
CÍMLAP
Krausz István
Égbetörő fák
TARTALOM, ÉLETRAJZ
Tartalom
A bárányok halhatnak
A beteges ivó
A dalnok
A gonosz
A rend lelke
A sikátor fia
A tánc
A tél
A természet fintora
Akár levél
Ábránd és képzelet
Akarat
Álomvilág
Anakreóni dal
Anyám mesélte
Apáink
Apró hópihék
Aranyfohász
Árnyak
Ballagunk
Azért is
Azért alkoss
Bátrak hajója
Boros napok
Búcsúzó tél
Buzgalom
Cuháréban
Csak igazán
Csend vesz körül
Csendből bánat
Csillagbúcsúztató
Diagnózis
Dimenziók
Dolgos kezek
Égbetörő fák
Égi pásztor
Egy boldog nap
Egy éve még
Egy kis Leoninus
Egy új korszak
Első szerepem
Emelt fővel
Féltés vagy intelem
Emlékeink igája
Felfedező utak
Fényűzők
Gazdátlan öröm
Gondok
Gondolatok közt
Ha feloldanak
Hálaadás
Hányaveti
Hazafelé
Hazámban
Hazavárnak
Hiába mennék
Hogy múlnak a napok
Holt lelkek
Honfoglalás
Horáciushoz
Igaz szonett
Imádott kezek
Imám
Javallat
Jól nézek ki
Jól vigyázz reánk
Karácsonyi kérelem
Jövőnk tükrében
Kell a könny
Kell az a béke
Kertem új virágai
Kicsi ház a nagy
Kinek az Alföld
Kívánságom
Kötődés
Korok költői
Legyen titok
Lombhullató
Lelketlen lélek
Lezárt sorok
Ma az a baj
Ma újra jó
Magam harca
Magam ura
Magunktól védve
Magyar hamvak
Messzi fények
Magyar sziken
Még van
Mi bűnösök
Megmaradás törvénye
Mi lenne
Modern istenek
Mondom a versem
Mottó az ifjúsághoz
Múlt erénye
Múltam könnyei
Nagyapám
Nappalok és éjszakák
Négysorosak
Nem semmi
Neved napjára
Néma szerelem
Névnapodra
Nyári alkony
Nyomorultak
Nyugodt állapot
Ókori dal
Óva intelek
Örök ifjan
Önző gondolat
Őrzik a falak
Ősfehérvári nyár
Őszi erdő
Őszi esők
Ötlet nélkül
Pohárköszöntő
Poros út
Privát harcom
Sorskiáltó
Sorsok
Sorsüldözött
Súlyos vád
Szabadon
Szavak! Újabb szavak!
Szapphóhoz
Szép napok
Szférák zenéje
Szigligeti varázs
Tallózás
Távolból
Te sem tudtad
Te vagy az űr
Téli kaszások
Tolvaj idők
Tovább álmodom
Több fényt!
Tudtad-e?
Tündér nagynéni
Új Lillák
Újév küszöbén
Újra mondom
Újra talpra
Utolsó üzenet
Úttalan utak
Üzenet a barátoknak
Változatlanul
Váratlan ihlet
Vidám napokról álmodom
Vigyázzon a csősz
Visszatérő emlék
Víziutak
Záróra
Életrajz
Krausz István Baracson született 1940-ben egy földműves család utolsó
gyermekeként. Ötéves volt, mikor édesapját elvesztette. Anyjának négy
félárváról kellett gondoskodni a nehéz nélkülözések korszakában. A nyolc
osztály elvégzése után továbbtanulásra már nem volt lehetősége. Később
szívós kitartással a szakmája mellett még egy érettségire is futotta
erejéből.
A lakatos szakmában negyvennégy évet dolgozott, nyugdíjazása óta a
hétvégi kertjében szorgoskodik nagy szeretettel. Hozzá erőt a család, és
a költészet imádata ad. Már két verseskötete megjelent, ez a harmadik. A
közeljövőben várható a már összeállított prózái (novellák és kisregények)
kiadása is.
Nyolc antológiában jelentek meg versei. Tagja a dunaújvárosi Versbarátok
Körének, az AKIOSZ-nak, a Váci Mihály Irodalmi Körnek és a Miskolci
Irodalmi Rádiónak. Versei olvashatók a Nyírségi Gondolatban, a csongrádi
Föveny című folyóiratban, a törökszentmiklósi Szárnyaló Képzeletben és a
pécsi Új Hangban is.