Előszó

A Miskolci Bányakapitányság idén ünnepli a jogelőd Bányabiztosság alapításának 100. évfordulóját. Ezelőtt 10 évvel a 90. évforduló alkalmából egy kis kötetet adtunk ki, amely rövid összefoglalást nyújtott a Bányakapitányság történetéről. Most a kerek évforduló alkalmából úgy gondoltuk, hogy ideje számvetést készítenünk a Bányakapitányság illetékességi területének bányaiparáról.

A térségben folyó bányászat hatalmas gazdasági jelentőségét talán nem szükséges külön indokolnunk, úgy gondoljuk, hogy az alábbi számadatok önmagukért beszélnek. A Borsodi-szénmedencében 1786-tól napjainkig több mint 300 Mt, a Nógrádi-szénmedencében pedig - ahol 1850-ben indult a bányászat - mintegy 180 Mt barnaszenet termeltek ki. Hasonlóan jelentős a Mátra- és Bükkalja lignittermelése is, több mint 150 Mt-s összesített eredményével 1912 óta. Nem elhanyagolható a Mátra ércbányászatának gazdasági jelentősége sem, csak Recsk környékén mintegy 3 Mt ércet (ezen belül kb. 7,5 t aranyat) hoztak eddig a felszínre. A Demjén-környéki kőolaj- és a hajdúszoboszlói földgázmező Magyarország 10 legnagyobb kőolaj- és földgáz-előfordulása közé tartozik.

Számvetésünk összeállításához, amely az ÉK-magyarországi térség valaha iparszerűen üzemelt, illetve jelenleg is működő bányaüzemeiről, bányászatáról igyekszik körképet adni, elsősorban a Bányakapitányságon őrzött nyilvántartásokra támaszkodtunk, de szükség szerint felhasználtuk a különböző szakirodalmi forrásokat is. Nem kis vállalkozásról van szó, hiszen több mint 4000 bányaüzemről van tudomásunk.

Kiadványunk természetesen nem vállalkozhatott arra, hogy minden ásványi nyersanyag kitermelő helyről részletes adatokat közöljön, ez a vállalkozás ugyanis kötetünk terjedelmi korlátait mindenképpen meghaladta volna. Nem szerepelnek benne az őskori kovakő, obszidián, tűzkő és festékanyag bányák, a középkori várépítés építőanyag kitermelő helyei és a valamikori barlanglakások helyszínei sem, amelyekből eredetileg ugyancsak faragható építőanyagot (riolittufa, dácittufa) termeltek. Hiányosak a középkori üledékes vasérc és gyepvasérc kitermelésre szolgáló adatok (ahol huták működtek, ott általában helyben termelték a nyersanyagot is), a Zemplén és a Mátra üveghutáinak kvarctartalmú nyersanyagot (békasót) termelő helyei, a szurok és mészégetés nyersanyagforrásai, vagy a korabeli vályog- és téglavetők helyére vonatkozó adatok is. Nem adhatunk teljes képet az egykori községi "homokhordókról" sem, pedig szinte minden településen voltak ilyenek.

Az összeállítást mindazok figyelmébe ajánljuk, akik tájékozódni szeretnének a térség ásványi nyersanyag előfordulásairól és azok bányászatáról, ezzel ugyanis betekinthetnek a Miskolci Bányakapitányság mindennapjaiba is.