Megtisztulás

Sugaras szépség
csupa forróság izzás
vásári körhintáján
fenséges fők forogtak
most elhagyja sátrát
s kúszva a tűz felé indul
bűntudat alázatával
neki a pokolnak
Majd lészen
föld alatti gyönyörből
pokol tüzéből kitörő
eleven tűzhányó
arcán minden szenvedélye
nem köti pénz
sem szerető
sem isten
éneke felszáll
személytelenül emelkedik az égbe
Ő a világosság fényleánya
szállva szétsugarazza
galaktikák gázszivárványait
kigyújtó szerelmét
az emberiség
ellobbant emlékeit
lelkek emlékezetét
az emberlét magányát
betöltő szenvedélyt