Hologram

Ujjaim közt morzsolom a napokat.
- pergő homokszemek -
Némelyik fürge, másik lagymatag,
melyek évgyűrűimbe marnak
mély barázdát, mint késő őszi
földbe a rozsdamart ekék.
Monoton morzsolom a napokat.
Némelyik szürke, másik encián-kék.
Legjobban a narancs-aranyt szeretem,
ők gyújtanak
belső kohómban lángot,
- emésztik a magányosságot -
hologramként vetítenek
élhető bizonyosságot a holnapra.
Talán még van időm
az eget kékre festeni.

versillusztráció - Mónos Jenő grafika

Bizalom

szemedben
pipacsok táncolnak
mikor kattan a zár
huzat viszi ki
lábnyomod
párnám ölel
kéj-borzolt illatot
tenyeremből
megszökött csókok
csukják tegnapom
asztalon üres kávéscsésze
alján barnagyöngy
mosolyod
így hagyom