
CÍMLAP
Honti László
Az ugor alapnyelv kérdéséhez
TARTALOM, AJÁNLÁS
Tartalom
Ajánlás "Az ugor alapnyelv kérdéséhez" című füzethez
Előszó
Az ugor nyelvek jellemző vonásai (Észrevételek az ugor egység kérdéséhez)
Az ugor hangtörténethez (Adalékok egyes ugor hangváltozások relatív kronológiájához)
Ugor alapnyelv: téves vagy reális hipotézis?
Ajánlás (részlet)
[...]
Az összefoglaló finnugor nyelvészeti kézikönyvekben, etimológiai
szótárakban szinte vadászni kell a speciális ugor jelenségekre, amelyek
pedig rendkívüli mértékben érdekelnék a magyar olvasókat, a magyar szakos
egyetemistákat (akik nem finnugor szakosok, de természetes módon
érdeklődnek a finnugor nyelvrokonság iránt).
Ne feledkezzünk meg arról, hogy nem lehet minden magyar értelmiségi egyben
nyelvész is, aki vaktában is rányúl (pl. otthonában) valamely szakfolyóirat
adott évfolyamára. Az obi-ugor nyelvek iránti érdeklődés oka egyszerű:
nyelvünknek csupán távoli rokona a finn. Ez tény. De ha így van, akkor
mennyivel, miben és miért közelebbi a két kis szibériai nyelv, amelyekről
keveset tud a világ, beszélői csekély lélekszámúak s kultúrájuk is idegen
lett - számunkra is? Itt tehát túl szélessé vált a szakadék - térben,
időben is - a közvetlen nyelvrokonok között, s az átvezető híd megépítésére
hosszú ideig voltaképp nem mutatkozott szándék. E tekintetben sajnálatosan
s érthetetlenül nagy a hiány, az elmaradás, főként finnugrisztikánk egyéb,
igen jelentős teljesítményeihez mérten. Magam, mint nem nyelvész, de mint
a finnugrisztika művelője úgy látom - sértődés ne essék! -, hogy magyar
nyelvtörténészeink nem ismerik megfelelő szinten és mélységben az obi-ugor
nyelveket (nyelvjárásokat!), s az ezekre vonatkozó kutatási eredményeket;
obi-ugristáink pedig hasonlóképpen nem eléggé tájékozottak a magyar
nyelvtörténetben, nyelvemlékekben, nyelvjárásokban s az idevágó
szakirodalomban. Az elmúlt évtizedekben nem egyszer tettem kísérletet
hazai ugor párbeszédre (különféle bizottságok tisztségviselőjeként),
de a résztvevők barátságosan elbeszélgettek egymás mellett.
Megítélésem szerint ezen a területen Honti László tett és tesz (az utóbbi
két évtizedben) érdemi lépéseket. Itt olvasható tanulmányaival távlatokat
villantott fel, újabb kutatásokat kezdeményezett (l. az "Ugor műhely"
konferenciáit az MTA Nyelvtudományi Intézetében, ill. néhány ifjú nyelvész
ugor tárgyú publikációit).
Minden olvasó nevében köszönöm Honti Lászlónak, hogy sorozatunk
rendelkezésére bocsátotta írásait, amelyeknek elérése és elolvasása a
nehezen hozzáférhető, kis példányszámú forrásokban még az érdeklődő számára
is gondot okozott volna (ellentétben némely fiatal, de ugyancsak ortodox
szemléletű kolléga vélekedésével).
[...]
Domokos Péter