Bevezetés (részlet)

[...]

Valamennyi egyház tana szerint tehát lényegében az egyház a Krisztusban hivők egyesülete. - Ha az egyház a Krisztusban hivők egyesülete, akkor az egyház valami belső, szellemi egyesület. - Ezen egyháznak jellemző vonása, hogy az isteni kijelentésen épült fel, tehát alapja és mértéke a Krisztus, illetve a Krisztusban történt kinyilatkoztatás és annak okmánytára a szent irás.

Az egyház tehát isteni intézmény - mely az emberi életbe lép. - Ámde az ember folytonosan fejlődik s így az emberekből alakuló egyháznak is folytonosan kell fejlődnie, - miglen eléri, - a mire hivatva van, az Isten fiainak dicsőségét, a Krisztus követőinek kitűzött ama czélt, mely Máté 5 v. 48-ban számára kitűzve van: "Legyetek tökéletesek..."

Midőn az egyház, ezen szellemi közösség, ezen isteni intézmény, az emberi életbe lép, bizonyos czél megvalósítására, - akkor intézeti jelleget vesz fel. - Mint intézet az emberi életben csak is jogilag szabályozott életet élhet.

Az egyház a maga intézeti jellegét s azon törekvését, melynél fogva az emberből istenfiát nevelni igyekszik a Krisztus által és a Krisztusban, - a világba lépve - a jog terén fejti ki; - tehát midőn az egyház az életbe lép, - jogi intézménnyé válik. - Egész életét, külső és belső viszonyait a jog szabályozza.

[...]

Az egyházi jog tehát belső eredetű.

De az egyház, mint jogi intézmény, - más jogi intézményekkel jő érintkezésbe s nevezetesen az állammal, melynek területén és jogi körében a maga e világi életét kifejti s így azok, illetve az állam jogrendjéhez kell alkalmazkodnia. - A mi szabály ezen kivüleső életkörökből az ő életét módositólag réá hat, külső egyház joggá lesz.

Azon jogi szabályok összessége, melyek az egyháznak belső életét, saját híveihez és intézményeihez és külső életét - kivüle létező intézményekhez és egyénekhez való viszonyát szabályozzák, - egyházjog-nak mondatik.

Ebből már most azt látjuk, hogy az egyházjog: belső és külső. - Ha pedig a jogi szabályok az egyházat egyetemében, egészében érintik, akkor egyetemes, ha csak részeiben, akkor rész-szerű az egyházjog.