
CÍMLAP
Mozik és filmek adatai, 2001-2005
TARTALOM, BEVEZETÉS
Tartalom
BEVEZETÉS
MOZIK
Főbb adatok, változások, tendenciák
Területi adatok
Pénzügyi adatok
FILMEK
Filmgyártás
Filmforgalmazás
SUMMARY
TÁBLÁZATOK
1. A mozik összefoglaló adatai
2. A mozik száma, befogadóképessége
3. Mozielőadások és -látogatók
4. Előadások és látogatók száma országonként
5. A lakossághoz viszonyított fő mutatószámok
6. A mozik pénzügyi adatai
7. A mozitermek száma területi egységenként
8. A mozik befogadóképessége területi egységenként
9. A mozielőadások száma területi egységenként
10. A mozilátogatások száma területi egységenként
11. Száz lakosra jutó mozilátogatások száma területi egységenként
12. A bemutatásra elkészült filmek száma
13. A bemutatásra elkészült filmek száma műfajok szerint
14. Bemutatott új játékfilmek és azok előadásai a filmeket gyártó országok szerint
15. Bemutatott új játékfilmek látogatóinak száma a filmeket gyártó országok szerint
16. A leglátogatottabb filmek 2005-ben
FOGALMAK
Bevezetés
A vizuális kultúra - ezen belül a mozi és a filmek - napjaink egyik
legnagyobb kommunikációs erővel bíró jelensége. Az emberek szabad idejének
meghatározó részét a mozgóképkultúra, illetve a mozgóképipar termékeinek
fogyasztása tölti ki a mozik, a televízió, illetve egyéb eszközök (video,
DVD, internet stb.) közvetítésével. A 2003. évi nemzetközi
eurobarométer-felmérés adatai szerint Európában a moziba járás igen
előkelő helyet foglalt el a szabadidő-eltöltési módok között: átlagban
egy ember évente kétszer jutott el moziba, megelőzve a könyvtárak és a
múzeumok, sportesemények látogatását is.
A filmgyártás - a Nemzeti Filmiroda meghatározása szerint - egyrészt ipari
tevékenység, azaz előállítója számára üzleti vállalkozás tárgyaként jelenik
meg, másrészt fontos kommunikációs lehetőség az előállítókon kívül a
létrehozásához alkotó módon hozzájáruló felek, valamint a gyártást támogató
államok, kormányzatok számára is. (A Központi Statisztikai Hivatal által
kiadott Tevékenységek Egységes Ágazati Osztályozások Rendszerében (TEÁOR)
az egyéb közösségi személyi szolgáltatások alatt szerepel.) A film hatékony
és közérthető kultúraközvetítő, így az egyik legalkalmasabb eszköz egy
ország számára, hogy bemutassa, illetve formálja a világ előtt róla
kialakuló képet. A kultúra más területén is érvényesülnek üzleti, piaci
megfontolások, a mozgókép és a tágabb értelemben vett audiovizuális ipar
által indukált gazdasági eredmények azonban meghaladják a többi művészeti
ág hasonló jellegű hatásait.
2004-ben fogadták el a terület szabályozására vonatkozó törvényt, amelynek
elsődleges feladata a magyar mozgóképkultúra értékeinek gyarapítása és
megőrzése, a magyarországi filmipar fejlesztése, versenyképessé tétele, a
mozgóképkultúra fejlődését szolgáló források hatékony felhasználását
elősegítő támogatási rendszer kialakítása, valamint az ezt szolgáló és az
EU-szabályozással összhangban álló jogszabályok megalapozása volt. A
mozgóképtörvény célja tehát, hogy a megfelelő jogi háttér és a szükséges
erőforrások egyidejű biztosításával a magyar filmgyártás a gazdasági és
kulturális versenyben sikeresen helyt tudjon állni.