CÍMLAP
Makkai Sándor
A vallás az emberiség életében
TARTALOM, BEVEZETÉS
Tartalom
BEVEZETÉS.
A vallás egysége és szétágazása.
I. Az isteni.
1. Az isteni, mint a vallás tárgya.
Bevezető szavak.
A) A természet.
A természet jelentősége az ember életében.
a) A kövek imádása.
b) Növény és fa-imádás.
c) Az állat-imádás (Totemizmus.)
d) Az isteni az emberben. (Az emberimádás lehetetlensége. A lélekhit. Az álom és halál jelentősége az antik lélekhitben. Halottak és ősök imádása. A humanitás vallása.)
e) Természeti jelenségek és elemek istenitése.
f) Az égi testek imádása.
g) Összefoglalás.
B) Az istenképek.
a) A fétis.
b) A bálványok.
c) A vallásos symbolismus. A mágikus symbolum.
d) A művészi symbolum.
e) A képnélküli kultusz. A szellemi symbolum.
2. Az isteni felfogásnak fokozatai.
A) Polydémonizmus és polytheismus.
B) Henotheismus.
C) Monotheismus.
D) Lehet-e vallásos atheismus?
3. A pozitív vallásalakulatok pantheonjai.
Bevezető fejtegetés.
A) A chinai istenképek.
B) Az egyptomi pantheon.
C) Az assyr-babyloniai istenkör.
D) Az indus vallás istenképeinek evolúciója.
E) A persa istenképek.
F) A görög pantheon.
G) A zsidó isteneszme evolúciója.
H) A synkretismus mysteriumistenei.
I) Jézus istenképe.
K) Az Iszlám istenfogalma.
II. A kultusz.
1. A mágia, mint a kultusz őse.
A) A mágia lényege.
B) A mágia nemei és fajai.
2. Az áldozat.
A) Az áldozat általánossága a vallás történetében.
B) Az áldozat lényege, célja és fajai.
a) A védekező áldozat.
b) A szövetségkötés.
c) Az adás-vétel.
d) A vezeklés és tisztulás.
e) Az erkölcsi önfeláldozás.
C) Az áldozat jelentésének fejlődése.
3. Kultikus szokások.
A) Az ünnepek.
a) Vallástörténeti áttekintés.
b) Ünnepi szokások azonossága; az ünnep mágikus, symbolicus és szellemi jelentése. Kultusz és művészet.
B) Phallikus szokások.
a) Alapjuk az animizmusban és mágiában.
b) Phallikus szokások fajai.
c) A vallás és sexualitás összefüggése.
C) Asketikus szokások.
4. Kultuszhelyek.
A) Természetes szenthelyek.
B) Mesterséges, művészi szentélyek.
5. Kultuszi idők.
6. Kultikus tényezők a jogszokásban.
7. A kultusz történeti typusai.
A) Theurgikus kultusz.
B) Jogi kultusz.
C) Szellemi kultusz.
III. Az ige.
1. Az élő ige.
A) A varázsige. Az eskü, átok, áldás, testamentum.
B) Az imádság.
C) A mythos, mythologia, monda.
D) A tan, a dogma, a theologia.
E) A törvény.
F) A prófécia.
G) Az apokalyptika.
H) Az evangélium.
2. Az irott ige.
A) Kijelentés és inspiráció.
B) Tradíció és kanon.
C) Varázskönyvek.
D) Szentirások.
E) Taniratok.
F) Liturgia. Épitő irodalom.
3. A testté lett ige.
A) A csoda és a jel.
B) A logos, a közvetitő, az Isten fia.
IV. Az ember.
1. Az ember lényege és hivatása.
A) A történeti fejlődés áttekintése.
B) Az érzéki és szellemi szentség.
C) Az egyéniség önértékének kifejlődése.
2. A szentség és közlése.
A) A fizikai és szellemi szentség lényege és hatékonysága.
B) A szentség fizikai és szellemi közlése.
3. Szent személyek és társaságok.
A) Szent személyek. (Családatya, előkelők, király, császár, varázsló, pap, próféta, szerzetes.)
B) Szent társaságok. (Család, céh, kaszt, klérus, egyház.)
V. Az élet.
1. A bün és a váltság.
2. A szent élet menete.
3. Halál és örökélet.
VI. A világ.
1. A vallásos világnézet typusai.
2. Világnézeti álláspontok.
3. A vallásos világnézet szinezete.
VII. A vallási synkretizmus.
Befejezés: A vallásos fejlődés menete.
Irodalmi utalások.
Bevezetés
A köznapi felfogásban sok vallás van. Minden egyház, felekezet, szekta,
vallásforma más és más vallást jelent a mindennapi felfogás szerint.
És pedig azért, mert látszólag ezek a "vallások" - egyik a másiknak
ellentmondanak, s mindenik a maga részére követeli az "egyedül üdvözitő"
jelleget, az absolut igazságot a többivel szemben.
Azonban ez a köznapi szemlélet, amely a vallás formáinak sokféleségéből
a vallások sokaságára következtet, valójában felületes és téves. Vallás
tulajdonképen csak egy van, a valóságnak teljesen megfelelő és szigorúan
tudományos értelemben véve. Mert a vallás élmény s maga az az élmény,
amelyben a véges és tökéletlen emberi lélek egy, veleszemben teljesen és
leverően más, mert végtelen és tökéletes, - és magával mégis rokon, mert
azonoslényegű lélekkel: az isteni szellemmel való összekapcsolódását átéli,
ez az élmény minden vallásos alakulat mélyén egy és ugyanaz, teljesen azonos
lelki törvények szerint keletkezik, folyik le, ölt testet és valósúl meg.
Van azonban egy nehézség, amely látszólag igazat ad a köznapi felfogásnak
s a mellyel számot kell vetnünk és ez a nehézség abban áll, hogy bár
a vallásos élmény azonos törvényei lélektani úton kimutathatók és
tisztázhatók, maga a bennük és általuk kibontakozó élmény voltaképen örök
titok, mert olyan közvetlen benső tapasztalás, amelynek lényege értelmi
úton meg nem fogható, csak élhető. Így hát amennyiben a vallás egy,
annyiban megismerhetetlen is. Ezért a vallásnak - alakulatai sokaságában
és azok dacára is meglévő egységére csak reflektive következtetünk, de azt
közvetlenül nem láthatjuk.
Ez az egység azonban mégis bizonyos. Bizonyos, nemcsak a lélektani
processus tisztázható törvényeinek azonossága folytán, hanem abból is,
hogy a vallás az emberi szellem egyetemes életében, minden alakulatában
mindig ugyanazt a szerepet tölti be és ugyanazon célok felé törve, azonos
értékkel, jelentőséggel is bir. Ezt a vallásfilozófia kétségtelenül
meg tudja állapítani. Noha természetesen az emberi szellem különböző
fejlettségi fokán ez a szerep és jelentőség formailag és minőségileg
eltérő ugyan, lényegében véve teljesen egy.
...