A falerisztika történeti ikonográfiai forrásai
Pandula Attila
Rendjel- és kitüntetéstörténeti (falerisztikai) vizsgálódásaim kezdete óta nagy figyelmet szenteltem az elismerésekkel, illetve azok tulajdonosaival kapcsolatos történeti ikonográfiai ábrázolásoknak. Egyre inkább elmélyülve a falerisztika általános szakirodalmában, illetve a történeti-, művészettörténeti-, egyenruhatörténeti stb. hazai- és külföldi, régi- és újabb művek tanulmányozásában, nagy számban találtam falerisztikai vonatkozású portréanyagot. Folyamatosan, széles körben, itthon és külföldön egyaránt igyekszem feltárni, felhasználni a kérdéses forráscsoportot. A hazai szakirodalomban, falerisztikai szempontból, eddig szinte nem méltatták ezeket az emlékeket. Lehetőségeimhez képest, mindig igyekeztem kiemelni e képekben rejlő fontos forrásértéket. Előadásaimon illetve írásaimban állandóan hivatkozom ezekre az emlékekre.
Képi források, falerisztikai célú dokumentálásra való felhasználása, általában nem volt jellemző a régebbi szakirodalomra, mivel ott szinte kizárólag a jelvények képét adták közre, esetleg a rendi díszöltözeteket. A legújabb külföldi szakirodalom, nagyjából az 1970-es évektől viszont egyre inkább támaszkodik erre a forrástípusra. A napjainkban kiadott szakmunkák pedig már szinte "elképzelhetetlenek" kvalitásos történeti képdokumentáció, elsősorban u.n. viselési képe közlése nélkül. Az újabb amerikai-, angol-, dán -, francia-, lengyel-, német-, olasz falerisztikai szakirodalomban egyaránt ismeretesek, gazdag történeti ikonográfiai anyagot felhasználó, közlő művek. Az újabb orosz egyenruhatörténeti szakirodalomból pedig hivatkoznék egyes, rendjel- és kitüntetéstulajdonosok kvalitásos ábrázolásait is nagy számban közlő művekre. Egyes személyek rendjeleinek, kitüntetéseinek bemutatásakor elengedhetetlenek a képi források, de a különleges viselési módok bemutatása is fontos szerepet kap a külföldi szakirodalomban.
Falerisztikai vonatkozások nagyon sokrétű anyagon tanulmányozhatók. Ezek sorában a legkülönbözőbb technikával készült művészi alkotások említhetőek. Pl. festmények, falfestmények, grafika, sokszorosított grafika, szobrászati-, numizmatikai emlékek, iparművészeti alkotások.
Igen fontos a mintegy másfél évszázados fénykép, illetve a száz esztendős film. A korunkban használt különféle modern képrögzítési eljárások, jelentősen bővíthetik a falerisztika képi forrásait. Természetesen nagyon eltérő forrásértékű emlékekkel találkozhatunk, a mindenkori forráskritika alkalmazása pedig ez esetben is elengedhetetlen.
A vonatkozó emlékeket, tematikájuk szerint talán a következő, főbb csoportokba sorolhatjuk:
a, Allegórikus ábrázolások, rendjelek- és kitüntetések vonatkozásában, illetve egyes allegóriáknál falerisztikai összefüggések megjelenítése.
b, Rendjel- és kitüntetés, mint díszítőmotívum.
c, Rendjelekkel, kitüntetésekkel, azok adományozásával, történetével (pl. alapítás, rendi ceremóniák, rendi istentisztelet, gyártás) kapcsolatos ábrázolások. Direktebben más tematikájú képek (pl. udvari ünnepségek, koronázások, díszszemlék, illetve csatajelentek stb.) is tartalmazhatnak fontos falerisztikai részleteket.
d, Portrék, rendi díszöltözetben, illetve rendjelekkel, kitüntetésekkel feldíszítve. Az ábrázolások egy részén pl., az alapító, vagy a kitüntetett kezében tartja - egyfajta attributumként - a rendjelet, kitüntetést.
Léteznek, rendjelek, kitüntetések viselőiről csoportképek is.
Nyilvánvaló, hogy a vonatkozó emlékek, régebbi időkből származó része döntően a társadalom felső rétegeinek képviselőivel kapcsolatos. Az újabb források, így a fényképek azonban jelentősen kibővítik az anyagot, akár a legalsóbb, kitüntetésben részesült személyek irányába. Érdekes vizsgálni a férfiakra, illetve a nőkre vonatkozó, falerisztikai képi forrásokat. Az utóbbiak vonatkozásában régen kevés forrás született, s a modern korban is jóval ritkábbak, a kitüntetéseket viselő nőket bemutató ábrázolások.
A megjelenített rendi öltözet, illetve a viselt rendjelek, kitüntetések vonatkozásában egyes ábrázolások csupán jelzésszerűek, teljesen stilizáltak, a felismerhetetlenségig elnagyoltak, falerisztikai forrásértékük csekély. Megint más ábrázolásokon talán túlzott az allegória, illetve ma már nem ismert a művész által megjelenített téma eredeti jelentéstartalma.
Más forrásokon viszont, ezzel szemben teljesen hiteles rendjel- és kitüntetésábrázolások, díszruhák stb. tanulmányozhatók. A reprezentatív történelmi festményeken de különösen a portrékon, nagyon fontos volt, a személyre oly jellemző (attributumszerű) rendjelek-, kitüntetések-, illetve az öltözet stb. valósághű - "fényképszerű" ábrázolása. Ezek viszont, alapvető falerisztikai forrásként szolgálhatnak. A kvalitásos művészeti alkotások elkészítését, eredeti darabok tanulmányozása, másolása segítette.
Ismeretesek olyan adatok, melyek művészi ábrázolások elkészítésénél pl. a rendi szervezettől való szisztematikus tárgykikölcsönzésről tanúskodnak. Pl. I. Ferenc Józsefet, a Szent István Rend nagykeresztesi díszöltözetében, jelvényekkel ábrázoló, a Magyar Királyi Udvari Kancellária számára készítendő reprezentatív portréjának elkészítésénél, a megbízott festőművész Heinrich Ede, megkapta kölcsönbe a megfelelő díszöltözetet, jelvényeket. Megjegyzendő, hogy az abszolút hitelességre való korabeli törekvést jól jellemzi, hogy mivel a megküldött összeállításban nem szerepelt "kard, nadrág, öv és topány", ezek utólagos átadását kérték. Ezek a tárgyak azonban - akkor már - a Szent István Rend emlékei között sem voltak meg - 1864-ben. Javasolták a művésznek, hogy e részletek vonatkozásában, vegye alapul V. Ferdinándnak, a Magyar Királyi Udvari Kancellária tanácstermében lévő arcképét.
Napjainkig fennmaradt, Heinrich Edétől I. Ferenc Józsefet, a Szent István Rend nagykeresztesi díszöltözetében ("ékruhájában") ábrázoló, reprezentatív, egészalakos festmény.
1. kép Ismeretlen mester: Gróf Eszterházy Ferenc
(Magyar Nemzeti Múzeum, Történelmi Képcsarnok, lt.sz. 53.135.)
Különböző gyűjteményekben, nagy számban találhatók olyan művészi ábrázolások, melyek egykori modelljét nem ismerik név szerint - "Ismeretlen személy" -. Szerencsés esetben, ha nem a legáltalánosabb elismeréseket viselő személyt mutató ábrázolásról van szó, meghatározható az egykor megjelenített.
Ha az ábrázolt személy valamelyik Rend díszöltözetét viseli, akkor már jelentősen leszűkül a vizsgálandó személyek köre. Ugyancsak jó kiindulás lehet, ha a vizsgált személy az ábrázoláson egyenruhát (katonai- diplomata-, tisztviselői-, bányász stb.) visel, illetve ruházatából következetni lehet foglalkozására, tisztségére (pl. egyházi személyiségek).
Az ábrázolt kitüntetések esetében célszerű a ritkán adományozott elismerésekre, s általában (az ugyancsak kis számban kiadott) magasabb osztályokra, fokozatokra koncentrálni. A különlegességek - pl. a gyémántdíszítményes rendjelvények - szintén nyomra vezethetnek.
Egyes időszakoktól - pl. a Napóleoni-háborúk, első világháború - eltekintve viszonylag ritka volt, ha valaki külföldi elismeréseket kapott. Az adott korban szövetségesi viszonyban álló országokból származó elismerések természetesen gyakoribbak, egyes államok viszont teljesen hiányoznak. Az Európán kívüli államok "egzotikus" kitüntetései pedig szinte biztos támpontok lehetnek a meghatározásnál, tekintettel az adományozások szűk körére.
A ritkaságokon túl, adott esetben azonban igen jellemzőek a tömegkitüntetések is (így akár emlékérmek, emlékkeresztek), olyanok, amelyeket egy-egy esemény valamennyi résztvevője (nagy számban) kapott meg. Ezeket az elismeréseket - általában a bal mellen, (összedolgozva stb.) sorban viselik. Jól dokumentálja a tulajdonos karrierjét, szereplését különböző eseményekben, adott esetben ennek ellenkezője is nyomravezető lehet. Valaki, ritkaságként - valamilyen okból - nem részesült az adott korban általánosan adományozott tömegkitüntetésekből.
A pontosan meghatározott rendjelek, kitüntetések alapján különféle, elsősorban nyomtatott forrásokban fellelhető adatok segítségével kikereshető az ábrázolt személy. Így fontos szerep juthat rendi listák, névkönyvek, tiszti címtárak stb. adatai kiértékelésének. A meghatározáshoz, természetesen elengedhetetlenek más történeti segédtudományi - így pl. genealógiai-, archontológiai-, heraldikai - ismeretek. A meghatározott személyt célszerű végül, hasonló módszerrel "visszaellenőrizni". Ha lehetőség van rá, fontos lehet az ábrázoltról felkutatott további kép is.
A hiteles rendjel- és kitüntetésábrázolások alapvető források, egykori, tárgyi valóságukban ma már nem létező, csak iratokból ismert falerisztikai anyagok kutatásánál. Így lényeges az idők során kiadott, de ma már nem fellelhető rendjeltípusok tanulmányozásánál. Eredeti régi elismerések, a XIX. század közepe előtti időkből lényegében csak kis számban maradtak korunkra, de a kvalitásos ábrázolások számos részletkérdés vonatkozásában is választ adhatnak.
2. kép Klimkovics Ferenc: Majláth György
(Magyar Nemzeti Múzeum, Történelmi Képcsarnok, lt.sz. 2185.)
Még az általánosan adományozott elismerések esetében is sokszor lényegesen változott a szalag formája. Az eredeti, régi szalagokból csupán elvétve maradtak példányok, de a történeti ikonográfiai források jól dokumentálják az egykor létező formákat.
Ugyancsak változott, időről-időre új elismerésekkel is kiegészült a viselt (viselhető) kitüntetések köre, maga a viselési gyakorlat, a szokások. E kérdéskör sok részlete is jól tanulmányozható képi források segítségével. Pl. a főpapok, illetve egyetemi vezetők, sajátos nagykeresztviselési gyakorlata. A kisdekorációk, félminiatűrök, rozetták stb. esetenként igen sajátosan alakuló (vegyes) viselési szokásainak is fontos forrása a történeti ikonográfia.
Egyes ábrázolások, általában a megrendelő kívánságának megfelelően, sokszor az előírások teljesen figyelmen kívül hagyását dokumentáló rendjel- és kitüntetésviselési formákat is rögzítenek. Lássunk erre néhány jellemző példát. Gróf Eszterházy Ferenc, XVIII. századi (korabeli) portréján, az Aranygyapjas Rend díszöltözetét viseli, nyakában az Aranygyapjas Rend lánca, illetve a Szent István Rend (nagykeresztjéhez tartozó) rendi lánc, illetve rendi csillag.
Ender Johann, herceg Metternich Kelemen képén az ábrázolt személy az Aranygyapjas Rend díszöltözetét hordja, nyakában e Rend láncával. Metternich azonban egyidejűleg, a Szent István Rend, sajátos méretű és jellegű, az átlagosnál nagyobb, korabeli csillagát is viseli.
Klieber Josef, I. Ferenc szobrán, az uralkodó által a valóságban is hordott, az átlagosnál kisebb méretben készített rendi csillagjait figyelhetjük meg.
Fadrusz János Rónay Jácint szobrán, a neves bencés szerzetes, egyidejűleg visel rendi csillagokat eredeti alakban, illetve rendi miniatűröket.
I. Ferenc, előszeretettel viselt, egy az átlagostól eltérő "kivitelű", ékkövekkel kirakott Aranygyapjas Rendet, ez számos róla készült ábrázoláson megfigyelhető.
Őszintén remélem, hogy jelen. tanulmányommal sikerült ráirányítanom a figyelmet, egy, nálunk Magyarországon alig érintett falerisztikai forráscsoportra.
Irodalomjegyzék
Angolia 1976-78: = Angolia, John R..: For Führer and Fatherland. I. (Military Awards of the Thrid Reich). San Jose 1976. II. (Political and Civil Awards of the Thrid Reich). San Jose 1978.
Docenko 1994: = Docenko, V. D.: Ruszkij morszkoj mundir 1696-1917. (oroszul) Szankt-Peterburg 1994.
Dotti 1991: = Dotti, Giorgio: Decorazioni al valore ed al merito delle Forze Armata Germaniche 1933-1945. H.n. 1991.
Garas 1960: = Garas Klára: Franz Anton Maulbertsch 1724-1796. Bp. 1960., 217. 230. szám, CXXXIX.t.
Geile 1995: = Geile, Willi: Guck mal, was sie trägt! (Eine Frau mit einer Feldschnalle!) "OMM" Nr. 69. (XIV. évf. 6. sz.) Dezember 1995.
Geissler 1995: = Geissler, Harald: Das Eiserne Kreuz von 1813 bis heute. Norderstedt 1995.
Glinka 1988: = Glinka, V. M.: Ruszkij vojennoj kosztjum XVIII-nacsal XX veka (oroszul). Leningrád 1988.
Herfurt 1987: = Herfurt, Dietrich: Militärische Auszeichnungen der UdSSR. Berlin (Ost) 1987.
Heyde 1979: = Heyde, Friedhelm: Die Altpreussischen Orden, Ehrenzeichen, Ehrenmedaillen, sonstige Auszeichnungen und ihre Brandenburgischen Vorläufern (1701-1809) - Abteilung A - Bilder und Kommentare. Osnabrück 1979. (Das Altpreussische Heer Teil IV. Band 5. - Orden und Ehrenzeichen Abteilung A pl. Der Orden de la générosite).
Marsangy-Ducourtial 1982: = de Marsangy, Boneville L.- Claude Ducourtial: La Légion d'Honneur. Paris-Limoges 1982.
McDaniel-Schmitt 1997: = McDaniel, Paul - Schmitt, Paul J.: The Comprehensive Guide to Soviet Orders and Medals. Arlington 1997.
Merta 1994: = Merta, Klaus-Peter: Ludwig Leopold Gottlieb Hermann von Boyen und seine Auszeichnungen im Bestand der Zeughaussammlung. "OMM" (Nr. 61. August 1994. XIII. évf. 4. sz.)
MOL: = Magyar Országos Levéltár
OMM: = Orden Militaria Magazin
Patterson 1996: = Patterson, Stephen: Royal Insignia British and Foreign Orders of Chivalry from the Royal Collection. London 1996.
Patzwall 1987: = Patzwall, Klaus D.: Die Auszeichnungen der Kriegsmarine 1939-1945. Norderstedt 1987. (Schriftenreihe-Auszeichnungen des Deutschen Reiches Band 5.)
Puchalski-Wojciechowski 1987: = Puchalski, Zbigniew - Wojciechowski, J. Irenusz: Ordery i odznaczenia polskie i ich kawalerowie. Warszawa 1987.
Sauerwald-Schubersky 1996: = Sauerwald, Peter - Schubersky, Erast: Die Ketten des preussischen Hohen Ordens von Schwarzen Adler 1701-1918. Osnabrück 1995. (1996)
Stevensborg 1992: = Stevensborg, Lars: Danemarks riger medaljer og halderstegen 1670-1990. Odense 1992.
Strandberg-Bender 1994: = Strandberg, John E. - Bender, James Roger: The Call of Duty. (Military Awards and Decorations of the United States of America). San Jose 1994.
Tamman 1982: = Tammann, G. A.: Die Orden Goethes. "OMM" Nr. 2. 1982. (I. évf. 2. sz.)
Wittwer 1996: = Wittwer, Christian: Guck mal, was er trägt. "OMM" Nr. 75. (XV. évf. 6. sz.) Dezember 1996.
Historisches Ikonographisches Material als Quelle der Faleristik
Mit verschiedensten Techniken, zu verschiedenen Zeiten entstandene Darstellungen z.B. Gemälde, Graphik, Druckgraphik, Skulptur, Medaille.
In neueren Zeiten können auch die Photographie und der Film unsw. eine grundlegende Bedeutung erhalten.
1. Verschiedene allegorische Darstellungen mit Bezug auf Orden und Auszeichnungen. Bilder, auf denen faleristische Denkmäler, mit Symbolgehalt vorkommen.
2. Faleristik als Ziermotiv.
3. Mit Orden und Auszeichnungen zusammenhängende Ereignisse verewigende Darstellungen, wie beispielweise Darstellungen von Stiftungszeremonien, feierlichen Ordensgottesdiensten, Ordens- und Auszeichnungsverleihungen.
4. Die Besitzer von Orden, Auszeichnungen darstelenden Porträts.