
CÍMLAP
Albert Sorel
Európa és a franczia forradalom
TARTALOM, BEVEZETÉS
Tartalom
Bevezetés.
ELSŐ KÖNYV. A politikai erkölcsök és a reformok.
Első fejezet. A politikai erkölcsök.
Második fejezet. A kormányok és a reformok.
Harmadik fejezet. A franczia befolyás.
MÁSODIK KÖNYV. A politikai hagyományok. Francziaország.
Első fejezet. A nemzet és a kormány.
Második fejezet. A külpolitika.
HARMADIK KÖNYV. A politikai hagyományok. Európa.
Első fejezet. Angolország.
Második fejezet. Hollandia.
Harmadik fejezet. Spanyolország.
Negyedik fejezet. Olaszország.
Ötödik fejezet. Németország.
Hatodik fejezet. Ausztria
Hetedik fejezet. Poroszország.
Nyolczadik fejezet. Oroszország, Svédország, Lengyelország és a keleti ügyek.
Befejezés.
Bevezetés (részlet)
Az Európa és a franczia forradalom közti harcz közel egy negyedszázadig
tartott. E harcz Valmynál veszi kezdetét és Waterloonál ér véget. A
szövetséges Európa győzedelmeskedett ugyan végül a franczia hadak
fölött, azonban nem lehet azt mondani, hogy Francziaország a küzdelemben
legyőzetett volna. Francziaország fölvette a küzdelmet, hogy megvédje
nemzeti függetlenségét, területének integritását és a reformokat, melyeket
törvényeiben és politikai alkotmányában valósított meg. A béke csak az
általa meghódított területek átengedésébe került; visszatért régi határai
közé: a nemzettest nem lőn megcsonkítva. A franczia forradalom lényeges
eredményei megmaradtak: Francziaország megtartá a Code civilt s a
képviseleti kormányt. Ez elég volt arra, hogy az 1789-diki művet
lerombolhatatlanná és arra képessé tegye, hogy a jövőben minden
következményét elviselje.
E történet főbb vonásait összeállítani és keresni fogom, mi magának
a történetnek a lényege, távoli okait "eme nagy lökéseknek, melyek
visszahatása oly messze hord."; E hosszú tragédiának mindig meglepő
fordulatai, szinterének terjedelme, mely egész Európát elfoglalja, a
szereplők sokasága, a hősi jelenetek és iszonyú képek hirtelen változata,
az episódok elragadó érdekessége és végül a katastropha robaja megrendítik
a szemlélőnek lelkét s nem engedik, hogy megértse a cselekmény
összefüggését. Mindazáltal, bármily különöseknek tünjenek is föl az
események az ő válságukban, megvan köztök az összefüggés viszonylataik-
és lánczolatukban.
[...]