Bevezetés

A feliratok egyre nagyobb szerepet töltenek be a mindennapi életünkben: külföldi filmeket vetítenek a mozikban, nemzetközi hírcsatornák közvetítik a napi aktualitásokat, dokumentumfilmek tájékoztatják a nemzetközi nézőközönséget. Mindezek mellett a japán rajzfilmek népszerűsége egyre növekszik. Ebből következően fokozott igény van képzett feliratozókra, akik el tudják látni a modern, média-centrikus társadalmunk igényeit.

A jelenlegi feliratozók dolga azonban nem egyszerű, mivel nem áll rendelkezésükre széles választékban oktató jellegű szakirodalom. A média központi szerepének köszönhetően az audiovizuális fordítás (AVT: azaz a tudomány, amely a feliratozással foglalkozik) jelentősége egyre növekszik, azonban ez eddig kevés számú esettanulmány készült e témával kapcsolatban (Díaz-Cintas, 2008). Ennek következtében a feliratok fordításának összetett feladatát általában lelkes amatőrök vagy önképző szakemberek vállalják magukra. Éppen ezért e dolgozatot azzal a céllal írom, hogy összefoglaljam a feliratozók számára azon nélkülözhetetlen információkat, melyek segítségével minőségi feliratokat tudnak létrehozni. Ezt, a japán rendező Hayao Miyazaki egy eredeti filmének (Tonari no Totoro) esettanulmányán keresztül szándékozom megtenni, és e mellett igyekszem feltárni azokat a kihívásokat és feladatokat, melyekkel egy feliratot fordítónak szembe kell néznie, mikor japán forrásnyelvű filmek "üzeneteit" kívánják eljuttatni nemzetközi célközönséghez.

A Tonari no Totoro eredeti japán szövegének angol nyelvű feliratai kerülnek majd elemzésre, mivel az angolt gyakran használják közvetítőnyelvként, azonban a közvetítő nyelvek bonyolult és sokrétű kérdésével nem szándékozom foglalkozni e dolgozatban. A film főszereplője két kislány, Satsuki és Mei, akik szemén keresztül megismerhetjük a gyermekvilág varázslatos rejtélyeit, valamint a természet szépségeit és misztikus erejét. Narrációmentes dialógus jellemzi a film nyelvezetét, amely a gazdag képvilággal együtt viszi előre a történetet. A Tonari no Totorot két okból választottam elemzésem alanyául: egyrészt mivel ez Miyazaki egy klasszikus és nagyra tartott műve, másrészt mivel Miyazaki nem volt megelégedve a négy évvel korábban megjelent Kaze no Tani no Naushika megvágott és "nyugatiasított" verziójával, így nem engedte, hogy a Tonari no Totoro eredeti szövegét (a dolgozat vizsgált forrásszövegét) bármilyen módon is módosítsák, se kulturális, se nyelvészeti okból fakadóan. Így a Tonari no Totoro egy olyan japán rajzfilm, amelynek fordítása és felirata sokkal közelebb áll az eredeti szövegéhez, ezért nagyon jól lehet ezen a példán keresztül ábrázolni, hogy hogyan is lehet egy fordítónak/feliratozónak a célnyelvi normáknak megfelelve teljes mértékben visszaadni a forrás-szöveg tartalmát és jelentését.