Törökországi levél

Karcsú lánynak ujja siklik
láthatatlan, selyemkönnyedén,
színre szín, feketére bordó,
csókolózó, ölelkező csomó:
gordiuszi, soha ki nem bomló.

Hennafestett ujja siklik
hernyószállal, selyemkönnyedén,
kötődik milliónyi fenséges bog.
Háta hajnaltól alkonyig görnyed,
megtörve azt, mi legbelül lobog.

Míg hennafestett ujja siklik
ezer szál közt, selyemkönnyedén,
én öltönyös úrral szőnyegre alkudok:
nekem drága, s a lánynak
túl kevés mi jut: csak kurusok.*

S ha hennafestett ujja siklik,
vasárnap, egy rejtett öböl vizén,
fivére őrzőn figyel iszlám rendre:
kendője alól hófehér nyakát
- a pajkos hullám - fel ne fedje.


* török aprópénz