Fekete macskám

Ó, a macskám,
a magányosan sétáló, fekete macskám,
karcsú bokája alá rejtett tűkarmon
libegve jár.
Mint kéjnő,
mint tökéletes idomú, vonagló kéjnő
hempereg ágyamban, dorombol
- álmában már.
Egy párduc,
egy fekete párduc, ki mogorván ébred:
- Szolga! Gyorsan, ételt és italt, majd engedj ki! -
nyávog rám.