Bevezető

A vállalatalapítási és a privatizációs folyamat során a külföldi működő tőke beáramlása meghatározó szerepet töltött be a gazdasági szerkezetváltásban, de fontos gazdaságfejlesztési tényező maradt napjainkban is. Az elmúlt évtizedekben azok az országok tudtak felzárkózni a fejlett államok közé, váltak gazdaságilag sikeressé, amelyek jelentős tőkebefogadók voltak, majd - gyakran a náluk létesített multinacionális leányvállalatokon keresztül - maguk is tőkeexportőrré váltak. A versenyképességi helyzet változása, a bérszínvonal által kínált előnyök mérséklődése ugyanakkor erőteljesen hat a nemzetközi tőke áramlására, a tevékenységek más, nagyobb haszonnal kecsegtető térségekbe történő áthelyezésére.

A gazdasági átalakulás kezdete, azaz az 1980-as évek vége óta a Magyarországra érkezett közvetlen külföldi tőkebefektetések állománya 2009 végén elérte a 64,2 milliárd eurót; ebből 59,9 milliárd eurót tett ki a részvény, egyéb részesedés és újra befektetett jövedelem formájú működő tőke befektetések állománya. Az egy főre vetített 6410 eurós működő tőke-állomány Csehország (8403 euró) után, a második legmagasabb volt a közép-európai térségben, Szlovákiával holtversenyben.

A nemzetközi tőke megtelepedése Magyarországon az elmúlt két évtizedben egyenlőtlenül alakult. A reálgazdaságba irányuló tőkebefektetéseket kezdetben elsősorban az infrastrukturális körülmények, a szabad és képzett munkaerő léte, továbbá a piac és az anyavállalatok közelsége határozta meg. Ebből adódóan a főváros és környéke, a Dunántúl északi és nyugati része előnyt élvezett a termelőkapacitások kiépítésekor. A területi hátrányok kiegyenlítését szolgáló intézkedések eredményeképpen később az ország más területei is - elsősorban az autópálya-fejlesztések által érintett régiók - felértékelődtek a tulajdonosok beruházási döntéseinek meghozatala során.

Az alábbi kiadványban bemutatjuk, hogyan alakult a külföldi érdekeltségű vállalkozások száma a hazai régiókban tulajdonosi összetétel szerint, mekkora tőkeállománnyal rendelkeztek ezek a cégek, és melyek voltak a legfontosabb adminisztratív jellemzőik. Kiemelt figyelmet fordítottunk ezen kívül arra, hogy feltárjuk a nemzetközi tőkével működő vállalkozások gazdálkodásának legfontosabb jellemzőt, ipari termelését, beruházási tevékenységét és foglalkoztatásban betöltött szerepét. Úgy véljük, a regionális kitekintés átfogó képet nyújt az egyes térségek tőkevonzó képességéről és a nemzetközi tőke területi aktivitásáról.