Tétel adatlapja

CÍMLAP

Albert Sorel

Európa és a franczia forradalom

TARTALOM, BEVEZETÉS



Tartalom

Bevezetés.

ELSŐ KÖNYV. A politikai erkölcsök és a reformok.
Első fejezet. A politikai erkölcsök.
Második fejezet. A kormányok és a reformok.
Harmadik fejezet. A franczia befolyás.

MÁSODIK KÖNYV. A politikai hagyományok. Francziaország.
Első fejezet. A nemzet és a kormány.
Második fejezet. A külpolitika.

HARMADIK KÖNYV. A politikai hagyományok. Európa.
Első fejezet. Angolország.
Második fejezet. Hollandia.
Harmadik fejezet. Spanyolország.
Negyedik fejezet. Olaszország.
Ötödik fejezet. Németország.
Hatodik fejezet. Ausztria
Hetedik fejezet. Poroszország.
Nyolczadik fejezet. Oroszország, Svédország, Lengyelország és a keleti ügyek.

Befejezés.


Bevezetés (részlet)

Az Európa és a franczia forradalom közti harcz közel egy negyedszázadig tartott. E harcz Valmynál veszi kezdetét és Waterloonál ér véget. A szövetséges Európa győzedelmeskedett ugyan végül a franczia hadak fölött, azonban nem lehet azt mondani, hogy Francziaország a küzdelemben legyőzetett volna. Francziaország fölvette a küzdelmet, hogy megvédje nemzeti függetlenségét, területének integritását és a reformokat, melyeket törvényeiben és politikai alkotmányában valósított meg. A béke csak az általa meghódított területek átengedésébe került; visszatért régi határai közé: a nemzettest nem lőn megcsonkítva. A franczia forradalom lényeges eredményei megmaradtak: Francziaország megtartá a Code civilt s a képviseleti kormányt. Ez elég volt arra, hogy az 1789-diki művet lerombolhatatlanná és arra képessé tegye, hogy a jövőben minden következményét elviselje.

E történet főbb vonásait összeállítani és keresni fogom, mi magának a történetnek a lényege, távoli okait "eme nagy lökéseknek, melyek visszahatása oly messze hord."; E hosszú tragédiának mindig meglepő fordulatai, szinterének terjedelme, mely egész Európát elfoglalja, a szereplők sokasága, a hősi jelenetek és iszonyú képek hirtelen változata, az episódok elragadó érdekessége és végül a katastropha robaja megrendítik a szemlélőnek lelkét s nem engedik, hogy megértse a cselekmény összefüggését. Mindazáltal, bármily különöseknek tünjenek is föl az események az ő válságukban, megvan köztök az összefüggés viszonylataik- és lánczolatukban.

[...]


×