|
Tuza S. Tibor - Egy mosolyért
|
Elbeszélések, versek
|
PÁSZTORFIÚ
Kis fiú a fák alatt
ostorával játszogat:
bontogat a hegybojton,
hogy nagyobbat pattanjon.
Ide, oda tekeri,
s erdő csendjét felveri.
Néhány madár felröppen,
de jószága csak röffen.
Pásztorfiú - ezt unva -
mit tegyen? még nem tudja.
A jószágok legelnek,
úgy gondolja: elmehet.
Jobbra, balra nézeget,
hol talál madárfészket?.
Odú, bokor takarja,
de attól, megtalálja.
El nem szedi, csak nézi,
s a kicsiket becézi.
Nagy madár - ha meglátja -
számíthat a csapásra.
Pásztorfiú a hegyen
ha éhezik, mit egyen?
Van szeder, van szamóca;
- ha az nincs - akkor: sóska.
1968. dec. 3.
|