Versek                                                                                                        38

Vízió
Alcím: /rém/látomások

Álmodom.

Elhagyottan állok
végtelen vízparton.
- hányszor kerested
itt elveszett nincsened -
Hittelek.
Többször is nyúlok
feléd, de mozdulataid
érthetetlenek.
Viseled magányod nyűgét.
Elsuhansz.
Pergamen-éj ül
hátadon.
Nyakad köré kúszik
nádszál-font bánatod.
Fojtogat.
Karom-koppanás
hullik meztelen ágra.
Artériámban úszik
a rettenet.
Hold űzi
körbe-karikába
- bekebelezi -
a csillagokat.

Ébredek.
Még alszik az ablak.
Nélküled.

versillusztráció - Mónos Jenő grafika

Czégény Nagy Erzsébet - ecsetvonások -