földi élet beindulásáról, a földöntúli lények lehetőségéről (a Marslakókról), hogy lassan el is hisszük, hogy minden úgy történt. A jövő fejlődése azonban az eddigi összes teóriát úgy is teljesen más valóságú alapokra fogja helyezni. Akár azt is, amit olyan lázasan kezdünk kutatni, hogy az Univerzum végtelenségében található hasonló bolygó, mint a Föld. Sajnos ilyen bolygót nem fogunk találni még egyet, mert minden, ami az Univerzumban létezik EGYEDÜLÁLLÓ. Erre bizonyíték nemcsak Naprendszerünk bolygó inak különbsége, hogy mindegyik bolygó nemcsak más pályán kering, más összetételű és nagyságú. Hanem, ha majd egyszer bele fogunk törni az Űr végtelenségébe be fog bizonyosulni, hogy a galaxisok és minden, ami az Univerzumban létezik, a Föld is, ezzel a léti formával, amik vagyunk és ami a felületén létezik azért „egyedülálló” mert nem ismétlődik meg semmi. De, mert ezt sem tudjuk még bizonyítani, nem tudjuk

elképzelni azt sem, amit olyan gyakran megismétlek, hogy az egyszerű hétköznapi pillanataink közben az Űrben milyen különböző rettenetes történések mennek végbe. Így görcsösen ragaszkodunk a régi teóriákhoz és ahhoz, amit eddig tanítottunk. Ezen kívül berzenkedve sztrájkolunk a tudományok gyümölcsei ellen is, a mindig modernebb Hightech eszközök, és a korábban ismeretlen, ma már megvalósult energiáktól. És még azért, mert nagyon sokan nem szívesen veszítenék el hatalmukat és biztos anyagi bázisukat, ha tanításaikkal ellentétes valóságok tárulnának fel. Pedig a fejlődés változó folyamatának mindig újabb és újabb valóságait ember nem akadályozhatja, vagy változtathatja meg. Annak ellenére sem, hogy elveszítettük azt a hatalmas nagy tudást. Annak elvesztése miatt értelmezte tévesen minden eddigi nagy kultúra, még a ma embere is, az első világ lényeit valamiféle földön kívüli civilizációnak, akik valahonnan egy távoli galaxisról, illetve bolygóról érkeztek a Földre, amelyek természet, és emberfeletti képességekkel rendelkeztek. Az évezredek folyamán lefektetett