|
Fényből kirekesztve
Tébolyult éjszakák kapaszkodnak
nappalok reménytelenségébe.
Nyikorgó ajtó vajúdik valahol.
Törött cserepekről vérvörös cseppek
zuhannak a padló repedéseibe,
s az üvöltés tarol.
Pengeélen villannak riadt gyermekszemek,
s ájult karok vonnak köréjük
ledermedt védelmet.
Grádicsok alatt vacogó félelmek
bújnak a falrepedésekbe.
Csak a sötétség tudja mit jelent;
fényből kirekesztve.
versillusztráció - Mónos Jenő grafika |