CÍMLAP
Geréb László
A párisi kommün az egykorú magyar irodalomban
TARTALOM, BEVEZETŐ
Tartalom
Bevezető
1. Versek a forradalomról, melyet a hódító háború vált ki. 1870. júl.-aug.
2. Versek a hódító háborúról és a dolgozó népről 1870. szept.-1871. febr.
3. Versek a francia köztársaság kikiáltásáról. 1870. szept. 4-re
4. Gúnyversek III. Napoleonról. 1870. máj.-1871. jan.
5. Próza és versek a forradalmi Franciaország önvédelmi harcáról. 1870. szept.-1871. febr.
6. Próza és versek Páris védelméről, mint a népszabadság ügyéről. 1870. nov.-1871. febr.
7. Versfordítások az 1870/71-i háborúról
8. Versek a hódító német császárság születéséről. 1870. szept.-1871. márc.
9. Garibaldi és Victor Hugo verses ünneplése. 1871. márc-júl.
10. Versek az 1870-i forradalom idején a magyar és a világszabadságról. 1870. szept. 1871. ápr.
11. Ponyva históriák a francia háborúról, köztársaságról és a Kommünről. 1870-1871.
12. Tárcák, vezércikkek az 1870-iki francia forradalomról és a polgári köztársaságról a Kommünig
13. Tárcák a Kommün forradalmi előzményeiről. 1871. febr.-márc.
14. Tárcák, vezércikkek a Kommünről, fennállása alatt. 1871. márc-máj.
15. Komoly és gúnyversek a Kommünről. 1871-1872.
16. Versfordítások a Kommünről. 1871-1873.
17. Magyar regények, elbeszélések a Párisi Kommünről. 1871-1872.
18. Ugron Gábor tárcái a Párisi Kommünről. 1871-1872.
19. Komáromy Mihály párisi tárcái a Kommün után. 1871. szept.-1872. jún.
20. Tárcák, vezércikkek a Kommünről, annak bukása után. 1871-1872.
21. Hugo Victor és Garibaldi levelei a Kommünről (fordítások)
22. Politikai beszédek és nyilatkozatok Franciaország érdekében. 1870-1871.
Orosz- és francianyelvű összefoglalás
1870-1872. évek feldolgozott magyar időszaki sajtója
Képek jegyzéke
Rövidítések
Névmutató
Bevezető (részlet)
1871 március 18-án a nemzetőrséggé fegyverzett proletariátus és a
kormánycsapatok közt vívott harcok eredményeképpen a reakciós francia
kormány közegei elmenekültek Párisból és a hatalmat átvette a Kommün, a
választott népi tanácsok. Mindössze hetvenkét napig állt fenn az első
proletár-állam, egyetlen városban, az ostromlók támadásai közepette. De ez
a város a kétmillió lakosú Páris volt, melyet akkor nagysága, szépsége,
gazdagsága miatt a világ fővárosának tekintettek. A nagy esemény így
méltán világesemény lett. Az egész világ figyelme Páris felé irányult. A
burzsoázia számára nyilvánvalóvá és el nem múlóan nyugtalanító lett annak
a lehetősége, hogy a proletariátus magához ragadja a hatalmat. Ugyanennek
tudata hatalmas lendületet adott a nemzetközi munkásmozgalomnak. Az egykorú
eseményekből, az egykorú sajtóhíreket olvasó gondolkodó ember szeme előtt
világosan felsorakoztak törekvéseikkel az országhatárokat nem ismerő
frontok, a proletariátus és a burzsoázia szembenálló frontjai; az
osztályharcban e frontok azóta sem változtak: nyolcvan év alatt csupán az
erőviszonyok tolódtak el s tolódnak óráról-órára a proletariátus javára.
A dolgok e várható menete a gondolkodó emberek számára már 1871-ben is
nyilvánvaló volt, a Kommün véres elfojtásának napjaiban. - A Párizsi
Kommünnek óriási nemzetközi jelentősége volt. - "A párisi ágyúk dörgése
felébresztette a proletariátus mély álomba merült, legelmaradottabb
rétegeit és mindenütt a forradalmi-szocialista propaganda erősödésének
adott lökést" - írja Lenin.
Felvetődik az izgalmas kérdés: tükrözi-e az egykorú magyar irodalom e
világraszóló eseményt, amellyel a legújabb kor története kezdődik? Miképpen
reagált e távoli, provinciális viszonyok közt élő nép közvéleménye a
proletárforradalom rázkódtatására? Az irodalom a társadalmi valóság
ábrázolója, az élet lényeges mozzanatainak tükrözője, ez a feladata.
Teljesítette-e ezt a feladatát az egykorú magyar irodalom?
[...]
Geréb László