CÍMLAP
Homofóbia Magyarországon
TARTALOM, ELŐSZÓ
Tartalom
Szerzőink
Előszó (Takács Judit)
Takács Judit: Homofóbia Magyarországon és Európában
Dombos Tamás - Takács Judit - P. Tóth Tamás - Mocsonaki László: Az LMBT emberek magyarországi helyzetének rövid áttekintése
Turai Katalin Ráhel: A biszexualitás, a homofóbia és a bifóbia összefüggései
Murai András - Tóth Eszter Zsófia: Női szerelmek a filmvásznon a rendszerváltás előtt és után
Borgos Anna: Diskurzusok a kétanyás családokról: kutatások és közbeszédek
Béres-Deák Rita: Gyermekvállalás - meleg és leszbikus szemmel
Uizt Renáta: Emberi jogokon innen - büntetőjogon túl: A homofóbia enyhébb formái elleni fellépés lehetőségeiről
Polgári Eszter: A homofób gyűlöletbeszéd elleni jogi fellépés lehetőségei - Az Alkotmánybíróság és a jogalkotó csatája
Balogh Lídia - Pap András László: A homofób és transzfób indíttatású gyűlölet-bűncselekmények előfordulása, valamint a jogi fellépés keretei Magyarországon
Rédai Dorottya: "...én az olyanokat értem meg, akik nem tehetnek róla"
Takács István Károly: A homofóbia nyomai a magyar közoktatásban - Egy szegedi vizsgálat tanulságai
Lányi Katalin: Homofóbia főiskolások körében és egy előítéletesség-csökkentő program hatásai
Mészáros György: Tanári szerepvállalás a homofóbia elleni küzdelemben: pedagógushallgatók és LMBT emberek értelmezései
Előszó
A homoszexualitás 1973-ban ugyan lekerült az amerikai pszichiáterek
hivatalos betegséglistájáról, ám George Weinbergnek a "Társadalom és
az egészséges homoszexuális" című könyve publikálásával (1972) kezdett
csak pszichiáteri szakmai körökben megjelenni, majd terjedni is az a
megközelítés, hogy inkább a homofóbia tekintendő betegségnek és nem a
homoszexualitás. Fontos mozzanat, hogy a homoszexuálisok iránt érzett
irracionális félelemmel kapcsolatos sajátos szorongásfajtára utaló
homofóbia szó használatát már az 1970-es években komolyan kritizálni
kezdték amiatt, hogy főként egyéni jellegzetességeket hangsúlyoz, és
kevéssé irányítja a figyelmet azokra a társadalmi és kulturális
körülményekre, melyekbe a homoszexualitás iránti ellenérzések
beágyazódhatnak.
E kötetben, ahol a homofóbiát társadalmi beágyazottságának
figyelembevételével Nancy Fraser nyomán (1997) a homoszexualitás kulturális
leértékeléseként értelmezzük, maga a homofóbia kifejezés használata is
sokkal inkább a heteroszexista, heteronormatív elnyomással kapcsolatos
tudatosságnövelés eszközének tekintendő, mint egy speciális, egyéni szintű
fóbiafajtára utaló elnevezésnek, ami csupán annyiban különbözne a többi
fóbiától, hogy az egyéni iszony előidézői itt a homoszexuálisok lennének és
nem, mondjuk, a pókok...
...
Könyvünk az első magyar nyelvű kötet, melynek központi témája a
homofóbia. Szerzőink, akik között találunk többek között antropológust,
biológiatanárt, filmtörténészt, jogászt, levéltárost, neveléstudományi
szakembert, nőtörténészt, pszichológust, szociálpolitikust és szociológust,
többféle diszciplína felől közelítve tárják föl a Magyarországon is
tapasztalható homofóbia különféle aspektusait. Emellett többségük a
homofóbia magyarországi megnyilvánulásaival kapcsolatban személyes
tapasztalattal is bír.
...
Könyvünk célja a gondolatébresztés és a közös gondolkodás arról, hogyan
lehet(ne) minél hatékonyabban visszaszorítani a homofób társadalmi
kirekesztés különféle formáit a mai Magyarországon. Bízni szeretnénk abban
is, hogy a társadalmi befogadás gondolatait tettek fogják követni.
Budapest, 2011. szeptember
Takács Judit