CÍMLAP
Virág Benedek poétái munkái
TARTALOM, ELŐSZÓ
Tartalom
Kiadó Előszava
Ajánlás Reseta Jánosnak
Magyar Prosodia és Magyar Írás. Buda 1820.
Előszózat. 1822
Poétái Munkák, két könyv. Pest 1822.
ÓDÁK. - ELSŐ KÖNYV.
17..-1799.
A Músákhoz
Gróf Festetics György nagyságának
A győzedelmeskedő magyar sereghez török háborúkor 1789
Chlóe
Ajándék
Egy kis vígasztalás
Baróti Szabó Dávidhoz
Lámia
Egy hajóhoz
Orpheushoz
Biás
Bátorítás
Nunkovics György emlékezete
Músámhoz
A kalitkába zárt madárról
A Hírhez
Gr. Széchenyi Ferencz ő exjának. 1791
A királyhoz
Baróti Szabó Dávidhoz, mikor 1791 Szabolcs örömünnepére örvendező verset énekelne
Gróf id. Ráday Gedeon emlékezete 1792
Eleknek
Változás
Sándor Leopold kir. hg. palatinus emlékezete 1795
Gr. Forgách Miklós emlékezete 1795
Bosszúállás
Egy jeles poétára
Csehynek
Lantomhoz
Az Örömhez
Egy deák ódára, mely a magyarokat fegyverre buzdította 1796
Festetics László ifjú grófnak
Fejér Györgynek
Szabó Dávidra
A bölcsről
Batthyányi Ferencz ifjú gróf halálára 1797
Magyarország leirójához
Ányos Pál emlékezete 1798
Lydiára
Intés
Takács Józsefhez
Gr. Gvadányi József m. lovas generálisnak
Bydeskuti vitéz hazánkfiának emlékezete
Kiáltossinak
Panasz a Músa ellen. Takácshoz
Zephyrhez
Bot Ádámnak
A kényes szenvedőhez
A poéta és Músa
A versengő hazafiakhoz
Lámiám éneke
Lanassa Palmyrához
A Duna hídján 1799
Károly győzedelme Oszteraknál 1799
Csendesítés
Csehynek 1799
A Szent
Az Örömhez
Lantomhoz
A Músához
ÓDÁK. - MÁSODIK KÖNYV.
1799-1825.
Öröménekek 1800 esztendőre
Békeség-óhajtás 1801. - Festetics László ifjú grófnak
Sándor Istvánnak
Anakreon barátja
Theophila éneke a Visztula partján 1801
Széphalom
Dományi Márknak, midőn a kegyes iskolabéli szerzet őtet provinciálisának választotta 1802
Tavaszkori
Vígasztaló
Auróra
Kápolnai Paur Antalnak
Ferenczi Jánosnak Bécsbe
A Barátságnak
Újévi
Gyka Emánuel Konstantinnak
Pyrkerhez 1816
Soterion Custosomnak
Vajky Györgynek
Pyrkerhez, midőn hazájába visszatére 1819
Baróti Szabó Dávid halálára 1819
Horvát Istvánhoz
A Músához
A Reménység
Dágonhoz
Kmethy Dánielhez
Döbrenteihez
Elköltözésekor gr. Teleki Lászlónak 1821
Vitkovics Mihálynak
Róth Józsefnek
Horvát Istvánnak
Sztrokay Antalnak
Sztrokay Katalinnak 1821
Intés
Biztatás. Töredék
Dömötör Pálnak
A Zsoltárok közöl. X. CXXIV.
VEGYES KÖLTEMÉNYEK. - ELSŐ KÖNYV.
1789-1799.
Vitézeinkhez
Vitéz gr. Nemes György dicsérete. 1789
Egy hajóhoz
A magyarokhoz. 1790
A székesfejérvári nemességhez, mikor a m. korona őrzésére menne 1790
Szabó Dávid ódájára gr. Ráday Gedeon halálán
Mulandóság
Jeremiás Keservei az elpusztult Jeruzsálem városán
Jéruzsalem vígságra indíttatik
Telemakus
Kalamárfi
A tőrbe esett oroszlányról és egérről
A táborból megtért hazafiakhoz. 1797
Petrarca és Koplegyi
A Músa és poéta
A poéta és Pontyi
Ifjainkhoz 1799 (s utóirat 1822)
VEGYES KÖLTEMÉNYEK. - MÁSODIK KÖNYV.
1800-1821.
Petrarca álma
A kutya és farkas
Beszéllgetés
Történet. Horvát Istvánhoz
Remény
Emlékeztető 889-dikre
Ádám és Éva. Egy kép után
Orpheus és Eurydice
Rikótinak nászdal
Pontyinak nászdal
A béke
Vajkyhoz
Télen
Karacs Ferenczhez
Emlékeztető Delinger Jánosnak 1821
Kaposmérei Mérey Sándornak
A Duna szigetéről
A három Hunyadira
Hangzatkák
1. Az elhervadt Phyllishez
2. Ariadna panasza Theseusra
3. Músám intése
4. A spártai anya
5. Jámbor vitéz
Szép szó országos Dunánkhoz
Hunyadi Mátyás királlyá választatik. Drámai töredék
EPISTOLÁK. - ELSŐ KÖNYV.
17..-1799.
Hiemer Mihályhoz új esztendőkor
Tolnai Festetics László ifjú grófhoz
Szabó Dávidhoz
Batthyányi Imre ifjú grófnak
Mészáros Józsefnek Válba
Pyber Benedeknek
Schediusnak
Festetics László ifjú grófnak
Tóth Farkas sopronyi directornak
EPISTOLÁK. - MÁSODIK KÖNYV.
1800-1822.
Kovács Sámuelnek
Pókateleki Kondé József Benedeknek
Szálláspataki Kenderesi Mihálynak
Vajky György kanonoknak
Perecsenyi Nagy Lászlónak
Vitkovics Mihálynak
Horvát Istvánnak
Szemere Pálnak
Téli levél Kondéhoz. 1813
Gyerkényi Pyber Benedekhez, aki Virgilius Eklogáit és Aeneisét felsegítette
Almási s Gödrei Siskovics Józsefnek
Helmeczy Mihálynak 1812
Nemescsói Sztrokay Antalnak
Kisfaludi Kisfaludy Sándornak
Kondé József Benedeknek, aki Rájnis Georgikonát felsegítette
Horvát Istvánnak
Benyói Benyóvszky Péternek. 1814
Helmeczy Mihálynak
Czinke Ferencznek. 1814
Kazinczy Ferencznek
Helmeczyhez. 1814
Horváth János rudinai apátnak
Ruszek Józsefnek
Primóczi Szentmiklóssy Lajosnak
Horvát Istvánnak, ajánlásúl az "Eurydice" előtt 1814
Vitkovics Jánoshoz. 1821
Mihálykovics Józsefnek
Vass László professornak
Ferenczy Jánosnak Aradra
Reseta Jánosnak
Ruszek Józsefnek
Simonyi Pál nagyprépostnak
Waltherr Lászlónak 1821
Vuchetich Mátyásnak 1821
Wagner Sándornak, Mátyás rajzolójának
Májer Józsefnek
Egyed Antalnak
Ilosvai Ilosvay Sámuelnek
EPIGRAMMÁK ÉS GNÓMÁK.
1810-1821.
Az anonymus Maecenásnak 1-3. 1810
Édes Gergelynek. 1-3.
Küriszhez
Valakire
Hunyadi Mátyásról
Thaisz Andrásnak 1-3. 1821
Kultsárhoz
Barátságos kérdés Kazinczyhoz
Bártfay Lászlónak és Pongrácz Jánosnak
Tolnai gróf Festetics Györgynek emlékezete
Puchói Marczibányi István emlékezete
Bessenyei Györgynek emlékezete
Zoilushoz
Egy fohászkodóra 1821
Gábor Ferencznek, budai professornak
Zungi
Új találmány
Poltron
Gonoszdi
Holmisi
Salmai
Vitkovics Mihályhoz, a "Füredi Gondolatok" írójához
Laura
Sándor
Cupido
Szemere Pálhoz
Resetához
Gyászkalapos
Aranykereszt
Bandali
Fösvényre
Élni siess
Félreértés
Aranycsillag
Mentség
Szántai
Vitkovics Mihályhoz
Szapora versirók
Jeles mondások 1-80
FABULÁK.
1817-1819.
Reseta Jánosnak
Fabulák. 1-105
Jegyzések a szerzőtől (és a kiadótól)
Előszó
Örömmel teljesítem Heckenast Gusztáv barátomnak a magam óhajtását
megelőzött saját óhajtását, midőn Virág Benedek Poétái Munkáit is adom
a "Magyar Nemzet Classicus Írói" e gyűjteményében. Az olvasó, ki nemzeti
életünk és költészetünk mai álláspontjából szokta a múlt korok kitünőbb
szellemeit megitélni, nem fogja Virágot tehetségeihez és érdeméhez képest
méltányolni; s a Helikonnak ma már kivívott magasságairól nem tekint vissza
azon szédítő mélységbe, melyből a múltnak emberei, melyből annyiak felett
Virág Benedek, emelték ki az egykor földön csúszó magyar Músát. S igenis:
Virág ódáira Berzsenyi, epistoláira és gúnyoros költeményeire Kazinczy,
epigrammái s meséire Vitkovics, Szentmiklóssy és Czuczor rég homályt
vetettek, úgy hogy Virág fénye szinte elhalaványodott mellettök: a
nemzeties irány pedig már annyira éltető, sőt uralkodó eleme öszves
irodalmunknak, hogy alig eszméljük immár, miképen mind ez egykor máskép
lehetett! Pedig mennyire más volt a kor, melyben Virág fellépett és hatott,
s mely hatalmas és elragadó volt ez az ő hatása!
...
Virág először 1799-ben adta költeményeit, s e kötettel tetőzött. Ebben
állottak legszebb ódái: azok melyeknek zengése betöltötte a két hazát
- mint Csokonai, idézett soraiban, szépen emlékeztet; - s azok, melyek
mennyei lángjai Berzsenyi előtt Phárusként fénylettek. Másodszori
gyűjteménye 1822-ben ezek mellett hozta részét azoknak is, mik időközben,
Virág nyolcz különféle tartalmú munkácskáiban, részint lapokban is,
elszórva láttak világot. De hiában keresnők mindkét gyűjteményben azon
zsengéit, melyek őt mint kezdetben Bessenyei követőjét mutatják fel, hiában
nem kevés újabbat, melyre az agg költő részint maga sem emlékezett többé,
részint mellőzött, nehogy a kötet felettébb nevekedjék (ilyek voltak
meséi); az egészben pedig oly kedélyes rendetlenség uralkodik, hogy irányai
fonalát az is, ki részletesen van tájékozva Virág költői pályájában, alig
bírja kiérezni. Úgy hiszem tehát, hogy a jelen, harmadik, sokkal teljesb,
és a fő formák, s mennyire lehetett kor szerint is rendezett, gyűjtemény
nincs érdem nélkül, nem csak könnyítve, de egyenesen lehetővé téve a költő
ismeretét, s biztosítva élvezhetését is. Nem teljes ugyan e kiadás sem az
utolsó sorig: de jó lélekkel mondhatom, hogy amit fel nem vettem, nem
csak jelentéktelen, hanem maga által is itt-ott poetikai példahelyekűl
közöltetett inkább, semmint költeményűl. Egyébiránt, megválva az
orthographiától, híven ragaszkodtam a szöveg betűjéhez úgy, hogy, ahol
idővel holmit igazított, ha az első variánsok fejleményei korait jellemzék,
inkább azokat tartottam meg. Így stúdium tekintetében is e kiadás teljes
használhatóságot igényel. Saját jegyzései szinte teljesen össze vannak
gyűjtve. Ezek hol élesben jelzik irányait, hol felvilágosítanak egyetmást.
Itt-ott magam is hintettem be egy pár felvilágosító szót: nota perpetuáknak
a kötet kiszabott terjedelme nem engedett helyt.
És így kettős kötelességet teljesítettem: egyet az irodalom irányában;
egyet, a szeretet, a hála kötelességét, midőn az igazságtalanúl elfeledett
férfiút, kora ifjúságom atyai barátját, serkendező gyenge erőim első
buzdítóját s vezérét irodalmunkba mintegy újra beiktattam.
Pest, június 4. 1863.
TOLDY FERENCZ.