CÍMLAP
Horváth Gyula - Szaló Péter
Területfejlesztés és régiók
TARTALOM, ELŐSZÓ
Tartalom
Kedves Olvasó!
I. Régiók az Európai Unióban
1. Az egyenlőtlenségek mérséklése
2. Közösségi alapelvek és alapok
II. A magyar régiók az Európai Unióban
1. A csatlakozási tárgyalások eredménye
2. Az Európai Bizottság véleménye a magyar regionális politikáról
3. A Nemzeti Fejlesztési Terv regionális fejezete
4. A regionális operatív program
III. Felkészülés az uniós tagságra
1. Az EU-források felhasználásának eddigi tapasztalatai - a PHARE
2. Az Interreg közösségi kezdeményezések
3. A regionális politika jövôje
4. Mit várhatnak a térségek és a települések az EU-csatlakozástól?
IV. További információforrások
Előszó
Nem olyan gyors a haladás az Európai Unió regionális felzárkóztatási programjaiban, amilyennek szeretnék. De azért nem is lebecsülhető. 1988-ban a legszegényebb régiókban lakók jövedelme 55 százaléka volt a leggazdagabb régiókban lakókénak, 1998-ban viszont már 61 százaléka. Jelenleg Magyarországon a legfejlettebb és a legelmaradottabb területek lakossága között két és félszeres a különbség. Nehéz volna megmondani, mikorra lehet ezt ledolgozni. Annyi azonban bizonyos, hogy hazánk a területfejlesztési politikában úttörő szerepet játszik Kelet-Közép-Európában. A magyar területfejlesztési törvényt az Európai Unió szakértői példaértékűnek tekintik. Talán ennek is köszönhető, hogy a különböző uniós programok révén már eddig is sok milliárd forintnyi területfejlesztési pénzhez jutottunk. Milliárdokban számolni azonban kockázatos dolog, mert a mindennapok embere nem nagyon tudja felfogni, miről, mennyiről is van szó valójában. Az talán könnyebben megérthető, hogy a legtöbb támogatáshoz a legelmaradottabb térségek jutnak majd csatlakozásunkat követően.
Dr. Horváth Gyula
főigazgató
MTA Regionális Kutatások Központja
Dr. Szaló Péter
elnökhelyettes
MEH Nemzeti Területfejlesztési Hivatal