
CÍMLAP
Jásper Éva - Csányi Zsuzsanna
Támogatott foglalkoztatás szolgáltatás
TARTALOM, BEVEZETÉS
Tartalom
Bevezetés
1. A támogatott foglalkoztatás elterjedése
1.2. Kulturális különbségek a TF szolgáltatásban
1.3. Támogatott foglalkoztatás szolgáltatás Magyarországon
2. A TF szolgáltatás folyamata
2.1 A munkavállalói profil kidolgozása
2.1.1. Tájékoztatás és kapcsolatfelvétel
2.1.2. Az első interjú
2.1.3. Felmérés
2.2. Egyéni munkavállalási terv
2.2.1. Az ügyfél közép és hosszú távú céljainak összegzése
2.2.2. A munkavállalás szempontjából releváns tényezők megbeszélése
2.2.3. Az egyéni munkavállalási terv rögzítése
2.2.4. A szükséges támogatás egyeztetése
2.2.5. Az egyéni munkavállalási terv rendszeres felülvizsgálata
2.3. Munkáltatói profil készítése
2.3.1. A munkahely környezetének elemzése
2.3.2. A munkahelyi légkör jellemzői
2.3.4. Munkakörelemzés
3. Illeszkedésvizsgálat
3.1. Felkészítés a munkavállalásra
3.1.1. Egyéni felkészítés
3.1.1.1. Hivatalos iratok rendezése, beszerzése
3.1.1.2. Az önéletrajz elkészítése
3.1.1.3. Munkavállalási alapkészségek, viselkedésformák, a motiváció kialakítása, erősítése
3.1.1.4. A munkapróba
3.1.2. Csoportos felkészítés
3.2. Munkahelyfeltárás
3.3. A munkavállalói profil és a munkáltatói profil megfeleltetése
3.3.1. Illeszkedés a munkavállaló oldaláról
3.3.2. Illeszkedés a munkáltató oldaláról
4. Támogatás a munkahelyen
4.1. Betanítás, a beilleszkedés elősegítése
4.1.1. Betanítás
4.1.2. A munkahelyi közösségbe való beilleszkedés elősegítése
4.1.2.1. Csoportos tájékoztatás
4.1.3. Önálló közlekedés a munkahelyig, és a munkahelyen
4.2. Utókövetés
4.2.1. Rendszeres kapcsolattartás a munkáltatóval
4.2.2. Utókövetés családokkal
4.2.3. Az ügyfél utókövetése
4.2.3.1. Egyéni utókövetés
4.2.3.2. Csoportos utókövetés
5. A TF szolgáltatás marketingje
5.1. Az esélyegyenlőség
5.2. Vállalati társadalmi felelősségvállalás
5.3. Munkahelyi sokszínűség
5.4. A fogyatékossággal élő munkavállalók foglalkoztatásának előnyei
5.5. Marketingstratégia kidolgozása
5.5.1. Hogyan épül fel a helyi munkaerőpiac?
5.5.2. Mit várnak el a munkáltatók a szolgáltatástól, illetve mire van szükségük?
5.5.3. Mit ajánl a szolgáltatás a munkáltatóknak?
5.5.4. Hogyan lehet kapcsolatba lépni a helyi piac munkáltatóival?
5.6. A munkáltatók felkészítése
6. Minőségbiztosítás
Bevezetés
A legtöbb társadalomban a fizetett munka egyike a legfontosabb dolgoknak a
felnőtt emberek életében. Munkánk révén tekintenek minket helyi közösségünk
hasznos tagjának, és kapunk tiszteletet társainktól. Munkánk által válunk
anyagilag függetlenné, ami lehetővé teszi, hogy szabadabban válogassunk a
megvásárolható áruk és szolgáltatások között, eldöntsük, mivel szeretnénk
tölteni szabadidőnket, azaz lehetővé teszi, hogy mi irányítsuk életünket. A
munka lehetősége és esélye alapvető emberi jog, amelyet ma már a legtöbb
ország alkotmányos és politikai rendszere elismer.
A megváltozott munkaképességű, köztük a fogyatékossággal élő emberek -
részben a társadalom "öregedése" miatt - egyre növekvő hányadát alkotják az
európai, így a magyarországi népességnek is. Hazánkban az utóbbi 10 évben
drasztikusan megnőtt, kb. 880 ezer főre emelkedett a megváltozott
munkaképességű emberek száma. Míg az Európai Unióban 41-42 százalék e
csoport foglalkoztatási aránya, addig Magyarországon becsléstől függően
csak 9-15 százalék.
A fogyatékossággal élő emberek munkaerőpiacról való kirekesztése gyakran
nem valóságos indokokon nyugszik, hanem félelmekben és sztereotípiákban
gyökerezik. Például a Munkáltatók Fogyatékosügyi Fóruma (Employers' Forum
on Disability, London) kutatási eredményei szerint az Egyesült Királyságban
a nem fogyatékos személyek 47%-ának félelmei vannak a fogyatékossággal élő
személyekkel kapcsolatban, 32%-uk pedig azt gondolja, hogy a kerekesszéket
használó emberek kevésbé intelligensek.
Ha a fogyatékos embereket elkülönítik társaiktól, annak jelentős negatív
hatása van arra, ahogyan a társadalom tagjai látják őket, s egyben
csökkenti esélyüket a közösségbe való beilleszkedésre. A fogyatékos
emberekről hagyományosan kialakított nézet, ami szerint ők "munkára
képtelenek" (s emiatt "ingyenélők", "eltartottak") azonban alapvetően
megkérdőjeleződik, amikor kiderül, hogy ugyanúgy képesek fizetett munka
elnyerésére és elvégzésére, mint nem fogyatékos társaik. Számos kutatás és
saját tapasztalataink is azt bizonyítják, hogy ha képességeiknek megfelelő
munkakörben dolgozhatnak, akkor a fogyatékossággal élő munkavállalók
termelékenysége ugyanakkora, mint ép társaiké. Ráadásul van néhány olyan
jellemző, amiben sok esetben felülmúlják nem fogyatékos kollégáikat. Ilyen
lehet például kitartásuk, szabálykövetésük, megbízhatóságuk, lojalitásuk,
motivációjuk.
A fogyatékossággal élő emberek kiszorulása a munkaerőpiacról nemcsak a
hozzájuk kapcsolódó negatív sztereotípiák megcáfolását nehezíti, hanem
gazdasági szempontból is hátrányos: kihasználatlan marad munkavégző
kapacitásuk, szociális ellátásuk költségei a társadalomra hárulnak, ennek
következtében hosszú távon növekszenek az adóterhek.
A támogatott foglalkoztatás szolgáltatás (a továbbiakban TF) világszerte
alkalmazott speciális munkaközvetítő szolgáltatás, amely hátrányos helyzetű
emberek munkába állítását valósítja meg, segítve a fent említett gazdasági
és társadalmi problémák megoldását. A modell lényege a megfelelő személyt
megtalálni a megfelelő munkára, miközben az összeillés sikere érdekében
mind a munkavállaló, mind a munkáltató széleskörű, hosszú távú támogatásban
részesül. A TF szolgáltatás a munkát kereső személyt valamint az állást
ajánló munkáltatót egyaránt ügyfelének tekinti, és mindkét felet személyre
szabottan támogatja.
A támogatott foglalkoztatás szemléletmódként is felfogható, hiszen azt
hangsúlyozza, hogy a fogyatékossággal élő (vagy más szempontból hátrányos
helyzetben lévő) ember a társadalom teljes jogú tagja, akinek emberi
méltóságát tiszteletben kell tartani, biztosítani szükséges számára a
szabad választás lehetőségét, és elő kell segíteni a közösségi életben való
aktív részvételét, társadalmi integrációját.
A kutatások és a gyakorlat egyaránt azt mutatja, hogy a TF szolgáltatás
igen jótékony hatással van a támogatott munkavállalókra, családjukra, és a
társadalom egészére. Ahol a TF szolgáltatást bevezették a világ különböző
pontjain, ott jelentősen megemelkedett azoknak a fogyatékos embereknek a
száma, akiknek sikerült fizetett munkát szerezniük és megtartaniuk azt.
Ausztráliában a társadalom leginkább sérült tagjainak 67%-a sikeresen
helyezkedett el fizetett állásban, nyílt munkaerőpiacon. Ugyanez az arány
majdnem 40% az USA-ban. A szolgáltatás emellett segít a fogyatékossággal
élő embereknek abban is, hogy kiterjesszék kapcsolati hálójukat és
aktívabban részt vegyenek a közösségi életben.
A TF szolgáltatással kapcsolatos kutatások egyértelműen kimutatták, hogy a
nappali ellátás más hagyományos formáival (pl. értelmi fogyatékosok napközi
otthona, szociális foglalkoztatók) összehasonlítva a TF szolgáltatás
kimutathatóan növeli az ügyfelek társadalomba való beilleszkedésének fokát,
az önbecsülést és a pénzügyi önállóságot.
A támogatott foglalkoztatás módszere azért alakult ki, hogy speciális
támogatással segítse a fogyatékossággal élő munkavállalókat alapvető emberi
jogaik gyakorlásában és abban, hogy értelmesebb, több lehetőséget adó
életet éljenek.
Ugyanakkor a TF szolgáltatás nemcsak a támogatott munkavállaló számára
előnyös. Segíti családját és szűkebb környezetét is, hiszen az eddig
eltartott, gondoskodást igénylő, passzív családtagból függetlenebb,
önállóbb, saját sorsát kontrolláló ember válik. Hasznos a munkáltatónak,
mert értékes, megbízható, lojális munkavállalóhoz jut, sőt társadalmi
felelősségvállalása révén jó hírnevét is gyarapítja. A helyi és a tágabb
közösség pedig abból profitál, hogy a TF szolgáltatás révén az eddig valódi
munkára alkalmatlannak tartott személy a társadalom hasznos tagjává válik,
adófizető állampolgárként részt vállal a közterhek viseléséből.