Tétel adatlapja

CÍMLAP

A hazai osztályharcok irodalma, 1525-1660

TARTALOM, BEVEZETÉS



Tartalom

BEVEZETŐ
  A szövegek forrásai
  A szövegközlés módja

A BUDAI NÉP FELKELÉSEI, 1525
  Brutus János: Magyar históriájából
  Istvánffy Miklós: Magyarok dolgairól írt históriáinak könyvéből

A FELVIDÉKI BÁNYÁSZMOZGALMAK 1525-26-BAN
  A besztercebányai tanács bizonyságlevele
  A bányászok levelei a hodrusi bányászokhoz és a selmeci tanácshoz
  A selmeci és hodrusi bányászok kérvénye a nádorhoz
  Verbőczy István: Ítélőlevele a felvidéki bányászokról

FEKETE JOVÁN PARASZTORSZÁGA, 1526-27
  Zermeghi János: A Ferdinánd és János magyar királyok közt esett dolgok feljegyzéséből
  Veráncsics Antal: A Magyarországon lett dolgok emlékezetéből
  Szerémi György: Magyarország romlásáról írt emlékezéséből
  Istvánffy Miklós: Magyarok dolgairól írt históriáinak könyvéből

VERS, MESE, DRÁMA AZ OSZTÁLYELNYOMÁSRÓL, 1536-1646
  Szkárosi Horvát András: A fösvénységről
    A fejedelemségről
  Pesti Gábor: A pókról és a köszvényről
  Heltai Gáspár: Ezópusi meséi tanulságaiból
    Egy nemesemberről és az ördögről
  Bornemissza Péter: Az ördögi kísértetekből
  Heltai Gáspár: Magyar krónikájából
  Tar Lőrinc pokoljárása
  Schaeseus Krisztián: Pannónia romlásából
  A Comico-tragoediából

A NAGY SZÉKELY FÖLKELÉS, 1562
  Forgách Ferenc: Följegyzései Magyarország állapotáról
  Borsos Sebestyén: Krónikájából
  Siegler Mihály: Magyarország, Erdély és a szomszédos tartományok dolgainak kronológiájából
  Székely támad várának verses felirata
  Csanádi Demeter: II. János király életéből
  Schaeseus Krisztián: Pannónia romlásából
  A csík-széki közszékelység folyamodása II. János királyhoz, 1562
  A székelységnek az országnak és az uraknak való könyörgése, 1571
  Székelységbeli nyomorodott községnek országnak való alázatos könyergések, 1571

KARÁCSONY GYÖRGY ÉS A TISZAVIDÉKI PARASZTSÁG MOZGALMAI, 1569-70
  Forgách Ferenc: Följegyzései Magyarország állapotáról
  Forgách Simon: Följegyzése
  Brutus János: Magyar históriájából
  Szamosközy István: A Magyarországon lett dolgok könyveiből
  Istvánffy Miklós: Magyarok dolgairól írt históriáinak könyvéből
  Pethő Gergely: Magyar krónikájából
  Az olcsvai zendülés ítélőlevele, 1569

GUBEC MÁTÉ ÉS A HORVÁT HATÁRVIDÉKI FELKELÉS, 1571-73
  Istvánffy Miklós: Magyarok dolgairól írt históriáinak könyvéből
  Pethő Gergely: Magyar krónikájából

A ZSÁMBOKRÉTI ÉS KISBOSSÁNYI ZENDÜLÉS, 1572
  Veráncsics Antal: Levele az Udvari Hadi Tanácshoz

A KOLOZSVÁRI ÖTVÖSLEGÉNYEK MUNKABESZÜNTETÉSE, 1576
  A kolozsvári ötvöslegények kívánságai a céhhez
  A mesterek keresetlevele a bírósághoz
  A legények prókátorának válasza
  A mesterek prókátorának viszonválasza
  A legények prókátorának utolsó felelete

AZ OSZTÁLYTÁRSADALOM EGYHÁZI IDEOLÓGIÁJA AZ 1630-as évekig
  Melius Juhász Péter: A Szent Pál apastal levelének prédikáció szerént való magyarázatjából
  Károlyi Gáspár: Két könyvéből
  Bornemissza Péter: Az Úr-lelke napja után másod úrnapi evangéliom
  Más prédikációja az evangéliomnak
  Magyari István: Az országokban való sok romlásoknak okairól
  Pázmány Péter: Az urak és szolgák tisztirül

A SZÉKELYEK MOZGALMA BÁTHORY ZSIGMOND ÉS MIHÁLY VAJDA IDEJÉBEN, 1595-1601
  Baronyai Decsi János: Magyar históriájából
  Nagy Szabó Ferenc: Krónikájából
  Bors János: Krónikájából
  Hídvégi Mikó Ferenc: Históriájából
  Bethlen Farkas: Erdélyi históriájából
  Szamosközy István: A Magyarországon lett dolgok könyveiből
  Baba Noákról, 1-4
  Istvánffy Miklós: Magyarok dolgairól Irt históriáinak könyvéből
  A felséges Báthory Zsigmondnak históriájából
  Szőllősi István: Rövid históriájából

A KOLOZSVÁRI NÉP ELŰZI A JEZSUITÁKAT, 1603
  Szamosközy István: A Magyarországon lett dolgok könyveiből

A NÉP FELKELÉSE BOCSKAY KORÁBAN, 1604-1606
  Sepsi Laczkó Máté: Isteni segítség kezdetik
  Pethő Gergely: Magyar krónikájából
  Somogyi Ambrus: Magyar és erdélyi históriájából
  Istvánffy Miklós: Magyarok dolgairól írt históriáinak könyvéből
  Závodszky György: Naplójából
  Bocskay István előterjesztése a kassai gyűlésen
  A Kassára gyűlt rendek válasza
  Bocskay István viszonválasza
  A szerencsi törvényekből
  Bocskay Istvánról szóló históriásénekből
  Bethlen Farkas: Erdélyi históriájából
  Szamosközy István: Básta futásáról
  A Magyarországon lett dolgok könyveiből
  Gyulafi Lestár: A székelységnek Bocskai mellé állása
  Az idvezült fölséges Bocskay Istvánnak szomorú haláláról
  A hevesi parasztvármegye levele Borsod megye rendeihez

A FELSŐ-TISZAVIDÉKI PARASZTFELKELÉS, 1631-32
  Szalárdi János: Siralmas krónikájából
  Kazy Ferenc: Magyarország históriájából
  Spangár András : A magyar krónikának másod részéből
  Amint egymást eskették a pórok
  Egy jobbágyfalu mentegetődzése a megyéhez
  A felső-magyarországi főkapitány fölkelésre hívja a megyéket
  A parasztok kötéslevelet kérnek
  A főkapitány a parasztok hitegetéséről
  Pázmány Péter: Levele Koháry Péterhez
    Levele II. Ferdinándhoz
  Eszterházy Miklós nádor levele Sárosmegyéhez
  A pórok követelései
  A békességlevél

A SZEBENI NÉP HARCA A PATRICIUS-URALOM ELLEN 1645-46
  Kraus György: Erdélyi krónikájából

HORVÁT HATÁRVIDÉKI MOZGALMAK, 1653-59
  Az 1655:76. és az 1659:107. törvénycikk
  Zrínyi Miklós: Levelei a határvidéki parasztfölkelésről

A SZÉKELYEK ÉS A SEGESVÁRI NÉP FÖLKELÉSE, 1660
  Bethlen János: Az erdélyi történetek négy könyvéből
  Szalárdi János: Siralmas krónikájából
  Kraus György: Erdélyi krónikájából

A MAGYAR PURITÁNUSOK ÉS A JOBBÁGYKÉRDÉS
  Apáczai Csere János: Magyar enciklopédiájából
  Martonfalvi Tóth György: Amesianus első könyvének magyarázatából
  A Tanétó és cáfoló teológiából

A MUNKA DICSÉRETE, 1630-1656
  Szenczi Molnár Albert: Naplójából
  Szentmártoni Bodó János: A vasról való ének
    A sónak dícsíretiről való magyar ritmusok
    A malom- és ácsmesterségnek dícsíretiről
  Oroszhegyi Mihály: A fenyőfának hasznos voltáról és a zsendelycsinálóknak kellemetes és hasznos munkájukról

BIBLIOGRÁFIA
KÉPEK JEGYZÉKE
NÉVMUTATÓ


Bevezetés (részlet)

Ez a könyv folytatása A magyar parasztháborúk irodalma 1437-1514 (Hungária 1950) c. munkának. Jegyzeteinkben azért többször hivatkozunk, utalunk az abban már elmondottakra. - A kötet által felölelt időtartam kezdőpontja: 1525 - a felvidéki bányászmozgalom. Végpontja: 1660 - Erdély bukásának időszaka. Erdély 1657-1660 közti, II. Rákóczi György kalandorpolitikája okozta szörnyű évei és politikai bukása után évtizedre a kurucvilág következett, amikor, az idegen-ellenes szabadságküzdelem élére is a szegénység állt, együtt keresve szabadulást az országnak és a maga nyomorult állapotának.

Az itt egybegyűjtött szövegek a megjelölt időszakra vonatkozóan közvetlen ábrázolásai koruk osztályharcának. S mivel az irodalom, bármily nyelven nyilvánuljon is meg, a társadalmi erők küzdelmének kifejezője és egyben eszköze, a gyűjteményben a feudalizmus-kori magyarság mindkét nyelvű irodalma: a magyar és a latin egyaránt helyet kapott; mellette - kis mértékben - a hazai városi polgárság zömének német szava is.

Az irodalmi szövegek magyarázatául, mintegy jegyzetben, néhány helyen (kisebb betűvel) nem-irodalmiakat is közlünk (törvény, oklevél, levél, jegyzőkönyv stb.). Az irodalmi és nem-irodalmi szöveg éles elhatárolása egyébként e kötetben is lehetetlen volt. Habár az irodalom perifériáján, de még a polgári tudomány is figyelembe vette a levél-irodalmat: fokozott mértékben kell arra felfigyelnünk most, amikor vitathatatlan elv a művészi forma mellett a tartalom elsődlegessége. De tekinthetjük-e nem-irodalminak Zrínyi, a költő, vagy akár Pázmány Péter politikai leveleit? S ha nem, akkor nyilvánvaló, hogy a népi ékesenszólás, a hazai munkás-irodalom legrégibb darabjai közt kell értékelnünk a 16. századeleji bányászok harcos leveleit, a kolozsvári ötvöslegényeknek a céhhez terjesztett kívánságait, valamint azokat a megrázó írásokat, amelyekben a székely szegénység jajdult fel a szabad községei felbontó és kisajátító feudális rablógarázdálkodás ellen. És így tovább...

[...]

1954. december 1.
Geréb László


×