Tétel adatlapja

CÍMLAP

Szemelvények Herodotos történeti művéből

TARTALOM, ELŐSZÓ



Tartalom

Előszó
Herodotos élete és műve

Szemelvények.

I. Herodotos megjelöli művének célját (I. 1-5.)
II. Kroisos hatalma. - Solon látogatása (I. 26-33.)
III. Kroisos bukása (I. 71, 75-87.)
IV. Arion sorsa (I. 23-24.)
V. Kyros ifjúsága (I. 107-122.)
VI. Perzsa szokások (I. 131-138.)
VII. Kyros halála (I. 204-214.)
VIII. Egyiptomi szokások (II. 77-90.)
IX. Sesostris, egyiptomi király (II. 108-109.)
X. Kheops piramisa (II. 124-125.)
XI. Amasis, egyiptomi király (II. 172-176, 178.)
XII. Polykrates szerencséje és halála (III. 39-43, 120-125.)
XIII. A hét perzsa főúr tanácskozása (III. 80-83.)
XIV. Skytha szokások. - Anakharsis és Skylas (IV. 59-71, 73-80.)
XV. Dareios hadmenete a skytkák ellen (IV. 126-141.)
XVI. Aristagoras Spártában és Athénben (V. 49-51, 97.)
XVII. A Pythia erkölcsi tanítása (VI. 86.)
XVIII. A marathoni csata (VI. 109-117.)
XIX. Az Alkmeonidák. - Kleisthenes lakomája (VI. 125-131.)
XX. Xerxes és Demaratos párbeszéde (VII. 101-105.)
XXI. Két spártai férfiú Xerxesnél (VII. 134-137.)
XXII. Athén érdeme. Themistokles (VII. 138-143.)
XXIII. A thermopylaii csata (VII. 207-213, 217-228.)
XXIV. A görög hajóhad Salamisnál. - Athén pusztulása (VIII. 49-53.)
XXV. A salamisi csata (VIII. 70-71, 74-88, 95-96.)
XXVI. A plataiai csata (IX. 58-65.)
XXVII. A mykaléi csata (IX. 96-105.)
XXVIII. Herodotos művének vége. - Kyros egy bölcs mondása (IX. 122.)
Magyarázó jegyzetek

Képek és térképvázlatok.

1. Herodotos mellképe
2. A régi Sardis vidéke
3. Kroisos a máglyán
4. Kyros domborművű arcképe
5. Kyros sírja Pasargadaiban
6. Múmia és koporsója
7. Kheops piramisának átmetszete
8. Ötvenevezős hajó
9. Skythák egy ezüst vázán
10. Dareiosnak sziklába faragott arcképe
11. Dareios sírja
12. A marathoni csatatér
13. Xerxes persopolisi palotája
14. Thermopylai vidéke
15. Athén és Salamis vidéke
16. A salamisi csatatér
17. Háromsoros hajó
18. Plataiai vidéke
19. A plataiai csatatér
20. A plataiai győzelem tripusa


Előszó

E könyv megszerkesztésére ösztönzést a gimnáziumi új tanterv adott, mely a görögpótló irodalmi tanfolyamban az V. osztály számára a homerosi eposzok mellett a történetírás atyjának megismertetését is kitűzte feladatul. Herodotost már az alsóbb osztályokban is olvassák iskoláinkban. Magyar és német olvasókönyveink a görög viszonyok rajzában gyakran vesznek át tőle részleteket; s ha az új tanterv felsőbb osztályban is kivánja olvastatni, bizonyára nemcsak az a cél lebegett előtte, hogy a tanár használja fel Herodotos gazdag anyagát, s a legrégibb történeti időktől majdnem Perikles koráig mélyítse a tanulók történeti tudását, hanem a nagy görög eposzok mellett az első nagyszabású prózai művet is be akarta vinni az iskolába; tárgyalása különben is hozzásimul az V. osztály stilisztikai és retorikai tanulmányaihoz.

A kiválasztott részek Herodotost, a sokoldalú írót kívánják bemutatni: mint az első historikust, ki a korabeli ismert világot teljesen igyekezett művében felölelni, mint ethnographust, mint kedves elbeszélőt, ki előadását megható epizódokkal és érdekes anekdotákkal fűszerezi, s végül mint moralistát. Nagyon természetes, hogy művének nagyságát és egységét a szemelvények nem tüntethetik fel; csak a tanár élő szava domboríthatja ki kellőleg az egyes fejezetek áthidalásakor Herodotos történeti és erkölcsi álláspontját, mely bár nem állja meg a szigorú kritikát, mégis érdekes és tanulságos vele az ifjúságot megismertetni. Mert úgy látszik, a Kr. e. V. század görög társadalmának általános meggyőződését fejezi ki, ama társadalomét, mely a régi költők hatása alatt állt, s még nem részesülhetett nagy filozófusok tanításában.

Az egyes fejezetekhez írt jegyzetek csak a legszükségesebbre szorítkoznak. Olyan tanulók számára vannak írva, kik már sokat hallottak a görögökről, s akkor olvassák Herodotost, mikor ép a görögök történetéről áttekintő képet kaptak; tehát kezökben van a történeti atlasz, melyet e könyv több fejezeténél használhatnak.

E negyedik kiadásba (valamint az előzőbe) a kiadó társulat szíves előzékenységéből egynéhány képet és térképvázlatot illeszthettem, miáltal Herodotos, valamint a görög élet és történelem ismertetése még alaposabbá válhatik.

Budapest, 1911. március havában.
Geréb József.


×