
CÍMLAP
Szemelvények Herodotos történeti művéből
TARTALOM, ELŐSZÓ
Tartalom
Előszó
Herodotos élete és műve
Szemelvények.
I. Herodotos megjelöli művének célját (I. 1-5.)
II. Kroisos hatalma. - Solon látogatása (I. 26-33.)
III. Kroisos bukása (I. 71, 75-87.)
IV. Arion sorsa (I. 23-24.)
V. Kyros ifjúsága (I. 107-122.)
VI. Perzsa szokások (I. 131-138.)
VII. Kyros halála (I. 204-214.)
VIII. Egyiptomi szokások (II. 77-90.)
IX. Sesostris, egyiptomi király (II. 108-109.)
X. Kheops piramisa (II. 124-125.)
XI. Amasis, egyiptomi király (II. 172-176, 178.)
XII. Polykrates szerencséje és halála (III. 39-43, 120-125.)
XIII. A hét perzsa főúr tanácskozása (III. 80-83.)
XIV. Skytha szokások. - Anakharsis és Skylas (IV. 59-71, 73-80.)
XV. Dareios hadmenete a skytkák ellen (IV. 126-141.)
XVI. Aristagoras Spártában és Athénben (V. 49-51, 97.)
XVII. A Pythia erkölcsi tanítása (VI. 86.)
XVIII. A marathoni csata (VI. 109-117.)
XIX. Az Alkmeonidák. - Kleisthenes lakomája (VI. 125-131.)
XX. Xerxes és Demaratos párbeszéde (VII. 101-105.)
XXI. Két spártai férfiú Xerxesnél (VII. 134-137.)
XXII. Athén érdeme. Themistokles (VII. 138-143.)
XXIII. A thermopylaii csata (VII. 207-213, 217-228.)
XXIV. A görög hajóhad Salamisnál. - Athén pusztulása (VIII. 49-53.)
XXV. A salamisi csata (VIII. 70-71, 74-88, 95-96.)
XXVI. A plataiai csata (IX. 58-65.)
XXVII. A mykaléi csata (IX. 96-105.)
XXVIII. Herodotos művének vége. - Kyros egy bölcs mondása (IX. 122.)
Magyarázó jegyzetek
Képek és térképvázlatok.
1. Herodotos mellképe
2. A régi Sardis vidéke
3. Kroisos a máglyán
4. Kyros domborművű arcképe
5. Kyros sírja Pasargadaiban
6. Múmia és koporsója
7. Kheops piramisának átmetszete
8. Ötvenevezős hajó
9. Skythák egy ezüst vázán
10. Dareiosnak sziklába faragott arcképe
11. Dareios sírja
12. A marathoni csatatér
13. Xerxes persopolisi palotája
14. Thermopylai vidéke
15. Athén és Salamis vidéke
16. A salamisi csatatér
17. Háromsoros hajó
18. Plataiai vidéke
19. A plataiai csatatér
20. A plataiai győzelem tripusa
Előszó
E könyv megszerkesztésére ösztönzést a gimnáziumi új tanterv adott, mely a
görögpótló irodalmi tanfolyamban az V. osztály számára a homerosi eposzok
mellett a történetírás atyjának megismertetését is kitűzte feladatul.
Herodotost már az alsóbb osztályokban is olvassák iskoláinkban. Magyar és
német olvasókönyveink a görög viszonyok rajzában gyakran vesznek át tőle
részleteket; s ha az új tanterv felsőbb osztályban is kivánja olvastatni,
bizonyára nemcsak az a cél lebegett előtte, hogy a tanár használja fel
Herodotos gazdag anyagát, s a legrégibb történeti időktől majdnem Perikles
koráig mélyítse a tanulók történeti tudását, hanem a nagy görög eposzok
mellett az első nagyszabású prózai művet is be akarta vinni az iskolába;
tárgyalása különben is hozzásimul az V. osztály stilisztikai és retorikai
tanulmányaihoz.
A kiválasztott részek Herodotost, a sokoldalú írót kívánják bemutatni:
mint az első historikust, ki a korabeli ismert világot teljesen igyekezett
művében felölelni, mint ethnographust, mint kedves elbeszélőt, ki előadását
megható epizódokkal és érdekes anekdotákkal fűszerezi, s végül mint
moralistát. Nagyon természetes, hogy művének nagyságát és egységét a
szemelvények nem tüntethetik fel; csak a tanár élő szava domboríthatja ki
kellőleg az egyes fejezetek áthidalásakor Herodotos történeti és erkölcsi
álláspontját, mely bár nem állja meg a szigorú kritikát, mégis érdekes és
tanulságos vele az ifjúságot megismertetni. Mert úgy látszik, a Kr. e.
V. század görög társadalmának általános meggyőződését fejezi ki, ama
társadalomét, mely a régi költők hatása alatt állt, s még nem részesülhetett
nagy filozófusok tanításában.
Az egyes fejezetekhez írt jegyzetek csak a legszükségesebbre szorítkoznak.
Olyan tanulók számára vannak írva, kik már sokat hallottak a görögökről, s
akkor olvassák Herodotost, mikor ép a görögök történetéről áttekintő képet
kaptak; tehát kezökben van a történeti atlasz, melyet e könyv több
fejezeténél használhatnak.
E negyedik kiadásba (valamint az előzőbe) a kiadó társulat szíves
előzékenységéből egynéhány képet és térképvázlatot illeszthettem, miáltal
Herodotos, valamint a görög élet és történelem ismertetése még alaposabbá
válhatik.
Budapest, 1911. március havában.
Geréb József.