedelmi, anyagi helyzete
2.3. A hallgatói lét költségei, a saját anyagi helyzet főbb jellemzői
2.3.1. Saját anyagi helyzet
2.3.2. Munkavégzés
2.3.3. A költségtérítés terhei
2.4. Tanulmányi előmenetel és további tervek
Összegzés
Irodalom
Függelék
Summary
Bevezetés (részlet)
A felsőoktatás egyre nagyobb tömegeket érintő és a 20. században egyre inkább átalakuló világában a magán-felsőoktatás méreteinek, funkciójának vizsgálata mind a kutatók, mind pedig a laikusok köréből egyre nagyobb érdeklődést von maga után. A magánerőforrások korábbinál erőteljesebb bevonása a felsőoktatásba a világ valamennyi régiójában megfigyelhető, bár a folyamat más-más időszakokban, eltérő mértékben és más-más sajátosságok mentén következett be. A magán-felsőoktatás jelenségét három szinten értelmezhetjük: rendszerszinten, intézményi szinten és hallgatói szinten. A nemzetközi és a hazai szakirodalom leginkább rendszerszinten foglalkozik a jelenséggel, de intézményi szinten is készültek már feltáró jellegű kutatások. A hallgatói szint vizsgálata azokban az országokban gyakoribb, amelyekben a magán-felsőoktatás viszonylag nagy múlttal és nagy hallgatói részaránnyal rendelkezik. Magyarországon a magánfelsőoktatás intézményrendszere a rendszerváltást követően alakult ki, s nyerte el közel véglegesnek tekinthető méreteit, ennek köszönhetően ez idáig a hallgatói csoport átfogó szociológiai vizsgálatára sem kerülhetett sor. Ebben a tanulmányban erre a mikroszintre koncentrálok, miután véleményem szerint a hallgatókkal, a hallgatói léttel kapcsolatos adatok, információk újszerű eredményeket jelentenek a hazai felsőoktatás-kutatásokban.
[...]
Az OECD statisztikái és leírásai az állami (közösségi) és a magán-felsőoktatást legfőképpen az irányító testület jellege és összetétele szerint különböztetik meg, s csupán másodlagos differenciáló szempontként veszik figyelembe az állami finanszírozás mértékét. Ily módon minden olyan felsőoktatási intézmény magánintézménynek minősül, amelyet valamely nem kormányzati szervezet felügyel és irányít (pl. egyház, szakszervezet, üzleti vállalkozás), vagy amelynek az irányító testületében túlnyomórészt nem valamely közhivatal által kijelölt tagok vesznek részt.