Forgó

Nyara forró belsejében
forogva virágzik
körhintáján szállva
magasba repül
azonosul a fénnyel
társait ugratni akarja
de felhőjén
a napraforgó angyal
íme megfeketül
Házában senki
utódai tükrözött alakok
megadón zengedeznek
sorsukba beletörődtek
dalokkal megrakodva
gólyalábon lépegetnek
feltűzött szárnyukkal
betakarják
a piros háztetőket
Házában játszottam vele
ott vittem ágyba
szüzek őrizték
az áhítat
mérgezett tőreivel
mióta megbukott
sírása nem érdekel senkit
éneklő bábjai máglyán
őt majd hollók temetik el