A damnatio memoriae végrehajtása Nero ellenjegyében (Ismeretlen Galba ellenjegy)

Harcos István

 

Egy pénzdarab előkerülésekor 2000 db körüli példányt képvisel. Ugyanez a szám az egy verőtővel készült példányok becsült száma is.

A szórványleletekben szinte egyetlen egyforma darabot nem találunk. Az igazán feldolgozható leletek ritkán fordulnak elő.

De! Vannak olyan egyedinek mondott példányok, melyek nem leletanyagból, hanem véletlen előbukkanás útján kerülnek a kezünkbe. Nekünk figyelemmel kell lennünk azokra a ritkaságokra is, melyek a tudományt és az ország éremtani gyűjteményét gyarapíthatják.

Holt tőke, de nem holt szellemi érték az, amivel mi gyűjtők foglalkozunk, a megszerzett gyűjteményünk darabjainak elemzése történelmi háttértanulmánya miatt.

Öncélúan ilyen tevékenységet nem lehet végezni. Ha a tanár, aki megszerezte tudományát és nem hajlandó átadni diákjainak, mert irigy, mi értelme volt a felkészülésnek?

Mi, akik itt vagyunk, meg akarjuk osztani másokkal is azt az élményt, amiben közvetlenül nem mindenki részesülhet. Ezért tartom ezeket a konferenciákat szükségesnek, hogy a tudományos értekezés segítse elő a numizmatika társtudományok terén betöltendő szerepét.


Előadásom témája történelmi eseményeken és tényeken alapul, melyet az I. szd. viharos időszakából merítettem. Hogy ezt megtehetem itt, köszönetet kell mondanom középiskolai tanáromnak, néhai Tóth Pál Zoltán-nak, akitől kaptam az érmet, látva elhivatottságomat a numizmatika és érdeklődésemet a történelem szeretete iránt.

Az emlékekből való kitörlés nem egyedi eset volt Róma történelmében.

Nero, Brittannicus és édesanyja, majd két felesége meggyilkoltatása után nem kívánatos a császári méltóságra, mivel kicsapongó életmódja, görögországi utazásai tüntető görögbarát magatartása, a három tartományi helytartó fellázadását és a testőrgárda elhagyását eredményezi, elmenekül Rómából - tettét ismerve - öngyilkos lesz.

A "kiátkozás" érthető a szenátus részéről és még az emlékét sem kívánják őrizni, így szobrait ledöntik, feliratait kivésik.

De, hogy történik ez a pénzein? Mivel tíz éven át nem veret magának bronz pénzt, felülbélyegzi az előzőeket, hogy elfogadható pénz forogjon a birodalom területén. (Továbbra is a nemesfémből készült érmek a császár privilégiuma, nincs szüksége a senatus jóváhagyására.)

Az ellenjegyek használatára vonatkozó feltevések közül az elhasználódott - mint darabunk - érmék továbbhasználatban való tartását szolgálták, a felülbélyegzések, vagy a kiadó császár iránti tisztelet (gyakori az Augustus as, és dupondiusokon lévő felülbélyegzés Tiberius, Caligula, és Claudius által elrendelt sestertiusokon természetesen más császárok pénzein és más-más ellenjegyek is léteznek, főleg az I. szd-ból).

Katalogizálásuk, vagy feldolgozásuk igen nagy munkát ad a kutatóknak és az "amatőr" gyűjtőknek, akik ebben a munkában segítségére lehetnek felfedezésükkel, a pénzek begyűjtésében, a tudományos munka előbbviteléhez, a vitás történelmi tények mielőbbi tisztázásához.


1. kép


Előadásom tárgyának alapját képező pénz leírása a következő:

Bronz sestertius C.8 BMC. 157 RIC. (Claudius) 78.
Tartása: V - VI. (fair)
Súlya: 24,67 gr
Átmérője: 35/36 mm
Vastagsága: 2-3 mm
Vízszintes tengelyű (fordított állású hátlappal)


Előlap: NERO CLAUDIUS DRUSUS GERMANICUS IMP. (1.)

Drusus mellképe balra az arc előtt 13x4 mm téglalap alakú felülbélyegzés: NER • CIP (NE ligatúrában) - NER(o) C(aesar) I(mpretator) P(robavit) (3.)

Arcban 30°-os szögben 15x5 mm-es ellentétes olvasatú fent körívű, alul egyenes ellenjegy "GALBA" beütéssel, amely a teljes arcélt lefedi, a homlokvonaltól a nyak-középig. (4.)


Hátlap: TI CLAUDIUS CAESAR AUG PM TRP IMP PP lent SC. (2.)

Cladius császár balra fordulva ül, jobb kezében babér ágat tart, alatta és előtte germán fegyverek (igen rossz tartású, csupán azonosítható, a több évtizedes forgalmi használat és a korrózió hatása és a nem egyenletes anyageloszlású lapka miatt).

A hátlapi legenda szerint isz. 42-ben készült, mivel Claudius 42-ben kapja a P(ater) P(atriae) címet, és a TRP (Tribunicia Potestates) -t első ízben viseli. (41. január 25. - 42. január 24-ig.)


2. kép


A Drusus halála után 32 évvel készült pénzdarab emlékveretnek tekinthető, annál is inkább, mert Augustus császártól a győzedelmes germániai harcokban elért eredményeiért a "GERMANICUS IMPERATOR" címet is megkapja.

Octavia-tól született két fia közül Claudius császár (41-54) uralkodik Róma trónján, amikor édesapja emlékére készíttette az érmet. Halála után Nero követi az uralkodók sorában (54. okt. 13. - 68. jún. 9.), aki tiszteletből engedélyezi a már említett ellenjegy beütésével a forgalomba való használatát.

Több pénzfajtán is ismerjük Nero ellenjegyét, ami nem a kuriózumok közé tartozik. Ezen a típusú sestertiusunkon való ellenjegyzéssel Robert MOWAT foglalkozik, amikor 1909-ben a REVUE NUMISMATIQUE (501-502. old.) dolgozatában a Nero-ra kimondott DAMNATIO MEMORIAE-t (az emlékekből való törlést) a pénzeken úgy hajtják végre, hogy a nevét az ellenjegyből kivakarják és ezt DAMNATIO ERASIO-nak nevezi.

Teszi ezt mindazért, mert a régebbi pénzek felhasználása gazdaságosabb a császári kincstár részére, mint új verőtöveket vésetni. Elegendő az engedélyező "bélyegző" beütése.

Az ellenjegyzés különböző változatai ismeretesek, melynek példája az NC. APR érdekes, N(ero) C(aesar) A(ugustus) PR(obavit) Mowat az unikális darabra felállított elmélete, miszerint az ellenjegyen úgy hajtják végre a kiátkozást, hogy egyszerű "kivakarással" távolítják el az "N" betűt, Nero nevének kezdőbetűjét. A másik példányon, amire Erdőhelyi Kálmán (Érem, 1977/2.) hivatkozik, "NC" erasios beavatkozás történt.

Tartom azt az álláspontomat, hogy nem célzatos és nem időbeli beavatkozás történt a két darabon, hanem hamisításnak vélem.

Egy darab akkor válik egyedivé, ha nincs belőle több. Az unikalitását mindkét darabnak megkérdőjelezem!

A kivésések nem az ókorban történhettek - ha csak nem magánszemély a császári fenség elleni bosszúvágyból tette -. Erdőhelyit az "N" betű - amely Mowat gyűjteményében található - inspirálta az "NC" problematikájának egyedi darabbá való nyilvánítását, így annak elméletét alátámasztva az Ő elképzelése, de nem bizonyított tényként, csupán feltevésként nyilvánította újfent egyedi darabnak.

Az ugyanazon pénzdarab erasios beavatkozása nem készülhetett egy időben, mert erre semminemű bizonyíték nincs az összehasonlítás vonatkozásában.

A két darab soha nem volt egy kézben!

Kétségtelen tény az ellenjegyek valódisága, csupán megkérdőjelezhető a beavatkozás időpontja, ami eldöntheti az "erasio" létezését, az ókorban a pénzeken.

Mivel az "N" betű kivakarását GALBA (68. június - 69. január) császárnak az "NC" kivakarást VITELLIUS-nak (69. április - december) tulajdonítja, nem állja meg a történelmi valóságot, mivel GALBA nem hagyja érintetlenül Nero nevét, ha az a pénzeken kiátkozást végrehajtó császár! Logikátlan lenne, ha azt engedélyezné, amit maga hajt végre!

Íme a bizonyíték, az eredeti darabról készült felvétel, miszerint sértetlenül hagyott NERO ellenjegy mellett GALBA ellenjegy található, amely eddig szakirodalomban nem ismeretes.

Előadásommal a figyelemfelkeltést és a téma helyreigazítását várom, hogy ezt a történelmi tényt is helyére tudjuk tenni, hogy kutatómunkánk mindannyiunk segítségére legyen.

 

Irodalomjegyzék

CASTIGLIONE László: Ókor nagyjai. Budapest, 1978. (316.)

ÉREM, 1922 - 1942. (Reprint 34. old.)

ÉREM, 1977/2. (1 - 3.)

ÉREM, 1984/1. (1 - 5.)

GRANT, Michael: Róma császárai. Budapest, 1996. (36-50)

MOWATt, Robert: Martelage et abrasion des monnaies sous l'empire romain. Revue Numismatique. Paris, 1909. (501. 502.)

MÜNSTERBERG, Rudolf: Damnatio memoriae. Monatsblatt der. Num. Geselschaft in. Wien. 1918. V.15. (32.)

SEAR, David R.: Roman Coins and their values London, 1974. (95, 99, 100, 103, 104, 108.)

 


 

The execution of the "damnatio memorie" in the countermark of Nero
(An unknown Galba countermark)

The study discusses a Galba countermark stamped beside an untouched Nero countermark on a sestertius minted by Emperor Claudius to commemorate his father Drusus.

The already published two different unique coins stamped with Nero's countermark were referred to as having "erasio" (chiselling), which seem to prove the execution of "damnatio memorie" in connection with Emperor Nero (1, 2). There is some doubt however, about this damnation by a simple chiselling out the name of Nero from the countermark. Since the coin was revalidated by another countermark of the following emperor without damaging the earlier countermark of Nero.

This quinte clearly proves that no damnation of Nero was executed by Galba on the coins, for Nero's countermark was left untouched.

It would wholly be illogical to use two countermarks side by side had Galba planned to execute "damnatio memorie" on Nero's countermark.

The arguments in connection with the two unique pieces do not prove the time of chiselling, consequently, neither do the prove "damnatio memorie".

Since so far no such countermark of Galba has been published, any pro- and contraoptions are than welcome.




Kezdőlap