CÍMLAP
Város a képben
Városantropológiai mintázatok Terézváros példáján
TARTALOM, BEVEZETŐ
Tartalom
A.Gergely András: Felvezetés
Elméletek, elmélettörténetek, szemléleti interpretációk
Majzik Eszter: Kevin Lynch: A város szemléletének struktúrája (1960)
Tóth Gábor: Összegzés Willam Foote Whyte Utcasarki társadalom című kötetében lejegyzett terepmunka-tapasztalatairól
Barz Endre: Herbert J. Gans: A városi és a kertvárosi életmód. A meghatározások újraértékelése című tanulmányának leírása
A.Gergely András: Jegyzetek egy klasszikusból Robert Ezra Park: A városi közösség mint térbeli mintázat és morális rend (1925)
Kékesi Márk: Martin Bulmer A chicagói szociológiai iskola: mi tette "iskolává"? című írásáról
Tézer Zita: Layla Al-Zubaidi: Városantropológia (fordítás)
Kovács Éva: Otis Dudley Duncan - Beverly Duncan: Lakóhelyi szegregáció és foglalkozási rétegződés című tanulmányáról
Klaniczay Anna: Albert Hunter: Az újralátogatott Aranypart és nyomornegyed. A reprodukciós kutatás ellentmondásai és a társadalmi változás tanulmányozása című tanulmányáról
Boros Bianka: Rövid értekezés Fehérvári Marcell: A modern nagyváros metafizikája című írásáról
Esetelemzések, műhelymunkák egy városantropológiai kutatószemináriumból és annak hátterében
Bethlenfalvy Ádám: Bölcsesség, értelem, tudás. A Chábád Lubavics Budapesten
Szebeni Katalin: Teraszok vagy kirakatok? Proxemikai megfigyelések a Liszt Ferenc téren
Bódi Ferenc: A terézvárosi cigányok és a rendészeti-rendőri szervezetek viszonya (esettanulmány)
Fleischer Tamás: A közlekedés útban van?
Udvarhelyi Éva: Tessza Kulturális változás, szimbolikus politika, és a Westend City Center
Fehérvári Marcell: Modern időélmény - a nagyvárosi fiatal felnőttek életvilágában Magyarországon
Lénárt Imre: Hajléktalanok. A centripetális megélhetési stratégiák
H. Sas Judit: "Az Új Apparátus". Szomorújáték - részlet
Táll Éva: Az urbanizáció áldásai és ártalmai egy budapesti városrész példáján
Elméleti-történeti háttértanulmányok Terézváros összehasonlító kutatásához
Komjáthy Zsuzsa - Udvarhelyi Éva Tessza: Terézváros határai - határok Terézvárosban
Alain Battegay: Városi kapcsolatok és interkulturális határok
Papp Richárd: A "zsidó mentalitás" terei
Gantner B. Eszter - Kovács Mátyás: Zsidniland. A zsidó kulturális tér Közép-Európa városaiban. Egy új értelmezési lehetőség
Szántó Diána: Squat-világ, squat-kultúra. Etnológiai megfigyelések egy francia kisvárosban
A.Gergely András: Az eltűnt idő (és a Terézváros) nyomában
Vincze Kata Zsófia: Városantropológiai építmények
Szántó Diána "Város-képek". Francia-magyar városantropológiai kiállítás
A.Gergely András - Komjáthy Zsuzsa - Szántó Diána - Udvarhelyi Éva Tessza: A kiállítás terve Budapesten. Tér és társadalom a Terézvárosban
A.Gergely András: Városok közt - antropológiául
Komjáthy Zsuzsa - Szántó Diána: Terek és feliratok (a "Városképek" kiállítás táblái)
A.Gergely András - Szántó Diana - Komjáthy Zsuzsa: Városantropológia - magából a képből nézve
Felvezetés (részlet)
Városképek, tér-olvasatok, időátélési gyakorlatok, társas
kapcsolatrendszerekre jellemző rutinok, merev teóriák és rugalmas
impressziók együttese foglaltatik ebben a kötetben. Elmélettörténeti és
szemléleti skálák segítségével indult az a kutatás, melyben francia és
magyar, nagyvárosi és mikro-léptékű miliőben elkezdett vizsgálódások
rajzoltak körül egy olyan horizontot, amelyből olykor maguk a kutatók is
kikacsintgattak vagy szuverén érzékelési világaikba süppedtek. A kutatás
szándéka első körben kapcsolatformálási reményt tükrözött francia és magyar
kutatók között, majd közelítéseket, vitákat, kölcsönös belátásokat
serkentett. Eközben meg-megindult a kutatás, interjúkészítés, fotózás és
filmezés, elemzés és a kérdeznivalók újrafogalmazása is.
Városantropológiának neveztük, jóllehet korántsem kialakult és akadémiai
diszciplínává merevedett látásmód, megértési cél, vagy evidens rutin
vezérelte a résztvevőket, hanem inkább kíváncsiság. Annak megértési
szándéka tehát, milyen egy város valóban belülről nézve, valóban lakóinak
szemüvegén vagy ablaküvegén át, s valóban azzal a metódussal megközelítve,
amely nem "jobban tudni" vagy "előírni" kívánja, hogyan is lehet a városról
antropológiául gondolkodni, hanem sokkal inkább kipróbálni, megérteni,
helyesbíteni, újrakérdezni. Más szavakkal: konstruálni, helyrehozni,
belátásokkal körüllengeni lehet-e és kell-e mindazt, amit egy város
fölmutat magáról vagy meglátni enged a résztvevő megfigyelőnek, aki nem ma
érkezik és napok múltán tovautazik (miként a legtöbb turista, "felmérő"
vagy kortárs "kutató"), hanem ott reked, belefolyik a történésekbe, társas
kapcsolatokra lel, vagy épp magára marad... Ilyenek voltak e terézvárosi
kutatás résztvevői: egy egyetemi szeminárium városantropológus hallgatói,
akadémiai szakemberei, nem kormányzati intézmény aktivistái, a városrészt
ismerők és abban járatlanok, magyarok és külföldiek, fiatalok és idősebbek
felváltva. A várost és társadalmi terét formáló-alakító-belakó polgárait,
mai és tegnapi egzisztenciákat, színes és szürke létmódokat, történéseket
és kiszolgáltatottságokat, fejlesztő programokat és ellenálló "maradiságot"
igyekeztünk fókuszba állítani. A közös fogalmakat kezdtük keresni, melyek
(talán) lehetővé teszik, hogy Lyon, Grenoble, Budapest, Csíkszereda vagy
Helsinki sajátlagosságait valamely közös fogalmi hálóban fölfoghassuk és
egymáshoz mérhessük.
[...]